Háromszáz békefenntartót küldünk Irakba

Az Országgyűlés hétfői ülésén hozzájárult ahhoz, hogy szállítási és humanitárius feladatok ellátására egy 300 - váltási időszakban 600 - fős magyar katonai kontingens utazzon Irakba a szükséges technikai eszközökkel, felszereléssel és fegyverzettel. A képviselők 313 szavazattal, ellenvoks és tartózkodás nélkül fogadták el az iraki rendezéshez történő magyar katonai hozzájárulásról szóló határozati javaslatot.

Az iraki válság rendezése érdekében tett erőfeszítésekhez történő magyar katonai hozzájárulásról szóló határozati javaslatot - az előzetes jelzéseknek megfelelően - egyhangúlag fogadta el a parlament. Az előerjesztés tárgyalásakor ennek ellenére a kormánypárti és ellenzéki képviselők élesen támadták egymást, visszaidézve a határozat elfogadását megelőző többhetes vitát.

Juhász Ferenc expozéjában elmondta, hogy a műveleteket irányító parancsnokság által elrendelt katonai szállítási feladatok teljesítése, valamint az iraki nép megsegítéséhez szükséges humanitárius segélyek szállítása és biztonságos célba juttatása, valamint a kontingens saját biztonságának megteremtése, védelme lesz a magyar katonák feladata, hiszen a műveleti területen az elmúlt héten is több terrorcselekmény történt. Az anyagiak

Varga László (MSZP), a költségvetési bizottság előadója a pénzügyi vonzatokról elmondta, hogy ha a szállítóeszközök és a teljes kint tartózkodás egészében Magyarországot terheli, várhatóan 6,5 milliárd forintba kerül a misszió. Amennyiben a szállítóeszközöket nemzetközi együttműködés keretében biztosítják, 4,7 milliárd forint lesz a magyar költségvetést terhelő rész, ha pedig a szállítóeszközöket és a kiszállítás költségeit is nemzetközi együttműködés keretében teremtik elő, akkor 3,8 milliárd forint. A szállítókontingens feladatát 2004. december 31-ig terjedő időszakban, de legfeljebb hathónapos időtartamban láthatja el.

Az előterjesztés vitájában Németh Zsolt (Fidesz) utalt arra: pártja a humanitárius támogatásban, az újjáépítésben való részvételre, a nemzetközi felhatalmazásra és az annak alapján történő békefenntartásra mond igent. Felidézte, hogy Kovács László külügyminiszter végig kizárta a nemzetközi felhatalmazás megszületését, s az arra várókat kekeckedőknek, alakoskodóknak nevezte, akik a nemzeti érdekeket a pártérdekek alá rendelik. Megjegyezte: a kormány ezek szerint vagy nem tudott a BT-ben és a NATO-ban folyó előkészületekről vagy alárendelte a politikának a nemzeti érdeket. Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra is, ha korábban dönt az Országgyűlés a részvételről, megszálló államnak minősült volna. Jelezte: a NATO- és EU-tagállamok többsége is a Fideszével azonos álláspontra helyezkedett a nemzetközi felhatalmazás kérdésében.

Eörsi Mátyás (SZDSZ) felszólalásában azt mondta: a Fidesz érvelésének logikája alapján 1956-ban csak akkor lett volna legitim egy esetleges amerikai beavatkozás Magyarországon, ha azt az ENSZ BT jóváhagyja. "A Fidesz a kákán csomót keresett, ezért nem sikerült az Országgyűlésnek idoben dönteni az iraki stabilizációhoz történő magyar hozzájárulás kérdésében" - tette hozzá.

Kövér László (Fidesz) - aki kis Lucifernek aposztrofálta Eörsi Mátyást - szerint a Fidesz a nemzetközi felhatalmazás megszületésével tudott kompromisszumot kötni, és így el lehet kerülni, hogy Magyarország pusztán mások csatlósa legyen, vagy, ahogy később fogalmazott, csaholó kiskutya. Utalt arra, hogy Eörsi Mátyás egy olyan párt tagja, amely koalícióban van a Horn Gyulát soraiban tudó MSZP-vel, és ilyen helyzetben 1956-ra hivatkozni egy jobb érzésu emberben szégyent keltene." A háború az ököljog világrendjét nyitja meg "- mondta Kövér László, aki szerint a háború egyoldalú volt, kikényszerített ürüggyel, még akkor is, ha senki sem akarja védelmébe venni a megbukott iraki rendszert.