Választások között döglődő szervezetkupac tetején ül Orbán

Milliós támogatottsági fölényt jeleznek ugyan a Fidesznek a közvélemény-kutatások, de a pártapparátus nem működik olajozottan. A 2002-es vereség óta eltelt öt évben a Fidesz-vezetés rengeteget kísérletezett szervezetek létrehozásával, átalakításával a párton belül és kívül, hogy javítson "társadalmi beágyazottságán", és nem utolsó sorban, hogy egyengesse az elnöki akarat útját a legtávolabbi településekre is.

A külföldi minták és saját ötletek alapján kialakított rendszer számos eleme életképtelennek bizonyult, a bonyolut hálozat azonban azt eredményezte, hogy ma már a Fidesz politikusai sem tudják még megbecsülni sem, hogy a pártstruktúrában hány elnöki, igazgatói vagy más vezetői posztot osztottak ki az elmúlt években.

Összekovácsolhatatlan helyi érdekek

A legutóbbi alapszabály-módosítást a tavaly novemberi Fidesz-kongresszuson szavaztatták meg a küldöttekkel. Akkor önkormányzati képviselők fóruma néven egy komplett és teljesen új országos szervezeti hálót illesztettek a pártba. Az Önkormányzati Képviselők Országos Gyűlésétől (ÖKOGY) a regionális egységeken át a választókerületi önkormányzati gyűlésekig nyúló szerveződés a 2006 októberében jelentősen megszaporodott fideszes polgármestereket és helyi képviselőket, több ezer főt volt hivatott külön szerveződésbe tömöríteni.

Az ÖKOGY-ba azonban eddig nem sikerült lelket lehelni. Több forrásunk szerint azért nem, mert rendszerint a fideszes önkormányzatokban sem sikerül megtalálni a teljes összhangot a pártközpont elgondolásaival. A helyi érdekek különbözősége miatt lényegében lehetetlen működőképes szerveződést összekovácsolni, pedig amikor Orbán Viktor előállt az ötlettel, sokan azt jósolták, hogy ezzel a húzással az ország főpolgármestere válhat belőle.

Alapszabálytalan igazgatóságok

Alig fél évvel az után, hogy az önkormányzati szervezet papíron létrejött, Deutsch-Für Tamás kabinetfőnök újabb szervezetátalakítási döntéssel állt elő. A sokak által a Fidesz jelenlegi második emberének tartott Deutsch-Für júliusban jelentette be, hogy közvetlenül Orbán Viktor és az ő irányítása alatt szeptember 1-től hat igazgatóságot hoznak létre. Ezek a párt felső vezetési struktúrájához illeszkednek ugyan, de munkájuk független lesz a frakciótól, valamint a párt kabinetjeitől és tagozataitól is.

A többek között Papp Csillából, Koszorús Lászlóból és Sunyovszky Szilvia barátnőjéből, Bíró Ildikóból álló új igazgatói gárdáról az általunk megkérdezett fideszes politikusok nagy része egyáltalán nem tudott, sőt azzal sem voltak tisztában, hogy Deutschék milyen feladatokra és milyen jogosítványokkal hozták létre az alapszabályban természetesen még nem szereplő igazgatóságokat.

Tagozati haldoklás

A Fidesz 2003 óta kilenc tagozatot hozott létre, mára azonban kiderült, hogy nagy részük működésképtelen. A néppártosítás vívmánya, a Szövetség azonos élethelyzetű vagy hasonló jellegű társadalmi tevékenységet folytató tagjainak együttműködését biztosító kilenc formáció többsége az érdektelenség miatt már küldöttet sem tudott delegálni a kongresszusra, és az elnökválasztással sem boldogult. A sikertelenség miatt hamarosan bejelentik több tagozat megszűnését. Úgy tudjuk az elnökségben az is felmerült, hogy az egész szervezeti formát meg kellene szüntetni, vagy teljesen át kellene alakítani.

Már évek óta a megtűrt kategóriába kerültek át a 2002-ben Orbán Viktor lelkesítő beszédével életre hívott polgári körök. A néhány, még működő csoport részt vehetett ugyan a tavalyi kampányban, de az világos volt, hogy a pártelnök már egyáltalán nem szánt nekik külön szerepet. Elhalt, és a pártban sem nagyon emlékeznek rá, hogy két éve még volt egy konzultációs testület is, amely azt a feladatot kapta, hogy fontos ügyekben kikérje a nemzet véleményét. A szervezetre azonban az újabb választási vereség után már nem volt szükség.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!