Verni a csalánt más bőrpénztárcájával

2008.12.02. 13:50 Módosítva: 2008.12.04. 09:07

Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.

Bajban vagyok. Hitelt vettem fel a lakásra, a konyhaszekrényre és az autóra, és most megborult a család költségvetése. Felvettünk egy áthidaló hitelt, hogy abból fizessük vissza a többit. Nem tudom mi lesz, de egyre nehezebb, két gyereket kell eltartanom.
Akkor te olyan helyzetben vagy, mint Magyarország: úgy csinálsz, mintha jól élnél, de ezt nem engedheted meg magadnak.
Akkor most mit csináljak?
Gondolom, ezek után már nem akarsz több hitelt fölvenni, de valószínűleg már nem is adnak neked a bankok. Csökkentened kell a kiadásaid: karácsonyra ne vásárolj kölcsönből házimozit és felejtsd el a luxust. Végre kell hajtanod néhány strukturális változtatást is: mondjuk állj át takarékosabb, olcsóbb fűtésre. Persze ha a családod helyzetét az államéhoz hasonlítod, egy dolgot azért nem javaslok.
Mit?
Csoportos létszámleépítést.
Én elbaltáztam, de hogy lehet, hogy Magyarország is ilyen helyzetben van?
Mert Magyarország is elbaltázta. El vagyunk adósodva. A kiadásaink 10 százalékát hitelek törlesztésére kell fordítani, a gazdasági növekedés alacsony, sőt jövőre visszaesés lesz, és közben hatalmas összegeket visznek el a nem mindig indokolt szociális kiadások.
És ezért ki a felelős? Most ezt az egész itteni helyzetet rá lehet kenni arra, hogy valahol a New York-i vagy a tokiói tőzsdén elcseszték a dolgokat?
A hitelpiaci válság az egész világon recessziót okoz, ennek hatásaitól Magyarország sem mentesül. A magyar kormány felelőssége abban van, hogy az elmúlt években hitelekre építve próbált látszólagos jólétet teremteni. A világméretű válság aztán egy legyengült, nagyrészt külföldre devizában eladósodott gazdaságú országot ért el. Szlovákiát például ez jóval kevésbé érintette súlyosan, sőt adósbesorolásukat nemrég még javították is. Mi meg kaptunk egy mentőövet: a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság összesen 20 milliárd euróval, azaz 5200 milliárd forinttal segítette ki a költségvetést.
És miért mentették meg Magyarországot? A két szép szeméért?
Ezek a szervezetek nem jószolgálati intézmények. A pénzt azért adták, hogy senki ne akarja pánikszerűen kivonni a pénzt Magyarországról, stabilizálódjon a bankrendszer, ne legyen 300 vagy 400 forint egy euró, és így te is szépen vissza tudd fizetni az itt működő uniós országok bankjainak a pénzt.
Ez is olyan áthidaló hitel, mint az enyém: hitelből lehet törleszteni a többi hitelt?
Nem. A pénzt biztosítékként adták, hogy egyértelmű legyen: Magyarország bármilyen körülmények között vissza tudja fizetni a hiteleit, és nem válhat fizetésképtelenné. Októberben a magyar állam külföldi hitelezői azt hitték, hogy Magyarország nem fogja tudni visszafizetni a pénzüket. Elkezdték ezért eladni a forintért megvett államkötvényeiket, a pénzt pedig gyorsan dollárra vagy euróra váltották. Emiatt nőtt a kereslet a deviza iránt, a forint árfolyama meg zuhanni kezdett. Félő volt, hogy Magyarország fizetésképtelenné válik.
Ezzel a mentőcsomaggal kilóra megvették Magyarországot és mostantól ők diktálják, mi legyen?
Nem. Magyarországra úgy tekintettek, mintha mi lennénk az első dominó Európában, ami borulni készül. Ha megbillenünk, az az egész kontinensen gondot okozott volna. Ezek a szervezetek nem mondják meg, mit csináljon Magyarország, csak azt várják el, hogy a jövőben sokkal körültekintőbben gazdálkodjon. Érdekes, hogy az eddig tékozló politika nekik hirtelen elhiszi, hogy nem túl jó ötlet többet költeni annál, mint amink van.
Kit issza meg ennek a levét?
A hitelpiaci válság hatásait elsőként közvetlenül te és még néhány százezer honfitársad érezhette, amikor a devizahiteled törlesztő részlete a forint gyengülése miatt néhány ezer vagy több tízezer forinttal megemelkedett. A hitelpiaci válság következménye azonban gazdasági visszaesés lesz az egész világon. Kevesebb mint 2 hónap alatt így 10 ezer ember munkahelye szűnt meg Magyarországon.
Ilyen gyorsan? Szegény csókák még meg sem értették, mi történik, de a felmondólevelük már jött ki a nyomtatóból.
A versenyszféra nem engedheti meg magának a nagy veszteségeket. Miután az autóipar az egész világon csökkenő kereslettel számol, a cégek, köztük a magyarországi beszállítók egy percig sem haboztak. Várható, hogy a hitelezés visszaesése miatt az építőiparban is csökkenni fog a foglalkoztatás. Vannak olyan előrejelzések, hogy jövőre összesen 80-100 ezer ember is elveszítheti a munkáját idehaza. Ez elég nagy szám, ha azt veszed, hogy 3,9 millió foglalkoztatott és 328 ezer munkanélküli van.
