Gyomirtóval fertőzte meg az ivóvizet

2005.11.14. 11:03
Gyomirtóval teli kannákat helyezett el egy ismeretlen tettes Németországban a Boden-tónál működő vízműhöz, amely közel négymillió ember ivóvizét biztosítja. Mivel Magyarországon a vizet főként a föld alól nyerik, hasonló eset itt kevésbé fordulhat elő. Nálunk ráadásul az ivóvíz minőségét nem csak a rendőrség, de meglepő módon a kagylók és a halak is védelmezik.

Növényvédő szert tartalmazó, nyitott kannákat süllyesztett el egy ismeretlen tettes a Boden-tó németországi szakaszán és további vegyi támadásokat helyezett kilátásba a környék vízellátása ellen. Bár a pontos részletek egyelőre nem ismertek, feltételezhetően nem terrortámadás történt, csak egy elégedetlen gazda szennyezte meg tudatosan az ivóvizet.

Atracin a vízben

Az ulmi Südwest Presse című újság szerint a Boden-tónál működő vízmű még október 18-án fenyegető levelet kapott. Ezután két növényvédő szerekkel teli, nyitott kannát találtak a parttól háromszáz méterre fekvő sipplingeni vízkiemelőnél, hetven méter mélyen. A víznyerő hely Überlingen város mellett található Baden-Württemberg tartományban. A tóból háromszázhúsz város és község, azaz 3,7 millió ember ivóvízellátását biztosítják.

A derítetlen és a felhasználásra előkészített ivóvíz vizsgálata során atracin nevű gyomirtót és más mérgező anyagokat találtak. Ezek mennyisége nem haladta meg az ivóvízrendeletben meghatározott határértéket, így egész idő alatt nem veszélyeztette a fogyasztók egészségét.

Az ismeretlen tettes egyetlen követelése az volt, hogy az esetről tájékoztassák a nyilvánosságot. A titokzatos elkövető egyúttal azt is közölte: „tetszés szerinti mennyiségben” van még nála növényvédő szer.

Pásztázzák a tó fenekét

A vízben más mérgező szereket is találtak, ezeket azonban a rendőrség a nyomozás érdekeire való tekintettel nem közölte. A tónál talált gyomirtót egyébként 1991 óta tilos használni, birtoklása azonban nem büntetendő.

Mivel az egyelőre nem ismert, hány mérgező anyagot tartalmazó kannát helyezett el a tettes, a rendőrség víz alatti kamerákkal felszerelt hajókkal vizsgálja át a sipplingen víznyerő környékét. A keresést nehezíti, hogy a hajókkal csak két méter széles sávokat tudnak nagy mélységben átvizsgálni.

Hasonló eset nálunk kisebb valószínűséggel fordulhat elő, Magyarországon és Budapesten ugyanis az ivóvíz több, mint 90 százalékát nem felszíni vizekből, hanem kutakon keresztül, a föld alatti rétegekből nyerik – mondta az Index kérdésére Péterffy Gábor, a Fővárosi Vízművek Rt. kommunikációs vezetője.

A kagylók jeleznek

A víz minőségét például Budapesten egy biztonsági rendszer folyamatosan nyomon követi. Ez azonnal jelzi, ha a víz összetétele megváltozik.

Az édesvízben élő kagylók például azonnal megérzik, ha szennyeződés kerül a vízbe és becsukódnak. Ezekre az élőlényekre ezért kis érzékelőket szerelnek, amelyek azonnal jelzik, ha a kagylók héja összezáródik. Ehhez hasonlóan a halak viselkedését is figyelik a vízben.

A biztonságot fokozza, hogy a Fővárosi Vízművek Rt. nemrégiben együttműködési megállapodást kötött a Rendőrség Biztonsági Szolgálatával (Rebisz), amely garanciát jelent arra, hogy a németországihoz hasonló eseteket megelőzzék – mondta Péterffy Gábor.