Auguszta
-3 °C
2 °C

Érzelmi szálak kötik a megvert újságírót egy volt olajoshoz

2007.06.26. 18:53
Ki az a Portik Tamás? Mi köze Sándor Istvánnak a megvert újságíróhoz? Min dolgozott Kármán Irén a Tasnádi-ügy tizedrendű vádlottjával? Érzelmi és elvarratlan szálak Kármán Irén körül. Videók.

Portik Tamás az olajszőkítési ügyek egyik legjelentősebb játékosának tartott Energol Rt.-nek volt igazgató-tulajdonosa. 1997-ben adtak ki ellene nemzetközi elfogatóparancsot, hosszú ideig ő volt a magyar rendőrség most wantedja. Abban reménykedtek ugyanis, hogy Portik információkkal szolgálhat a 1996-1999 közötti robbantások, kivégzésszerű leszámolásokról is. Portik nyolc évig bujkált sikeresen feleségével és négy gyerekével a hatóságok elől, a sajtóhírek szerint többek között Dél-Amerikában és az USÁ-ban. Portik ellen 2003-ban elévülés miatt megszüntették az eljárást, majd ezután hazatért.

A Kármán Irénnel korábban munkakapcsolatban állt a Papaként is emlgetett Sándor István volt nyomozó kedden a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, ő mutatta be Portikot és az olajügyekben nyomozó Kármánt egymásnak, a riportalany és a riporter viszonya később "sajátosan alakult". Papa szerint a veréssel Portiknak akart üzenni a volt olajos alvilág. Megkérdeztük szerdán Kármán Irént, hogy milyen kapcsolatban áll Portikkal, és ő elmondta, hogy gyengéd szálak fűzik hozzá. Az első videórészletben azt mondja, ezen nem lehet változtatni, de határozottan állítja, hogy Portik soha nem befolyásolta semmiben, ráadásul Portikot az Energol-ügyben is csak tanúként hallgatták ki. Többet az ügyről nem akar nyilatkozni.

A Portik érdekeltésgébe is tartozó Energol ellen 1996-ban indult a nyomozás rossz minőségű termék forgalomba hozatalának gyanújával, majd a vád különösen nagy értékű adócsalással bővült. Az Energol-ügyben az ügyészség 2003-ban emelt vádat tizenkilenc vélelmezett elkövető - köztük Csikós József, az Energol volt vezérigazgatója ellen. Az 1991-ben rendőr ezredesként nyugalmazott Csikós korábban az MSZMP KB. agitációs és propaganda osztályának alosztályvezetője volt, majd a BM Adatfeldolgozó Hivatalát vezette.

Az Energol Rt. ellen ma is zajló eljárás vádlottai között van még többek között a cég korábbi vezetői közül Drobilich Gábor és Ferencsik Attila, az Energol egyik beszállítójának, a Monon Kft.-nek a vezetője, Tóth Béla (a Mahir egyik volt tulajdonosa). Szintén vádlott az ügyben a bűnügyi krónikákból ismert Conti Car elnevezésű cég tulajdonosai közül Csüllög Zsigmond és Radnai László, akiket egyébként a kecskeméti maffiaperben jogerősen súlyos börtönbüntetésre is ítéltek: Radnai László 12, Csüllög Zsigmond 5 évet kapott, és ebben az ügyben ítélték Ferencsiket is hat év fegyházra. A vádirat szerint az üzletemberek 1996-1997-ben több cég közreműködésével, jórészt ismeretlen eredetű, illegálisan előállított vagy importált gázolajat forgalmaztak. A kárérték a vádirat szerint körülbelül hatmilliárd forint. Az Energol szép példája az elvarratlan olajos szálaknak, ugyanis ítélet még mindig nem született az ügyben. A per tárgyalását 2005-ben ráadásul bírócsere miatt teljesen újra kezdték.

A csak Papaként emlegetett Sándor István nyugalmazott rendőr alezredes, az ORFK Központi Bűnüldözési Igazgatóságának (KBI) főnyomozója volt. 1989-1990-ben a rendőrség szervezett bűnözés elleni szolgálatának egyik alapítója volt, később az Országos Rendőr-főkapitányság kábítószer-felderítési osztályának csoportvezetője. Kármán Irén részben róla írta a Szemben a maffiával - A Papa nyomoz című, olajügyekkel foglalkozó könyvét.

A második videórészletben Kármán Irén arról is beszélt, hogy Sándor István pénzéhes ember, akivel elszámolási vitája volt: "Az erkölcsi mérce és a morális non plus ultra nem Sándor István ebben a történetben".

Amikor 1996 második felében elkezdődtek a robbantásos ügyek Magyarországon, a fedett nyomozó Sándor István hamar megállapította, hogy a robbantások és leszámolások hátterében a kilencvenes évek elején indult olajozásban meggazdagodott körök háborúja áll. Olajbizottsági vallomása szerint többször jelezte feletteseinek, hogy bűnözői körök összefonódtak a rendőrséggel és a vámőrséggel, de úgy érezte, hogy a felderítő munkája során megszerzett információkat nem használta fel megfelelően a rendőrség. A kormányváltás után, 1998-ban megszüntették az ORFK Központi Bűnüldözési Igazgatóságát. Sándor István nyugdíjazását kérte.

1999-ben felajánlotta segítségét az olajügyeket vizsgáló, Pallag László által vezetett parlamenti bizottságnak, de sajátos időzítéssel az ügyészségi nyomozóhivatal emberei a meghallgatás előtt egy nappal őrizetbe vették Sándor Istvánt hivatali visszaélés és vesztegetés alapos gyanújával. A bizottság ennek ellenére 2000 november 7-én a Fővárosi Ügyészség Nyomozóhivatalának épületében meghallgatta.

Sándor István fél évet töltött előzetes letartóztatásban, majd 2002-ben vádat emeltek ellene vesztegetésért, hivatali visszaélésért és hamis tanúzásra való felbújtásért. Egy felülvizsgálati eljárásban ügyében a végső szót - öt évvel meggyanúsítása után - a Legfelsőbb Bíróság mondta ki, amely 2005 decemberében minden vádpont alól felmentette.

Kármán Irén az utóbbi időkben a Cattani-csoportról írt forgatókönyvet, mégpedig Labancz Ferenc volt rendőrnyomozóval közösen. Felmerült, és erről beszél a harmadik videónkon is, hogy a forgatókönyv kiszivárgott részei (amelyekben valódi nevükön említették a szereplőket) miatt haragudott meg Kármánra valaki annyira, hogy megverette. A Cattani-csoport a kilencvenes évek közepén, az első alvilági leszámolások után jött létre, jelentős részben nem is bűnügyi, hanem közredvédelmi állományba tartozó rendőrökből. Egyes források szerint rendkívül eredményesen dolgozott, azonnal bevethető volt komoly bűncselekményeknél, forrónyomos eseteknél, később mégis feloszlatták. Más, szintén rendőrségi források szerint ilyen csoport valójában nem létezett, csak egy rendőri kör kezdte így hívni magát, a Polip című filmsorozat nyomozójának nevét is utólag ragasztották saját magukra. Komoly eredményeik nem voltak a maffia elleni harcban.

Az egykori Cattani-csoport több tagja is túl közel került az alvilági körökhöz, Labancz Ferenc például a Tasnádi-ügy egyik vádlottja lett. A gyanú szerint Labancznak kellett volna megölnie Tasnádi Péter volt feleségét, de mivel a megbízást nem hajtotta végre, ezért felgyújtották milliós értékű terepjáróját.