És az állam miért nem lép ilyen gyorsan?
A kormány sem akarja emelni az állami alkalmazottak bérét, és nem adna 13. havi fizetést minden tanárnak, orvosnak, rendőrnek és tűzoltónak.
Ha egy évben csak 12 hónap van, miért kapnának 13. havi fizetést?
Ez nem jutalom a közszolgálatban dolgozóknak, hanem a bérük része, amit az év végén vagy közepén egy összegben kapnak meg. Beépíthetnék persze ezt a pénzt a havi fizetésekbe elosztva is, de úgy nem néz ki olyan jól. Ha ezt elveszik, akkor csökken a fizetés. Nem véletlen, hogy tüntettek ez ellen, és lehet, hogy sztrájkolni is fognak.
Nem inkább örülniük kéne, hogy így legalább nekik megmarad a munkájuk?
Ez gyakori érv a fizetésemelések elhalasztásnál. Inkább arról van szó, hogy ismét kiderült: semmiben sem lehet bízni, és semmilyen megállapodás nem érvényes hosszú távon. A szakszervezetek ugyanis tavaly megállapodtak a kormánnyal, hogy fizetéseik legalább a reálértéküket megőrzik.
Igaz, hogy a nyugdíjakat is csökkentik?
Részben. Jövőre 274 ezer 62 évesnél fiatalabb nyugdíjas nem kap 13. havi összeget. A többiek meg legfeljebb 80 ezret kaphatnak. Annak a néninek, akinek mondjuk 100 ezer forint a nyugdíja, az így csak 80 000 forintot kap pluszban.
Akkor a néni ezen bukni fog.
Igen, de közben azért a nyugdíjakat 2009-ben emelni fogják 3 százalékkal. Mivel az emelést az országos nettó átlagkereset-változás és a 2009-re erősen túltervezett infláció alapján határozzák meg, az emelés jövőre nagyobb mértékű lehet annál, mint amit a tényleges keresetemelés és a valóban számítható infláció indokolna. A 100 ezres nyugdíjat kapó néni így mondjuk jövőre 12 hónapon át 103 ezer forintot kap, azaz összességében 36 ezerrel többet az indokoltnál nagyobb nyugdíjemelés miatt, és 20 ezerrel kevesebbet a 13. havi nyugdíj maximálása miatt.
És most majd az lesz, hogy kezd elértéktelenedni a pénz, és egymillió forint lesz egy kávé?
Erről szó sincs. A bérek befagyasztása, a hitelek visszafogása miatt az emberek várhatóan kevesebbet fognak vásárolni jövőre. Csökken az élelmiszeralapanyagok ára, a gazdaság visszaesése miatt olcsóbb az olaj, így az ehhez kötött gázár sem fog most emelkedni. Az infláció tehát jövőre nem lesz magas: vannak olyan várakozások, hogy a jövő évre csak 3,1-3,4 százalék alatti pénzromlás várható.
Ezt a válságot miért a tanár meg a nyugdíjas szívja meg? Miért nem a kormány tagjainak a fizetését csökkentik, meg azokét, akik ezt elbénázták?
Ez jól hangzó dolog, de állami vállalatvezető és miniszter kevés van, közalkalmazott és nyugdíjas meg sok. A 250 állami cég 450 vezetőjének idei és jövő évi prémiumának megvonásával kábé 2 milliárd forintot lehet megtakarítani. A 13. havi bérek és a nyugdíjak elvonásával 200 milliárdot.
De valamit mégis csak kellene vállalnia ebből a politikának, mert könnyű más bőrpénztárcájával verni a csalánt.
Az állami vezetők prémiumából például erdőt fognak telepítenek a Bükkben, és ebből állítólag 600 ember munkáját lehet megmenteni. Az állami vállalatok igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak fizetését 10 százalékkal csökkentik. Befagyasztják a kormánytagok fizetését is, igaz, az övék az elmúlt négy év alatt 170 százalékkal emelkedett. Több önkormányzat jelentette be, hogy csökkentik a képviselők tiszteletdíját.
Hogyhogy nem bukott bele ebbe a kormány?
A válság úgy jött a kisebbségi kormánynak, mint egy falat kenyér, mert a nemzet megmentőjeként léphetett fel. Az más kérdés, hogy jövőre, amikor még többen veszítik el a munkájukat, mit fognak gondolni erről a mentőakcióról, meg arról, ami idáig vezetett.
Meddig tarthat ez az egész?
Úgy saccolják, hogy a gazdasági teljesítmény jövőre csökkeni fog, talán 2010 első felétől lehet valami javulás. A jövő év a stabilizáció időszaka, de hogy kilépjünk a slamasztikából, növekedni kellene a gazdaságnak.
Mit csináljak én, hogyan védjem magam?
Most nagyon kell vigyázni arra, mibe fekteted a pénzed. Bankbetétbe teheted a megtakarított pénzedet, vagy tőzsdézhetsz, de a nagy ingadozások miatt csak annyi pénzzel érdemes ezt megtenni, amit hosszab távon is nélkülözni tudsz. Ügyelni kell arra, hogy a hiteleket az ember ki tudja fizetni. Nem árt, ha van biztosításod, mert ha valami történik, az tényleg taccsra tehet. Van, aki már munkanélküliségre is biztosítást köt, hogy átvészelje a kieső hónapokat. Lehet, hogy az emberek mégiscsak értik, mi vár rájuk.