Áram nélkül maradt Moszkva

2005.05.25. 16:32
Egy elektromos központban történt robbanás miatt állt meg az élet szerda délelőtt Moszkvában, miután az orosz főváros és környékének nagy részében megszűnt az áramszolgálatás. Leálltak a villamosok, trolik, liftek, metrók, az utasok tízezrei maradtak az alagutakban. A teljes helyreállítás 24 órát vesz igénybe, Vlagyimir Putyin az energiaellátó rendszer vezetését tette felelőssé az elavult állomás hibája miatt.

Áram és víz nélkül maradt szerda reggel Moszkva és környékének jelentős része; az áramkimaradást egy elektromos alállomáson történt robbanás okozta. A vízszolgáltatás kimaradását később az orosz energiaügyi minisztérium cáfolta. Kora délután egyes helyeken már újra van áram.

Az alállomáson keletkezett tűz okaként a hatóságok egyszerű üzemzavart valószínűsítenek, koradélutánra pedig kizárták a terrortámadás lehetőségét .

A délelőtti órákban több metróvonalon leállt a közlekedés, utasok tízezrei maradtak ideiglenesen az alagutakban a Szerpukovszkaja és a Dimitrija Donszkogo körút állomások között. A felszínen leálltak a villamosok és a trolibuszok, a közlekedési lámpák sem működnek, ezért számos kisebb baleset történt és közlekedési dugók alakultak ki.

Kimentették a metróba rekedt utasokat

A metróban rekedt százezer utas 95 százalékát egy óra alatt sikerült evakuálni, jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség az energiaügyi minisztériumra hivatkozva. A közlekedési káosz elkerülése miatt ezer buszt rendeltek az utakra, hogy helyettesítsék a metrókat és az elővárosi vasúti járatokat.

Tizenöt moszkvai kórházban is kialudt a villany, de ezeket hamarosan tartalék áramforrásokra állították át. Sok ház ráadásul víz nélkül is maradt, miután számos szivattyú leállt. Az internetszolgáltatás szünetelt.

Bár az áramszünet igen kiterjedt volt, egy moszkvai, a mityino kerületben élő informatikus az Indexnek beszámolt arról, ő csak a híradásokból értesült az áramkimaradásról.

Elnöki utasításra a hadsereg saját áramtartalékaival segíti a civil szükségleteket. Az áramkimaradás megzavarta egyébként a hadsereg automatikáit is, a hely csak akkor állt vissza, amikor dízelgenerátorokkal pótolni tudták a kiesett energiaforrásokat.

24 óra kell a helyreállításhoz

Az ITAR-TASZSZ értesülései szerint Moszskva déli, délnyugati, délkeleti, illetve a nyugati kerületeinek egy részében nem volt áram, de a környező településekről és a szomszédos tulai és kalugai régióból is érkeztek hasonló jelentések. Az áramkimaradás egy 190 kilométeres körzetet érintett, tájékoztatott az orosz energiaügyi minisztérium.

Helyi idő szerint 15 órára sikerült helyreállítani az áramszolgáltatást a város délkeleti részén. További két-három óra kell, hogy a legfontosabb objektumok - kórházak, tűzoltóállomások, a vízművek és a csatornázási művek létesítményei - ismét kapjanak áramot. A telefonvonalak ugyan tartalékakkumulátorokról még működnek, de 4-14 óra múlva elfogynak a tartalékok, írja az MTI.

A teljes helyreállításhoz mind a rendkívüli helyzetek minisztériuma, mind az áramellátásért felelős Egyesített Energiarendszer Rt. (EESZ) vezetése szerint 24 órára van szükség.

Nem bírták a gyűrődést

Az energiaügyi minisztérium jelentése szerint kedden tűz ütött ki a Moszenergo moszkvai áramellátó Kapotnyija kerületben található Csagino nevű elektromos alállomásán, a lángok tönkretettek egy transzformátort és vezetékeket.

Az 1963-ban telepített alállomást ugyan a karbantartók megjavították és újraindították, a reggeli csúcsforgalmat azonban nem bírta el a moszkvai áramellátó rendszer, ezért az automatika több helyen lekapcsolt.

Az áramkimaradás azonnal politikai viharokat kavart, Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki néhány órával elhalasztotta vidéki útját, az Egyesített Energiarendszer vezetését hibáztatta. Úgy vélte, az áramszünetnek több oka volt, nemcsak a berendezések elöregedése, amire korábban több szakember utalt.

2003 nyarán ötvenmillióan maradtak áram nélkül Észak-Amerikában
Hasonló okok miatt következett be minden idők legnagyobb áramszünete 2003 augusztusában, amikor az egyesült államokbeli Clevelandben négy meghibásodás miatt sorra kapcsoltak le az áramellátó rendszer állomásai ötvenmillió embert fosztva meg az áramtól az Egyesült Államokban és Kanadában. Későbbi vizsgálatok megállapították, hogy az áramellátó rendszer elavultsága miatt történt a több száz millió dolláros bevételkiesést jelentő áramszünet.