Kóka barátnője is tárgyalt a Hankookkal

Kóka János és élettársa, Szandrocha Kamilla közösen tárgyaltak a Hankook gumigyár Dunaújvárosba telepítéséről, olvasható a Heti Válasz legfrissebb számában.

Kérdeztek

A hetilap megkérdezte a gazdasági tárcát, hogy Kóka János miniszteren és Garamhegyi Ábel államtitkáron kívül kik vettek részt a gumigyár dunaújvárosi beruházásának tető alá hozásában.

A GKM sajtóosztálya - az Indexnek is elküldött - válaszában hét személyt nevezett meg. Az öt minisztériumi tisztviselő között Szandrocha Kamilla neve is szerepel, ő akkoriban osztályvezető volt a befektetési főosztályon. A tárca az Indexnek küldött közleménye szerint a Hankookkal folytatott, több hónapon keresztül zajló előkészítő munkában illetve tárgyalássorozaton a gazdasági és a munkaügyi tárca, valamint az ITD Hungary (ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.) számos szakembere vett részt, ahogy más egyedi kormánydöntéssel támogatott nagyberuházás esetén is.

Kamilla és Puma Szöulban

A Hankook anyacége angol nyelvű honlapján 2005. októberében adott hírt a dunaújvárosi beruházásról. A szerződést Szöulban írták alá a Hankook központjában, s a ceremóniára csak három illusztris magyar vendéget hívtak meg: Kóka Jánost, Garamhegyi Ábelt és Szandrocha Kamillát (hivatalból jelen volt a szöuli magyar nagykövet is), olvasható a Heti Válaszban.

A Hankook 525 millió eurót, azaz nagyjából 130 milliárd forintot költött a múlt héten átadott dunaújvárosi üzemre. Az összeg csaknem a fél százaléka a magyar GDP-nek. A gyárnak jelenleg 823 alkalmazottja van, a létszámot az év végére 1028-ra, 2010-re 1508-ra bővítik; emellett már most a környék több mint háromszáz kis- és középvállalkozójának adnak munkát.

A Fidesznek gyanús volt a telekszerzés is, ugyanis egy magáncég jóval értéke alatt jutott hozzá ahhoz a földterülethez, amelyen a Hankook gumigyár épült Dunaújvárosban. Az ellenzéki párt hűtlen kezelés miatt feljelentést is tett az ügyben.

Perelnünk kellett

A beruházást amiatt is sokan bírálták, mert összesen 26 millió állami támogatást kapott. Egyedi kormánydöntéssel 15,881 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást adtak a koreai befektetőnek, emellett legfeljebb 10 milliárd forintnyi fejlesztési adókedvezményben részesülhet a cég, amely két alapból összesen 500 milliót kapott felnőttképzésre és szakképzésre. A szerződést a tárca üzleti titokra hivatkozva nem hozta nyilvánosságra, emiatt az Index pert indított.