Vastagon rakódik a guánó Szegedre

Hiába söprik majd minden nap, hiába mossák fel hetente, takarítás után egy órával már úgy néz ki a Dóm téri templom bejáratánál a kövezet, mintha mi sem történt volna, panaszkodott Kondé Lajos, a dóm plébánosa a Délmagyarországnak. A Csongrád megyei napilap cikke szerint tarthatatlan a galambhelyzet Szegeden: a Dóm téren annyi a galamb, mint a velencei Szent Márk téren. A Belvárosi hídon is megszámlálhatatlanul sok galamb tanyázik, a járdán már lépni sem lehet, a vasszerkezetet szinte beborítják a sütkérező madarak.

A szárnyaló galambcsapatok lehet hogy látványnak kellemesek, de a maguk mögött hagyott, mindent vastagon beborító ürülék több mint kellemetlen. A fogadalmi templomban esküvők előtt mindig külön takarítani kell a kövezetet, de a téren körbefutó árkádok alatt is elképesztő a helyzet: rétegekben rakódik agymásra a galambszar, ami a turistákat is elrémiszti. Sokan tartanak tőle, hogy betegségeket terjeszthet a ruházatra (is) kerülő ürülék. A belvárosi épületek homlokzatát is belepik a repülő patkányoknak csúfolt szapora városi madarak, a vakolatot eszi a maró ürülék.

Budapest, Nyugati tér

A galambok elleni védekezés milliókba kerül, Kondé Lajos szerint az a baj, hogy csak egy-egy műemlékre, épületre szereltek eddig galambriasztót, de a város nem kezeli átfogóan a problémát. A Szegedi Nemzeti Színház például két éve tízmilliót költött a galambok elleni védekezésre - a párkányokon most "villanypásztor" fut körbe, a szobrokat dróthálóval védik, a galambok kedvenc pihenőhelyeit tüskékkel szerelték fel. Az egyház is rákényszerül a probléma helyi kezelésére, a fogadalmi templom felújítására készített tervekbe bevették az elektromos galambriasztó rendszer kiépítését is.

A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. költségvetési pluszpénzeket igényelt a galambinvázió miatt, mondta el a lapnak Serege János, a városüzemeltetési részleg vezetője. Ha megkapják a szükséges forrásokat, akkor szakembert kérnek fel a megoldás kidolgozására. Serege János szerint ritkítanai kellene a galambokat, nem az épületekre, riasztókra költeni a rengeteg pénzt. Molnár Gyula ornitológus szerint egy megoldás lehetne, ha meddőséget okozó vegyszerrel kezelt magvakat adnának a galamboknak, de ennél sokkal olcsóbb ha a házak lakói mindig zárva tartanák a padlásokat, a galambok ugyanis fedett helyen szeretnek költeni.

A galamb az úr

A galambinvázió azonban leginkább úgy előzhető meg, ha a városlakók nem etetik, nem szoktatják környezetükbe a sok szempontból kifejezetten káros galambokat. A szakértők szerint a balkáni gerle okozza a legtöbb gondot, a rendkívüli alkalmazkodóképessége miatt jól belakta a városokat és kiszorította az őshonos magyar fajokat, így például a költöző örvös galambot. A balkáni gerle ráadásul nem költöző faj, télen-nyáron a városban marad, évente többször is költ, egyszerre két-három fiókát nevel.

A fővárosban is voltak olyan időszakok, amikor tűrhetetlenül elszaporodtak egyes területeken a galambok, jelenleg azonban nincs krízishelyzet. Ez talán annak köszönhető, hogy a legtöbb kerületben rendelet szabályozza a galambtartás és a galambetetés rendjét, határozottan tiltva a galambok etetését a közterületeken, pénzbüntetéssel szankcionálva a környezetet szennyező tevékenységet.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!