Jobb felszereléssel megúszhatták volna

Három tűzoltó meghalt kedden éjjel Budapesten, a műegyetem alagsorában, mert nem volt elég a kijutáshoz a magukkal vitt egy palack sűrített levegő. A tűz az egyetem K épületében, a pincében működő lőtéren ütött ki, egyelőre tisztázatlan körülmények között. Az oltást megkezdő, a pincében tartózkodó civileket kimentő tűzoltók közül tíz füstmérgezést szenvedett, hárman a helyszínen életüket veszették, heten még kórházban vannak.

A tragédiához az vezetett, hogy a sűrű, koromfekete füsttel telített, bonyolult alaprajzú, zegzugos pincerendszerből nem találtak ki a tűzoltók, és a magukkal vitt egy palacknyi sűrített levegő elfogyott. A bentrekedtek mentésére indult tűzoltók fél órán át próbálták újraéleszteni három társukat, sikertelenül.

Az életébe is kerülhet

"Terheléstől függően legfeljebb 30-50 percig bírják a sűrített levegős palackjaink" - mondta el az Index megkeresésére Benke Donát tűzoltó törzsőrmester. A 2005. Év Tűzoltója. Egy ismeretlen, sűrű füsttel teli helyiségben könnyen kerülhet olyan váratlan szituációba a tűzoltó, ami akár az életébe is kerülhet.

A műegyetem mint kiemelt objektum természetesen nem tekinthető ismeretlen terepnek, a tűzoltóságnak bejárási tervrajz, tűzvédelmi terv is a rendelkezésére áll.

Jobb palack és hőkamera

"Felvetődik a kérdés, hogy miért nincs a tűzoltóságoknak több, nagyobb kapacitású sűrített levegős palackja" - mondta Benke. A bányamentők például évtizedek óta használnak több órára elegendő palackokat, a technika nem új.

A tűzoltók évente pályáznak sikertelenül olyan hőkamerákra, amik a sűrű füstben, nulla látási viszonyok közt is segítené őket a tájékozódásban. Van néhány ilyen kamera az országban, tette hozzá Benke. Ha minden tűzoltóság használhatna ilyet, akkor ezzel is a túlélés esélyét növelhetnék, hiszen könnyebben megtalálhatják vele a sűrű füstben keresgélő tűzoltók az eszméletüket vesztett bajtársaikat. A fővárosi tűzoltóság rendelkezik hőkamerával, de Benke Donát véleménye szerint a tűzoltóautók számát figyelembe véve nem elegendő számban.

Riasztó kell

Megmenthette volna a három tűzoltó életét az is, ha van a felszerelésük közt személyi riasztó. A kis szerkezet ugyanis észleli, ha gazdája mozdulatlan, vagy nem lélegzik. Azaz ha például a tűzoltó összesik és eszméletét veszti, akkor éles fény és hangjelzéssel jelez a riasztó, társai ez alapján sokkal könnyebben találhatják meg.

"Most három baráttal kevesebben vagyunk. Még hányan kell elmennünk? Miért a tűzoltóság a belügy mostohagyereke?" - tette fel a kérdést Benke Donát.

Dobson Tibor, az Országos Katasztrófa-védelmi Parancsnokság szóvivője Benke felvetései kapcsán az Indexnek elmondta: a duplapalackok használata Budapesten a metró miatt indokolt. A műegyetemi tűznél azonban kezdetben nem volt nagy a füst, az csak a tűz terjedése után vált szinte áthatolhatatlanná. Ezért az először a helyszínre érkező, életmentésre kiadott utasításokkal a pincébe lejutó tűzoltóknak kezdetben elégnek tűnt egy félórás használatra alkalmas palack.

A későbbi vizsgálatnak azonban tisztáznia kell, hogy elkövetteke a tűzoltók valamilyen taktikai hibát, illetve a készülékeik rendben voltak-e, esetleg emberi mulasztás okolható-e a három kollégájuk haláláért.

Megfelel a kor követelményeinek a felszerelésük

A szóvivő hangsúlyozta, hogy a tűzoltóság felszerelései a kor követelményeinek megfelelőek, ezt a tűzvédelemről szóló törvény is garantálja, melynek értelmében évi 3,5-4 milliárd forintot fordítanak csak technikai beszerzésekre. Így a járműállomány és a személyi védőfelszerelések egyaránt a nyugat-európai elvárásoknak megfelelőek.

Dobson elmondta, hogy a mozgásérzékelők, az úgynevezett body-guardok ára ugyanakkora, mint egy komplett légzőfelszerelésé. A mozgásérzékelők használata csak opcionális a tűzoltóságnál, vagyis nem az alapfelszerelés része. A helyi tűzoltóságok egyébként dönthetnek az ilyen eszközök beszerzéséről, de ahhoz 20 százalékos önrészt kell hozzátenniük.

Nem használt volna a mozgásérzékelő

A tűzoltó parancsnokok helyében Dobson is azonban úgy döntene - ahogyan ez Magyarországon általában történik is -, hogy az alapfelszerelést hozzák a lehető legtökletesebb állapotba. Tehát ezekből rendszerint újakat használnak. Ettől függetlenül a szóvivő elismerte, hogy bizonyos esetekben vannak elörgedett járművek, eszközök személyi felszerelések, egyes eszközeik akár 30 évesek is lehetnek, de ez nem jellemző általában a tűzoltóságra.

A műegyetemi tűznél egyébként a mozgásérzékelők nem segítettek volna a három áldozaton - mondta Dobson. Ugyanis a három tűzoltó fulladás miatt vesztette életét, hiába jelzett volna a body-guard, rajtuk már nem segíthettek volna társaik. Az áldozatuk ugyanis azért nem mozdultak többet, mert megfulladtak, és nem egy helyben várakozva érte őket a halál. A mozgásérzékelők akkor hasznosak, ha a tűzoltók valamilyen helyre beszorulnak, beesnek, ahol egyébként túlélésre van esélyük, viszont a body-guard hang- és fényjelzései nyomra vezetik társaikat.