Csalódást okozott Washingtonban Orbán

Orbán Viktor okozott csalódást az amerikai vezetésnek 2001. szeptemberében, derült ki Bársony András külügyi államtitkár a washingtoni magyar nagykövetség másutas (rejtjelezett) távirataiból készített összegzéséből. Az összefoglaló jelentésben szó szerint idézett részekből kiderül, hogy Jeszenszky Géza nagykövet 2001. szeptember 26-án arról számolt be, hogy az amerikaiak véleménye megváltozott Orbánról, miután a miniszterelnök nem határolódott el Csurka István Egyesült Államokat bíráló kijelentéseitől.

A táviratbotrányt Gyurcsány Ferenc robbantotta ki washingtoni látogatásáról hazaérkezve. A Fidesz hazugsággal, ellenfelei "bemószerolásával" vádolta a kormányfőt, ennek bizonyítékaként Bush két nappal a Fidesz választási veresége után írt levelét hozták fel, melyben Bush a diplomáciai illemnek megfelelően megköszöni az együttműködést a távozó miniszterelnöknek.

Önző érdek

"A szeptember 11-i terrorcselekmények utáni Csurka-nyilatkozatokkal kapcsolatban hiányzott kormányfői megszólalás megerősítette a republikánus vezetésben azt a benyomást, hogy a magyar miniszterelnök számára a belpolitikai megfontolások, s konkrétan a jövő évi választások megnyerése bír abszolút prioritással, s ennek minden mást kész alárendelni" - idézi Jeszenszky táviratát Bársony. A volt washingtoni nagykövet az Indexnek nyilatkozva még azt mondta, nem elképzelhetetlen, hogy volt utalás a MIÉP szeptember 11-ével kapcsolatos megnyilvánulásaira a washingtoni magyar nagykövetség távirataiban .

Az amerikaiak úgy értékelik, hogy Orbán "pragmatista, értékeit hatalmi megfontolásoknak szükség szerint alárendelő politikus", derül ki Jeszenszky 2001. szeptember 26-án írt táviratából.

A külügyi összefoglaló megjelenését követően Jeszenszky Géza az Indexnek nyilatkozva politikai pamfletnek minősítette az írást, amelyben vannak ugyan valóságelemek, de leginkább arra szolgál, hogy elterelje a figyelmet a magyar-amerikai kapcsolatok aktuális eseményeiről, arról, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mit tett, vagy mit nem tett Washingtonban. Jeszenszky szerint a porhintés része az is, hogy az összefoglaló nem tesz említést olyan pozitív mozzanatokról, mint Bush elnök "bensőséges gratulációja", amelyet Orbán Viktor 2002-ben kapott egyetemi kitüntetése alkalmából küldött.

"Olyan értesítést én nem kaptam, hogy az amerikai kormány azt rótta volna fel az akkori magyar kormánynak, hogy mentegette volna a Csurka István- vagy MIÉP-nyilatkozatot" - állította Martonyi János, az Orbán-kormány a táviratokat kézhez vevő külügyminisztere az Indexnek a múlt héten. Bársony összegzésével kapcsolatban az Indexnek nem sikerült megszólaltatnia a volt külügyminisztert, mivel nem reagált megkeresésünkre.

Az Indexnek adott interjújában Orbán Viktor Martonyihoz hasonlóan kikerülte a kérdést, mondván "a Fidesz irattáraiban ilyen dokumentumok nincsenek". Gyurcsány és kormányának tagjai egyébként nem is állították ezt, ahogy azt sem, hogy Orbán mentegette Csurka nyilatkozatát.

Meglepetést okozott

Szintén egy szeptember 26-i távirat számol be a magyar-amerikai kapcsolatok másik neuralgikus pontjáról, a Gripenek vásárlásáról - szeptember 10-én, egy nappal a terrortámadások előtt - hozott döntésre adott reakciókból. Az amerikaiak leginkább azt kifogásolták, hogy a sajtóból kellett értesülniük az Orbán-kormány meglepő döntéséről, pedig szövetségesek között elvileg a "no surprises" (meglepetések nélkül) elvének kellett volna érvényesülnie.

Bársony összegzése szerint az amerikaiak arra a következtetésre jutottak, hogy Orbán és kormánya nem kiszámítható partner. Bársony úgy véli, a szeptemberi események után Magyarország "rendkívül negatív" kategóriába került, és ez a washingtoni adminisztráció olyan köreiben is elterjedt, melyek nem is ismerték ennek okait.

Nem fogadták

Ennek egyenes következménye volt, hogy Bush elnök végül nem kívánta fogadni a 2002-es választások előtt az Egyesült Államokba utazó Orbán Viktort. Erről Jeszenszky Géza nagykövet 2002. január 11-én számolt be táviratban, melyben az Index értesülései szerint a már említett Csurka- és Gripen-ügy mellett további négy-öt pontban bírálták Magyarországot.

Bársony értékelése szerint csak a kormányváltás hozott változást a magyar-amerikai viszonyban, főként Kovács László külügyminiszter 2002. júliusi washingtoni látogatásának köszönhetően. Magyarország ekkor kötelezte el magát a terrorizmus elleni harc mellett, melynek eredményeként 2003. január 30-án Medgyessy Péter hét kormányfőtársával együtt levélben állt ki Bush iraki politikája mellett, az Egyesült Államok javára billentve az Európai unió álláspontját.

Révész Máriusz, a Fidesz szóvivőjének az MTI-hez elküldött közleményében az áll: Bársony összegzése "Gyurcsány Ferenc szája íze szerint" készült. Révész "érdekesnek" találta, hogy az összegzés nem tesz említést arról a levélről, amit Bush két nappal a Fidesz választási veresége után írt Orbán Viktornak, ahol a diplomáciai illemnek megfelelően megköszönte a kormányfő négy éves munkáját és a terrorizmus elleni küzdelemhez nyújtott támogatást. A követtségi táviratokban elhangzottakra Révész nem reagált.