Megölték Benazir Bhuttót

2007.12.27. 14:40
Fontosabb részletek
  • Magyar idő szerint csütörtök kora délután merényletben megölték Benazir Bhutto pakisztáni ellenzéki vezetőt.
  • A támadás pontos körülményei egyelőre nem tisztázottak, valószínűleg robbantottak, majd nyakon lőtték, ez utóbbi végzett vele.
  • Zavargások törtek ki több városban is, legalább 11 ember meghalt
  • Az ellenzék egyik fontos pártja választási bojkottot hirdetett

Merényletben életét vesztette csütörtökön Benazir Bhutto pakisztáni ellenzéki vezető, volt kormányfő egy Ravalpindiben, az ország egyik legbiztonságosabbnak tartott városában szervezett választási gyűlésen. Az egyelőre nem tisztázott pontosan, hogy hogyan ölték meg.

Hívei közt ölték meg

A merénylet helyszíne
A merénylet helyszíne

Hivatalos pakisztáni források az AFP francia hírügynökségnek először azt mondták, az ellenzéki politikusnőt a merénylő övébe rejtett repeszek ölték meg. Egy pakisztáni tévécsatorna, a Geo TV szerint - Bhutto éppen távozott a gyűlés helyszínéről, amikor a robbanás történt. A tévé - Bhutto férjére hivatkozva - azt mondta, hogy egy lövedék sebesítette meg a nyakán. Bhutto pártjának egyik biztonsági szakértője az AP-nek azt nyilatkozta, a politikust a nyakán és a mellkasán is meglőtték, amikor éppen a robbanás előtt beszállt a járművébe. Közvetlenül a merénylet előtt Bhutto választási naggyűlést tartott. Pakisztánban január 8-án tartanak választásokat, az egyik nagy esélyes a meggyilkolt politikusnő volt.

A Dawn News pakisztáni hírtelevízió úgy értesült, hogy a rendőri nyomozás szerint két merénylő hajtotta végre az akciót. Motoron közelítették meg a Bhuttót szállító autót, és legalább öt lövést adtak le az ellenzéki vezetőre. Másodpercekkel később a két merénylő felrobbantotta magát. A mentők viszonylag későn mentek oda Bhuttóhoz, mert újabb robbanásoktól tartottak, közölte a Dawn News.

A belügyminisztérium hivatalos közleménye szerint lőfegyver okozta nyaksérülés idézte elő Benazir Bhutto halálát. A támadásnak hivatalosan 16 halálos áldozata van, több mint negyvenen megsérültek.

Navaz Sarif ellenzéki vezető bejelentette, hogy pártja bojkottálja a január 8-i választásokat. Szerinte a mostani merénylet után nem lehet normális körülmények között megtartani a referendumot. Sarif azonnali lemondásra szólította fel Musarraf elnököt. Szerinte ő a felelős a botrányos belpolitikai helyzetért. A meggyilkolt Bhuttót nővérének nevezte, bár politikai riválisok voltak. Bhutto 1996-os megbuktatása után ő vette át a hatalmat, és börtönbe juttatta Bhutto férjét. Sarif hatalmát Musarraf katonai puccsal törte meg 1999-ben. Akkor Szaúd-Arábiába menekült és csak egy hónappal ezelőtt tért haza a januári választásokra készülve. Bhutto halálával ő lett a legerősebb ellenzéki Pakisztánban. A közelmúltban politikai békét kötöttek Bhuttoval és amerikai közvetítésssel egy Bhutto-Sarif-Musarraf kiegyezés is körvonalazódott. A pakisztáni belpolitikai helyzetről itt olvashat részletesebben.

Pervez Musarraf elnök három napos gyászt hirdetett.

Zavargások

A rendőrség figyelmeztette a lakosokat, hogy maradjanak otthon, mert zavargásokra lehet számítani. És ez be is bizonyosodott: a merénylet után több nagyvárosban Musarraf-ellenes jelszavakat skandáló tömeg jelent meg az utcákon, a zavargásoknak az AFP szerint már legalább tizenegy áldozata van. Ravalpindiben, Karacsiban az utcákon gyújtogatnak, a feldühödött emberek összecsaptak a rendőrséggel is. Karacsiban egy benzinkutat is felgyújtottak, egy fegyveres pedig meglőtt két rendőrtisztet.

Peshavarban a rendőrség könnygázt és gumibotokat is bevetett a demonstrációk feloszlatásához, a Le Monde szerint lövések is hallani lehetett. A Geo TV értesülései szerint a rendőrség Khaipur városban tüzet nyitott a feldühödött tömegre, ketten meghaltak. Multan és Jacobabad városokban felgyújtották a központi bíróság épületét, bankokat és más épületeket is.

A merénylet előtt
A merénylet előtt

Pakisztánban már régóta pattanásig feszült a helyzet

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint várható volt egy újabb merénylet Bhutto ellen, de egyik pakisztáni politikai erőnek sem jönne jól, ha eldurvulna a helyzet az országban. Bővebben > > >.

A merényletet elítélte Moszkva, Washigton és India is. A pakisztáni elnök válságtanácskozást hívott össze, és nyugalomra intette az embereket. Bővebben a nemzetközi reakciókról > >>.

Bhutto ellen már október közepén, Pakisztánba történő visszatérése után közvetlenül merényletet kíséreltek meg, akkor több mint száz őt ünneplő ember vesztette életét és legalább négyzsázan megsebesültek.

Pakisztánban azután szaporodtak meg az öngyilkos merényletek, hogy Pervez Musarraf elnök novemberben szükségállapotot hirdetett ki a romló biztonsági helyzetre hivatkozva. Az ellenzék szerint Musarraf az alkotmány felfüggesztésével azt akarta megakadályozni, hogy a pakisztáni alkotmánybíróság érvénytelenítse októberi megválasztását.

Bhutto élete képekben
Bhutto élete képekben

Bhutto kétszer volt Pakisztán miniszterelnöke, először 34 évesen nevezték ki. Alig két év után távozni kényszerült a hatalomból. Másodszor 1993-ban lett az ország miniszterelnöke, rá három évre korrupció, nepotizmus és rossz kormányzás vádjával menesztették. Bhutto életéről bővebben itt olvashat>>>

A bonyolult pakisztáni politikai helyzetet jól jellemzi, hogy több, egymással is rivalizáló csoportnak egyaránt érdekében állhatott Bhutto meggyilkolása. Elképzelhető, hogy Musarraf elnök vagy éppen egy rivális ellenzéki vezető áll a támadás mögött. India vagy a tálibok szintén találhattak okot a gyilkosságra. A gyilkosság lehetséges indítékeiről bővebben itt olvashat .