'Patrubány gajra vágja az ügyet'

Az Országgyűlés egyhangú szavazással ügydöntő népszavazást rendelt el a napokban a kettős állampolgárság ügyében. A Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett referendumon arra a kérdésre kell válaszolni, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyar igazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolják. A népszavazás dátumáról Mádl Ferenc köztársasági elnök dönt, sikeres népszavazás esetén az eredmény kötelező lesz az Országgyűlés számára.

Legalább a felét kéri

Patrubány Miklós

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, a népszavazás kezdeményezője szerint az EU-népszavazáshoz hasonlóan jelentős költségvetési pénzeket kellene fordítani a közvélemény felvilágosítására is. Az MVSZ elnöke az Indexnek nyilatkozva azt mondta, elvárja, hogy a népszavazás elrendelésével az ügyben felelősséget vállaló országgyűlés tekintse ugyanolyan súlyúnak a kettős állampolgárság kérdését, mint legutóbb az EU-csatlakozást. Patrubány Miklós szerint az EU-népszavazás előtti kampányra szánt összeg legalább felét kellene most is rendelkezésre bocsátani a költségvetésből arra, hogy a magyar közvéleményt felkészítsék a kettős állampolgárságról szóló referendumra. Az EU- és a NATO-népszavazás is azért lett eredményes, mert egyértelmű volt a csatlakozás támogatottsága, így a szavazásra jogosultak több mint 25 százaléka egyformán, igennel voksolt a két szervezetbe való belépésre. A kettős állampolgárság elfogadásához is szükség lesz a szavazásra jogosultak legkevesebb negyedének egyöntetű támogatására.

Kárpátalján csak elvben támogathatják

"A kárpátaljai magyarok pozitívan és örömmel fogadták a kezdeményezést, támogatják a kettős állampolgárságot, mert ezzel szorosabbá válhat az anyaország és a határon túl élő magyarság közötti kapcsolat" - mondta az Indexnek Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség elnöke az ottani hangulatot érzékeltetve. Ukrajnában azonban sem alkotmány, sem az állampolgárságról szóló törvény nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, ezért ha sikeres lesz a népszavazás, alkotmánymódosításra lesz szükség. "Ha megszavazzák a kettős állampolgárságot, akkor az ukrán parlament elé kell vinnünk egy alkotmánymódosító javaslatot. Ehhez azonban támogatók kellenek, mert a magyar kisebbség szava valószínűleg kevés lenne. Keresni fogunk szövetségeseket, többek között az orosz kisebbségekhez fordulunk, hogy együtt, minden erőnket bevetve elérjük az alkotmánymódosítást" - nyilatkozta az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője.

Meggondolandó

Gajdos István az Indexnek elmondta, mielőtt felvetnék a kérdést a parlament előtt, felmérést fognak végezni, hogy a változás milyen hatással lenne az elvándorlásra. "Ha a kettős állampolgárság lehetősége a kárpátaljai magyarság elszippantásával járna, akkor meggondolás tárgyává tesszük, hogy a parlament elé vigyük-e az ügyet. A mi célkitűzésünk ugyanis a szülőföldön való megmaradás" - hangsúlyozta a képviselő.

Gajdos szerint a kettős állampolgárság a kárpátaljai magyaroknak leginkább azért lenne előnyös, mert 2007-től nagyban hozzájárulna az anyaországgal való kapcsolattartáshoz, könnyebbé tenné a határátlépést, de nincs meggyőződve arról, hogy a népszavazás sikeres lesz. "A magyar állampolgárok a belpolitikai kérdésekben sem túl aktívak. Az EU-csatlakozás kapcsán sem mentek el túl sokan szavazni, nem kizárt, hogy még kevesebben aktivizálják magukat, amikor a kettős állampolgárságról kell majd dönteni" - mondta.

Optimistán számolnak

Patrubány állítása szerint készíttettek felméréseket a javaslat magyarországi fogadtatásáról. Szerinte jelenleg a szavazókorú népesség 60-65 százaléka szavazna igennel. A részvételi hajlandóságról nem készült felmérés, de az MVSZ vezetője úgy véli, hogy ha nem lesz a kérdéskörből pártügy, akkor biztosan meghaladja az 50 százalékot. A 2003-as EU-népszavazáson, ami akkori áron 3,8 milliárd forintba került, a kormányzat számára is kínosan alacsony volt a részvétel. A voksolásra csak 46 százalék ment el annak ellenére, hogy a csatlakozás melletti állásfoglalásra buzdított valamennyi politikai párt, valamint a népszavazást előkészítő EUKK mintegy egymilliárdos költségvetéssel próbálta népszerűsíteni az ügyet.

Az állampolgárság nem húzóerő

Ukrajnában eddig semmilyen felmérés nem készült arról, hogyan fogadná az ottani magyar közösség a kettős állampolgárság intézményét. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke mégis úgy véli, hogy a kettős állampolgárság iránti érdeklődés ugyanakkora lesz, mint a magyar igazolványok iránt. "A hivatalos adatok szerint olyan 152 ezer magyar él Kárpátalján. Körülbelül 120 ezer magyar igazolványt adtunk ki, ebből legalább 10 ezer volt a hozzátartozó. Szerintem közel ennyi kárpátaljai magyar folyamodna a magyar állampolgárságért is" - mondta az Indexnek Kovács.

