Nem fejlődött a magyar demokrácia

Ugyan az Európai Parlamentben két magyar roma képviselő, Járóka Lívia és Mohácsi Viktória ül, ez nem jelenti azt, hogy bármit is javult a romák diszkriminációjának helyzete Magyarországon az elmúlt évekhez képest, mondta el az Indexnek Kováts Roland, a Freedom House Europe igazgatója.

A Freedom House Europe kormányoktól független magyarországi nonprofit szervezet, ami az alapvető emberi jogok és demokratikus kormányzás érvényesülését akarja elősegíteni. A szervezet szerdán hozta nyilvánosságra Szabadság a világban című felmérésének eredményét, ami 193 országban és ezekhez kapcsolódó 15 vitatott területen tárja fel az egyén szabadságát különböző aspektusokból a 2007-ben történt események alapján.

Nem volt érdemi változás

A Magyarországról szóló fejezet tartalma nem mutat lényegi változást a tavalyihoz képest, ami Kováts Roland szerint elszomorító. A beszámolóból például kiderül, hogy a romáknak nincs megfelelő érdekképviseletük a parlamentben, ahova az utóbbi választásokon csak kevés roma képviselő jutott be. A rendőrséget még mindig sok kritika éri a romák elleni fellépések miatt, és ezen nem tudott javítani a kormány rasszizmusellenes kampánya sem.

Még mindig komoly problémát jelent a romák szegregációja az oktatásban. A 2004-ben elfogadott oktatási törvény tartalmazza ugyan a megoldást, csak a törvényben foglaltakat be is kéne tartatni, vélekedik az igazgató. Az integrációhoz szükséges állami intézmények és szervek is léteznek, működésük mégsem tekinthető hatékonynak.

A beszámoló ki is tér arra, hogy a roma lakosságot széles körben éri diszkrimináció, a cigányoknak így ötször akkora az esélyük arra, hogy szegénységben éljenek, mint a lakosság többi részének. A roma gyerekek többségét – Kováts Roland szerint több mint a felét – értelmi fogyatékosnak nyilvánítják, és speciális osztályokba irányítják, amivel érdemben gátolják munkaerőpiacra lépésüket.

Kármán Irén, Magyar Gárda, Hankook

A Magyarországról szóló fejezet megemlíti Kármán Irén megverésének ügyét, bár nem tekinti jellemzőnek az újságírók elleni támadásokat, sőt függetlennek, egyben polarizáltnak mutatja be a magyar sajtót. Az egyház és az állam szétválasztása ugyan biztosított, de a nagyobb egyházak jelentős állami támogatásban részesülnek, ami a kritikák szerint a kisebb felekezetek számára diszkriminatív.

A beszámoló foglalkozik a Magyar Gárdával, de csak annyit jegyez meg, hogy a felmérés lezárultáig, azaz december végéig betartotta a törvényeket. Szóba kerül a Hankook jogsértő tevékenysége, a rendőrök ellen indított büntetőperek, ami számos rendőri vezető leváltásához vezetett. A Freedom House szerint a nők egyenlő jogokat élveznek a férfiakkal, de a szervezet hiányolja őket a magasabb üzleti és kormányzati szerepekből.

A kritikák ellenére a szervezet Magyarországnak az elérhető legmagasabb pontszámot adta, ami a 7-es skálán 1-es osztályzatot jelent a politikai és a polgári jogok szempontjából is, ami az elmúlt években is hasonlóan alakult. 2003-ban és korábban a polgári jogokat csak 2-essel értékelték.

A lengyelek és a törökök javítottak

A felmérés eredményeiről a szerdai sajtótájékoztatón a Freedom House vezetősége számolt be, akik az adatok nyilvánosságra hozatalakor éppen Magyarországon tartózkodtak. Thomas O’Melia, a szervezet ügyvezető igazgatójának helyettese és Peter Ackerman, az igazgatótanács elnöke arról beszéltek, hogy a három kategóriából, melyekbe az országokat sorolták – szabad, részben szabad, nem szabad – kevesen mozdultak el, de négyszer annyi ország csúszott lefelé, mint felfelé.

Lengyelország például az októberi választások után a Polgári Platform kormányalakításával és Donald Tusk miniszterelnökké kinevezésével, valamint a szólás- és a gyülekezés szabadságának fejlődésével javított demokráciamutatóján, és a legjobb értékelést kapta. Törökország szintén javított korábbi eredményén, amit a szabad parlamenti választások megtartásának köszönhet, így politikai és a polgári jogokból is 3-as osztályzatot szerzett, ami a részben szabad kategóriába tartozik.

A palesztinok és Libanon visszaestek

Tavaly több autoriter rezsim, így például Egyiptom és Pakisztán, úgy akarta megszilárdítani hatalmát, hogy megpróbálta megbénítani a demokratikus ellenzéket, a civil társadalmat és a független médiát. A beszámoló kiemeli, hogy ezek a szabadság elleni támadások különösen a piacorientált és energiaszolgáltató országokban fontosak, így például Oroszországban, Iránban, Venezuelában és Kínában.

A Közel-Kelet országainak tárgyalásakor a beszámolóból kiderül, hogy míg a Palesztin Hatóság és Libanon az utóbbi években sokat lépett előre, tavaly sikerült újra visszatornázniuk magukat. Politikai jogokból mindkettő 5-ös osztályzatban részesült, míg polgári jogokból a palesztinok 6-ost, Libanon 4-est kapott.

Oroszország a nem szabad kategóriában végzett 6-os és 5-ös osztályzatokkal politikai, valamint polgári jogokból, melyek rosszabb demokráciamutatók a tavalyinál. Ezt a Kreml parlamenti választások alatti kampányával és az ellenzék teljes elfojtásával érdemelték ki.