Hiába várnak a rendőrök Kádárék rokonságára

Kádár Jánosnak és feleségének egyenes ági leszármazottjai nincsenek, mondta az Indexnek Huszár Tibor akadémikus, a Kádár-monográfia szerzője.

Ezzel egyértelművé vált, hogy kegyeletsértés miatt senki sem tehet feljelentést Kádár János és felesége, Tamáska Mária hamvainak meggyalázása miatt. A VIII. Kerületi Rendőrkapitányság így csak rongálás miatt rendelhetett el nyomozást.

Egyébként a rongálást a Btk. legfeljebb három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti, míg kegyeletsértésért egy évnél több nem adható.

Kádár 1989-ben felállított sírja 350 ezer forintba került, a temetési bizottság elnöke Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, a néhány hónappal később alakult MSZP első elnöke volt.

Értékelhető nyom nincs

A rendőrség nyomozócsoportot állított fel, értékelhető nyomról Jármy Tibor, a BRFK szóvivője nem tudott beszámolni.

Ismeretlenek szerdán gyalázták meg Kádár János és felesége síremlékét a fővárosi Fiumei úti temetőben: a síremlék márvány fedlapját leszedték, a földet pedig kidobálták. A történteket először a sírkert biztonsági őrsége észlelte. A tettesek felfeszítették a volt pártvezető fémkoporsóját.

A SOTE Igazságügyi Orvostani Intézetében csütörtökre virradóra megvizsgálták a Kádár János koporsójában lévő maradványokat, és megállapították, hogy több csont, köztük a koponya hiányzik.

Gál J. Zoltán államtitkár elmondta: Kádár János maradványainak visszahelyezéséről a fővárosi önkormányzat és a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. egyeztet.

Most szűnt meg a Kádár János Alapítvány

Kádár Jánosnak egy féltestvére volt, aki a 40-es években öngyilkos lett. (Kádárt az édesanyja egyedül nevelte fel, a Kapolyon töltött gyermekévekről az egykori pártvezér 91. születésnapján emlékeztünk meg.)

A hagyatékot Kádár Jánosné 1993-as halála után – egyenes ági örökös híján – az éppen ezekben a napokban megszűnt Kádár János Alapítvány kezelte. Az Alapítvány egyik utolsó aktusa volt, hogy a birtokukban lévő dokumentumokat (például Kádár és feleségének levelezését) a Magyar Országos Levéltár főigazgatójára hagyományozták.

Az esetleges örökösök a Kádár-villáért sem jelentkezhettek, hiszen az az államé, örökös használati joga az MSZP-é volt. A szocialisták erről a jogukról 2000-ben mondtak le a Citadella-terasz és a reptéri taxik ügyében elhíresült vállalkozó, Veres István javára.

Valószerűtlen felbukkanás

Kádár feleségének rokonsága többé-kevésbé ismert a kutatók előtt, de egyenes ági leszármazott felbukkanása itt is valószerűtlen. Miután Kádár 1954-ben kiszabadult a börtönből, a villában lakott Tamáska Mária testvére. Neki 1964-ben vész nyoma, de az biztos, hogy már nem él.

Kádárné testvérének lányával viszont kutatók megpróbáltak kapcsolatba lépni, ő azonban tudni sem akart a rokonságról

Kádár népszerű

A Marketing Centrum az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából felmérést készített, melyből kiderült, hogy a felnőtt magyarok 41 százaléka nem tesz különbséget Nagy Imre és Kádár János történelmi szerepe közt, 52 százalékuk pedig pozitívnak ítéli mindkettőjük 56-os tevékenységét.

Nagy Imre és Kádár János szerepének érékelése elsősorban az MSZP támogatói körében esik egybe, és ugyanebben a körben többen értékelik pozitív személyiségnek Kádárt, mint Nagy Imrét. A felmérés ugyanakkor kitér arra is, hogy minél fiatalabb és tanultabb valaki, annál nagyobb a valószínűsége, hogy többre értékeli Nagy Imre történelmi szerepét Kádárénál.

A Gallup szintén 2006-ban készített tanulmánya szerint az MSZP szavazóinak 29 százaléka gondolja úgy, hogy a Kádár korszak kiemelkedő korszaka volt a magyar történelemnek. A Fidesz-KDNP szimpatizánsai közül 14 százalék vélekedik ugyanígy, őket az MDF követi 12 százalékkal, az SZDSZ támogatói közül mindössze 6 százalék tartja a magyar történelem kiemelkedő időszakának a Kádár korszakot.