Megalakult az új izraeli kormány
Egy hónappal választási győzelme után Ariel Saron bemutatta kormányát a knesszetben. A kabinet nagykoalíció, melyben a baloldal és a szélsőjobb egyaránt részt vesz. A 70 képviselő támogatását élveő kormánynak a várakozások szerint igen nehéz dolga lesz a palesztinokkal, akik múltja miatt gyűlölik Saront, és az intifáda kiterjesztését fontolgatják. A kormányfő le is mondott egy békemegállapodás megkötéséről, a cél jelenleg az erőszak csökkentése és a helyzet stabilizálása.
Szlankó Bálint (bszlanko@mail.index.hu)
2001. március 7., szerda 19:06
|
Ariel Saron
|
Az egyhónapos koalíciós alkudozás eredményeképp létrejött kabinetben – amely egyébként az ország történetének legnépesebb, 25 tagú kormánya – részt vesz a jobbközép Likud, a balközép Munkapárt, valamint apró centrumpártok és szélsőjobboldali tömörülések. A 120 parlamenti képviselőből 70 támogatását élvezi. A Munkapárt a főbb tárcák közül megkapta a külügyi és hadügyi portfóliót – előbbit a veterán békepolitikus, Simon Peresz, utóbbit Benjamin Ben Eliezer fogja irányítani –, valamint több kisebb jelentőségű minisztériumot.
A szélsőjobb is helyet kap a kabinetben
Az ortodox Sasz a belügyi, a vallásügyi, és a Jeruzsálemért felelős minisztériumot kapja. A szélsőjobb részéről infrastruktúráért felelős miniszter lesz Avigdor Lieberman, aki korábban igencsak felborzolta a kedélyeket azzal a javaslatával, hogy Izrael bombázza le az egyiptomi Asszuán-gátat. A kormányra kerülő ultranacionalista pártok elképzelései a palesztinokat illetően is kellőképp markánsak: az egész lakosság elüldözésében látják a megszállt területek problémájának megoldását.
Most először van arab miniszter is
|
Simon Peresz
|
Az Ariel Saront amúgy is gyűlölő arabok idegességét némiképp oldhatja, hogy a kabinetnek Izrael története során először közülük való tagja is lesz: Salah Tarif az arab ügyekért felelős tárcát fogja irányítani a Munkapárt színeiben. Lesz min dolgoznia: a legutóbbi választások során az izraeli arabok (a lakosság csaknem tizede) en bloc fordult el Ehud Baraktól, aki szerintük eltolta a békefolyamatot. Olaj volt a tűzre 13 izraeli arab megölése is: a palesztinok melletti szimpátiatüntetés októberben zavargásokba torkollott, a rendőrség vitatott fellépését jelenleg bizottság vizsgálja. Az arabok amúgy is elnyomott kisebbségnek számítanak Izraelben: körükben a legnagyobb a munkanélküliség, átlagéletkoruk a zsidókénál alacsonyabb, és rendszeresen hátrányban részesítik őket az élet szinten minden területén, beleértve a kormánytámogatásokat is.
|
Újra együtt választják a kormányfőt és a parlamentet
|
A Likud és a Munkapárt megállapodása értelmében a következő választásokra eltörlik azt a rendelkezést, amely szerint a miniszterelnököt a parlamenttől külön választják. Az elképzelés célja eredetileg az izraeli belpolitika stabilizálása lett volna, de pont forditva sült el, mert mégjobban szétforgácsolta az amúgy is sok is pártból álló pártrendszert.
|
|
|
Békemegállapodás egyelőre kizárva
A kormány tehát színes, olyannyira az, hogy első feladatán, a költségvetés elfogadásán is simán megbukhat; elemzők meglehetősen szkeptikusak is tartósságát illetően. Ami a béketárgyalásokat illeti, egyelőre bizonyos fokú konszenzus uralkodik: egy átfogó megállapodás tervét az izraeli vezetés jelenleg elnapolta, a cél az erőszak csillapítása, esetleg egy meg nem támadási egyezmény megkötése. A megállapodás esélyeit mindenesetre ronthatja, hogy Saron már hónapokkal ezelőtt közölte, nincs szándékában kiüríteni a palesztin területeken fekvő izraeli telepeket, sőt, bővítené őket. Saron opcióiról részletesebben lásd itt.
A palesztin vezetés izraeli katonai források szerint az intifáda kiterjesztését fontolgatja, radikálisabb elemek pedig öngyilkos akciók egész sorozatával fenyegetnek. Jasszer Arafat hivatalosan csak annyit nyilatkozott Saron megválasztása óta: meglátjuk.
az
oldal tetejére
|