A kárpátaljai magyarság egyik legnagyobb érdekvédelmi szervezetének elnöke szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy ennyien települnének át Magyarországra. "Az esetleges kettős állampolgárság nem fog húzóerőt jelenteni, nem hiszem, hogy hirtelen mindenki át akarna települni. Az elvándorlási folyamat jelenleg is zajlik, és ha nem sikerül javítani a jelenlegi helyzeten, nem tudunk perspektívát kínálni az embereknek, különösebb "beavatkozás" nélkül tíz év múlva nullára csökkenhet az itt élő magyarok száma"- vélekedik Kovács.

Saját felelősségre

Patrubány szerint a kettős állampolgárság vizsga nélkül, azonnal járna azoknak, akik már rendelkeznek az Orbán-kormány idején bevezetett magyar igazolványokkal, vagyis a javaslat elfogadása esetén egyszerűen becserélhetnék az igazolványt a magyar útlevélre. A szavazásra terjesztett indítvány egy kiskaput is hagy a törvényhozóknak: az állampolgárság egy később meghatározandó törvényi előírás alapján is járna a külföldön lakó, de magukat magyarnak valló személyeknek. Az ukrajnai helyzetről Patrubány úgy vélekedett, hogy a tiltás oroszellenes éllel került a törvényekbe, ezért a magyar külpolitika aktivizálásával lenne esély annak feloldására. Az MVSZ elnök szerint a sikeres népszavazás esetén a kárpátaljaiak előtt két lehetőség állna: saját felelősségre is felvehetnék egyénileg a magyar állampolgárságot, vagy megvárnák, amíg Ukrajna eltörli a tiltást.

Nem szavazzák meg

A KMKSZ elnöke szerint a kettős állampolgárságról szóló népszavazás Magyarországon népszerűtlen, a javaslat pedig nem rendelkezik komoly elit támogatással. "Szerintem hamar el fog felejtődni ez a kérdés, mert nem a megfelelő emberek karolták fel az ügyet" - mondta Kovács, aki szerint a kezdeményezés Patrubány Miklós MVSZ elnök miatt meg fog bukni. "Patrubány gajra vágja az egész ügyet. Abból is látszik az ország hozzáállása a kérdéshez, hogy csak egy ilyen marginalizált szélhámosnak jutott eszébe foglalkozni az üggyel" - mondta Kovács. A KMKSZ ugyanis néhány éve pénzügyi vitába keveredett a Patrubány vezette Világszövetséggel, amely "lenyelte" a kárpátaljai árvízkárosultaknak adományozott pénzek több millió forintos részletét. Kovács szerint Patrubány akkoriban nem adott rá kielégítő magyarázatot, hogy miért nem utalta át a nekik járó összeget.

Lenullázták A rendszerváltást követő években világnetwork terveket dédelgető Magyarok Világszövetsége Patrubány Miklós elnökké választásával került ki a nagy állami pénzeket mozgató szervezetek köréből. Csoóri Sándor elnöki mandátumának lejártát követően Orbán Viktor miniszterelnökként ugyanis megpróbált véget vetni az MVSZ számos régiója és érdekcsoportja költséges lobbiharcának. Orbán az MVSZ 2000 nyarán tartott küldöttgyűlése előtt elmondott beszédében egyértelművé tette, hogy a három másik elnökjelölttel, Patrubány Miklós az MVSZ akkori alelnökével, Szakály Sándor hadtörténésszel valamint Hegedűs Lóránt református püspökkel szemben akkori főtanácsadóját, Boross Péter exminiszterelnököt támogatja. Patrubány azonban az erdélyi küldöttek szavazatait egyben tartva megbuktatta Borosst. Az Országgyűlés ezt követően Herényi Károly (MDF) és Pósán László (Fidesz) javaslatára az MVSZ addigi 237 millió forintos teljes költségvetését megvonta, és az Illyés Közalapítványhoz csoportosította át. Az elnökváltást követően a lenullázott anyagi helyzetbe került szervezetben hosszadalmas személyi harcok kezdődtek. A magyarországi régió ismert személyiségei ugyanis Patrubány megválasztását vitatva felfüggesztették tevékenységüket. Az MVSZ elnökségéből Szíjártó Istvánt, Kellermayer Miklóst, Pozsgay Imrét, Szakály Sándort, Balogh Lászlót és Fekete Gyulát 2001-ben vissza is hívták. A küldöttgyűlés felmentette elnökségi tisztségéből a kárpátaljai Soós Kálmánt és a szlovéniai Bence Lajost is, valamint az amerikai országos tanács és az ausztráliai országos tanács határozatát megerősítve visszahívták az MVSZ elnökségéből Laurer Editet, illetve Kardos Bélát is.