A Köztársasági Gárda

Elsődleges feladatuk békeidőben, hogy megóvják a bagdadi vezetést az esetleges katonai puccsoktól. Az iraki átlaghoz képest jól felszerelt egységeik a pontosan megtervezett, elsősorban logisztikai kihívást jelentő ütközeteket vívják meg. Egy hadosztály 5-10 ezer főből áll.

A Köztársasági Gárda harci ereje, bár iraki viszonylatban kimagaslónak számít, nem mérhető össze a szövetséges csapatok hagyományos gyalogságával sem. Kézifegyverzetük AK-47-esekből (Kalasnyikov) áll, nem támogatja az egységeket fejlett haditechnika, felszerelésük minősége és mennyisége jóval alatta marad az intervenciós erőknek.

A 1991-es Sivatagi Vihar hadműveletben az amerikaiak hetekig tartó bombázása után komolyabb ütközet nélkül visszavonultak, de szakértők feltételezik, mivel most saját hazájukat védik, valószínűleg keményebb ellenállást tanúsítanak. Emlékezetes, hogy a szövetséges hadvezetés tömeges fegyverletételre számított még a Köztársasági Gárda soraiban is, ám ez egyelőre nem következett be.

A bagdadi külső védelem felállása

Bagdad körül két védelmi gyűrűt alakított ki az iraki hadvezetés, Irak több részéről a főváros köré csoportosítva a KG csapatait. A védelmi zónák közül egyet a főváros peremén, egyet pedig 90 kilométerre Bagdadtól. A Köztársasági Gárda legjobban felszerelt egysége, az északról Karbala fölé vezényelt Medina Hadosztály, amely jelentős számú T-72-es harckocsijával a védelem fő erejét adja. A Köztársasági Gárda becslések szerint mintegy 400 tankkal rendelkezett a háború megkezdése előtt.

További négy nagyobb Köztársasági Gárda hadosztály tartózkodik Bagdadtól délre, ezek főként gépesített gyalogsági csapatok. Az iraki hadvezetés ezektől a csapatoktól várja, hogy nagyobb veszteségeket okozzon a szövetséges haderőknek. A 12 éves gazdasági szankciók, elemzők szerint inkább a reguláris hadsereget viselték meg, a Gárda jó erőben lehet.

A Köztársasági Gárdát a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek közepén minden tekintetben átszervezett iraki hadseregből az Irán ellen vívott háborúban egy kisebb, palotaőrséggel megbízott gárdából fejlesztették fel. Miután létszáma felduzzadt, Huszein jobbnak látta, egy újabb egység felszerelését, amely ezt ellenőrzi.

Különleges Köztársasági Gárda

Ők Bagdad falain belül és Tikritben állomásoznak, feladatuk Szaddam Huszein elnök és szűkebb hatalmi körének védelme. Az egységet, amelyet 1992-ben szerveztek meg, az Arany Hadosztályként is nevezik. Ők rendelkeznek az iraki hadsereg legújabb fegyvereivel, a rezsim leglojálisabb támogatói. Vezetőjük, Szaddám Huszein kisebbik fia, Kuszaj Huszein.

Becsült adatok 10-15 ezer katonáról és 100 körüli harckocsiról számolnak be, de a különleges gárdához légvédelmi és tüzérségi egységek is tartoznak. Szoros kapcsolatban vannak az iraki titkosszolgálattal. A bagdadi bombázások jórészt a Különleges Köztársasági Gárda épületeit célozták. A 1997-es fegyverzetellenőrzés elsősorban az egység főhadiszállására volt kíváncsi, a hírszerzési források ugyanis a tömegpusztító fegyvereket náluk sejtették. A szövetséges erők Bagdadba való betörése esetén, az utcai harcokat ez az egység vívhatja.