Olajügy: már júliusban megkezdik a titkos akták feloldását

2007.07.01. 16:58
Már júliusban és augusztusban nyilvánosságra hozzák az olajügyekben titkosított iratok egy részét – mondta Szilvásy György a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter vasárnap. A titokgazdák már vizsgálják, hogy mely dokumentumok titkossága oldható fel.

A titkosszolgálati miniszter szerint a dokumentumok nyolcvan százalékának fel lehetne oldani a titkosítását, de figyelembe kell venni a nemzetbiztonsági és a bűnüldözési szakmai szempontokat is, ami csökkentheti ezt az arányt. Szilvásy az elmúlt héten ülésező, az olajügyekben keletkezett iratokat vizsgáló munkacsoport elő ülése kapcsán beszámolt arról, hogy a titokgazdák körét ki kellett bővíteni a Honvédelmi Minisztériummal.

A titokgazdák – vagyis a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Vám- és Pénzügyőrség, a Pénzügyminisztérium, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium – egy hetet kaptak arra, hogy a saját szervezetüknél mérjék fel pontosan mennyi irat van, azokból mikor, mennyit és törvényesen semmisítettek-e meg, tette hozzá a miniszter.

Az Országgyűlés elnökének kérésére a titokgazdák már vizsgálják, hogy az olajügyekkel foglalkozó parlamenti bizottság zárt ülései alapján készült minősített jegyzőkönyvek és egyéb anyagok, például a testület levelezése vagy a zöld számára beérkezett hívások leiratának titkosítása feloldható-e. Elképzelhetőnek nevezte, hogy ezeket a dokumentumokat is bevonják az általa létrehozott munkacsoport vizsgálatába.

Az olajszőkítés és az ezzel foglalkozó olajbizottság anyagainak ügye azzal összefüggésben került reflektorfénybe, hogy Kármán Irén újságírót június 22-én éjjel Budapesten ismeretlenek brutálisan megverték. Az újságíró az olajszőkítési ügyek történetének feltárásával foglalkozik, Szemben a maffiával címmel könyve jelent meg a témában, illetve hasonló címmel filmet is készített.

Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális tevékenysége volt, a kilencvenes években óvatos becslések szerint is több százmilliárd forintos kárt okozva a költségvetésnek. Az "olajos ügyek" 1991-1992-ben kezdődtek, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. A visszaélések elkövetésére a motorhajtó gázolaj és a háztartási fűtőolaj, a HTO kettős ára teremtett alkalmat. A két termék azonos volt ugyan, ám az utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették, ezért színezték.