Orbán Viktor: Széchenyi-terv 2.

A Fidesz elnöke hangsúlyozta, hogy a tervből 1000 milliárdot tenne ki a kis és középvállalkozás-fejlesztési alap, 500 milliárd új munkahelyek létrehozását szolgálná.

Orbán szerint 1000 milliárd forint uniós támogatásból származna, a többit a hazai költségvetésből tennék hozzá. Ezeket az alapokat már a 2007-től induló költségvetési évben létrehozná, a teljes program felügyeletét egy nagy társadalmi kuratóriumra bíznák.

Ha Magyarország népe úgy dönt, hogy a 2006-os választásokon "a jövőről szavaz, s a magyar szolidaritás jegyében adja le a voksát, akkor ugyanis lesz új Széchenyi-terv, lesz új országépítő program, amely kijavítja a mai gazdasági hibákat" - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Az ellenzék vezető politikusa szerint ezen hibák közt az első az volt, hogy leállították a kisvállalkozókat segítő programokat. Másodikként a hazai vállalkozásoknak a külföldi befektetőkkel szembeni háttérbe szorítását említette: "Magyarországon mégis csak a magyar emberek legyenek a legfontosabbak."

A harmadik gazdasági hibáról Orbán Viktor így fogalmazott: "Délibáb azt hinni, hogy a magyar vállalkozások és az általuk létrehozott munkahelyek jövője a hitelekre alapozható." "Akinek nincs rendben a tőkehelyzete, az sosem fog hitelt kapni." A kis- és középvállalkozásokat fel kell tőkésíteni, vissza nem térítendő támogatásokat kell kapniuk.

Orbán szerint soha ennyi kis- és középvállalkozás nem ment csődbe, mint az utóbbi háromnegyed évben, szerinte a számuk eléri a tízezret. Az elmúlt fél évben pedig mintegy 60-70 ezren veszítették el az állásukat, és ma a munkanélküliek száma már 436 ezerre tehető, 300 ezren pedig csak alkalmilag dolgoznak.

A Fidesz elnöke jogalkotási, jogszabályi hibának nevezte meg ugyanakkor azt, hogy "óriási az állami bürokrácia, amely kifejezetten sarcolja a magyar kis- és középvállalkozókat". "Bünteti őket, szpáhirendszert működtet, s időnként egy-egy állami hatóságnak a fizetése, jutalmazása attól függ, hogy hogyan sarcolta meg a magyar vállalkozókat".

Az ellenzéki párt elnöke hibásnak nevezte továbbá a közbeszerzés gyakorlatát is, mert szerinte "nyolcvan százalék a külföldieké, húsz százalék a magyaroké". "Ezt az arányt egész egyszerűen meg kell fordítani."

Komoly szabályozási hibának nevezte azt is, hogy továbbra is engedik a piaci monopolhelyzeteket. Orbán Viktor szerint, amit mi élünk, az a vadkapitalizmus, és az ötven éve lejárt nyugaton. Nyugaton ma "másfajta kapitalizmus van, úgy hívják, hogy piacgazdaság".

Rámutatott arra a szabályozási hibára is, hogy Magyarországon nincsenek családbarát foglalkoztatási módok, nincsenek a családanyák számára részmunkaidős, rugalmas foglalkoztatási módok. Szerinte Nyugat-Európában a munkahelyek 30 százaléka részmunkaidős, "kifejezetten asszonyoknak van kitalálva". Nálunk ez csupán két százalék.

Orbán szerint ki kell javítani a szakképzés rendszerét is - ami elsősorban a fiatalságot érinti -, egyfelől ugyanis munkanélküliség van, másfelől pedig munkaerőt keresnek bizonyos szakmákra, de nem találnak. "Magyarországon az iskola és a szakmai képzés teljesen elszakadt attól, amit egyébként a gazdaság igényelne."

Orbán Viktor szerint egy új Széchenyi-tervtől lehet elvárni, hogy tiszta viszonyok teremtődjenek a magyar gazdaságban, mert szerinte ma például "egy összekacsintós adózási kultúra van Magyarországon; az állam tudja, hogy túladóztatja a vállalkozókat, s úgyse tudják kifizetni, a vállalkozók tudják, hogy úgyse gondolja olyan komolyan az állam".

Orbán Viktor szerint egyenes, tiszta viszonyok esetén az állam csak olyan terheket rak a vállalkozókra, amit el bírnak hordani, s szerinte "ez pedig azt jelenti, hogy a tb-járulékot, amit a vállalkozók elsőként jelölnek meg problémaként, a mai 29 százalékról június elsejétől kezdődően 19 százalékra le kell vinni".