További Belföld cikkek
- Népszava: a gyerekek vallásának rögzítésére kérték a szülőket az egyik állami iskolában
- Publicus: Magyar Péter és pártja megítélésének sem ártanak a hangfelvételek
- Beszólással indult a közgyűlés, a legvitatottabb kérdést pedig rögtön levették a napirendről
- Halálbüntetéspárti és hálózati személy is volt a magyar ügyvédlegenda
- Gyurcsány Ferenc kihívója a Partizánnak: Magyar Péter óta pánikol a DK vezetése
|
Többen igényelnének magyar igazolványt
Az intézet áprilisban végzett és a múlt évi kutatással összehasonlított munkája szerint 2000-hez képest átlagosan 10 százalékkal többen jelezték azt, hogy igényelnék a magyar igazolványt. Így Erdélyben a megkérdezettek 93,2 százaléka, Felvidéken 73,1 százaléka, Kárpátalján 93,2 százaléka, míg Vajdaságban 87,2 százaléka kérne a magyar állam által kibocsátott okmányt. A százalékok átlagosan 5-tel romlanak, mikor a kutatók arra kérdeztek rá, hogy akkor is kérelmezné az iratot, ha az személyes ügyintézést jelentene.
Amikor a munkavállalásra kérdeztek rá az elmúlt évhez képest csupán Erdélyben növekedett számottevően, 10 százalékkal a dolgozni vágyók száma, a többi régióban 1-5 százalékkal csökken a munkát vállalni akarók aránya. A számok tükrében Erdélyben a megkérdezettek 49,5 százaléka, Felvidéken 38,1 százalékuk, Kárpátalján 48 százalékuk és Vajdaságban 32,5 százalékuk vállalna munkát Magyarországon.
Nem kell munkavállalók inváziójától tartani
A felmérések megtekintéséhez kattintson a képre! |
A munkavállalás körüli kép tovább színesedik, miután a tervezett kedvezmények közül a munkavállalás 5.-6. helyre szorul vissza. Dobogós helyen a nemzeti vízum van mind a négy térségben, sokan tarják második legfontosabb kedvezménynek az egészségügyi ellátást: Erdélyben, Kárpátalján és Vajdaságban második, Felvidéken csupán negyedik. A Felvidéken a második legfontosabb kedvezménynek a magyar iskolába íratott gyermek szülőföldön való támogatását tartják, ez a harmadik helyre szorul Erdély és Vajdaság, illetve az ötödikre Kárpátalja esetében.
Kevesebben települnének át Magyarországra
A kutatás egyik fontos eredménye az, hogy a státustörvény hatálybalépése esetén csökkenne azok aránya, akik áttelepülnének Magyarországra. A csökkenés főleg Kárpátalja esetén látványos: míg 2000-ben a megkérdezettek 15,1 százaléka vándorolt volna ki Magyarországra, addig 2001-ben ez az arány 7,5-re csökkent.