Rasszista polgárháborús csírasejtek alakulnak

"A Gyurcsány Ferenc lemondására vonatkozó felhívások, amelyek a szombati ceremónián a többinél gyakrabban hangzottak el, jelzik, hogy a gárdisták egyik fő ellenségének a külföldiek és a szexuális kisebbségek mellett az aktuális hatalom számít" – írja a Kommerszant című orosz lap hétfői számában. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy világosan nem derült ki, a Jobbik katonai szárnyának kitől kell megvédenie Magyarországot.

A Fidesz jobbra kacsintgat

A szerző emlékeztetett arra, hogy a Jobbik ugyan nem került be a parlamentbe, de nem kevés helyet kapott az önkormányzatokban, és szimpatizánsai szombaton piros-fehér csíkos zászlók alatt jelentek meg az utcákon. "A magyarországi roma és zsidó szervezetek, akik követelték a Magyar Gárda betiltását, egészen más összefüggésben látják e zászlókat. Őket a Magyar Gárda fekete egyenruháival együtt ... a nyilasokra emlékeztetik".

A cikk beszámolt arról, hogy Gyurcsány Ferenc szerint szégyen a Magyar Gárda megalakulása. A szerző megjegyzi, hogy "a gárdisták nyílt elítélésétől kizárólag a jobboldali ellenzéki Fidesz zárkózott el, amely a legutóbbi választásokon többek között a Jobbik támogatásával került be a parlamentbe". [A Fidesz valójában nem a Jobbik támogatásával került be a parlamentbe.]

A nagy pártok hatalmi játszmája

A Magyar Gárda megalakulásáról hétfőn a szlovákiai lapok is beszámoltak, a pozsonyi Pravda kommentárt közöl a témáról, melyben megállapítják, hogy a szélsőségek két nagy párt hatalmi játszmáinak részévé válnak. Magyarország gondban van, állapítja meg a lap, mert a félszáz fekete ruhás és bakancsos férfi megjelenése megmutatta az ország demokratikus rendjének gyenge pontjait.

Az ilyen harcos kedvű ultrajobboldaliak Európa más országaiban is felütik a fejüket, így Magyarország sem kivétel, írja. Fontos azonban, hogy a magyarok csendes többsége egyelőre elutasítja a nem magyar mássággal szembeni gyűlöletre alapozott ideológiát, hiszen a gárda mögött álló párt, a Jobbik két százaléknál alig több szavazatot szerzett a tavalyi választásokon, emlékeztet a pozsonyi Pravda.

A gond azonban az, hogy "a szocialisták hangosan tiltakoznak ugyan a gárda ellen, de Magyarország jobboldali fele szerint eltúlozzák a veszélyt, hogy majd az ellenzék ellen munícióként alkalmazzák. A Fidesz viszont azzal vádolja a kormányt, hogy emberellenes és nemzetellenes politikájával teremti meg minden szélsőség táptalaját" - írja a lap. A szélsőségek épp "a két nagy párt hatalmi játszmái közötti résekben kaphatnak erőre", zárul a kommentár.

Metszően fagyos szél

Több cseh lap is foglalkozott hétfőn a Magyar Gárda megalakulásával. "Metszően fagyos szél fújt a hét végén a világba Budapestről: a magyar metropolis központjában fekete nadrágos, fekete mellényes férfiak meneteltek olyan jelvényekkel és piros-fehér sávos zászlókkal, amelyek erősen emlékeztettek a náci Németországgal barátkozó nacionalista magyar kormány rövid időszakára" – írja a legolvasottabb cseh újság, a Mladá Fronta Dnes.

A szerző úgy fogalmaz, a néhány tucatnyi új gárdatag eskütételét a csaknem ezer szimpatizánsuk vallásos áhítattal nézte. "A Jobbik párt Magyarországon az antiszemita, romaellenes és homofób hangulatokat testesíti meg. A parlamentben nincs ugyan képviselete, de képviselői jelen vannak néhány település önkormányzatában" - mutat rá.

Egy kegyetlen múlt árnyéka

Magyarország szégyene címmel számolt be hétfőn a Die Presse konzervatív osztrák újság a Magyar Gárda megalakulásáról. A magyar politikai színtéren a hét vége óta új formában ismét jelen van egy kegyetlen múlt árnyéka, vezette be beszámolóját. A lap egyenlőségjelet téve a gárda és a Jobbik közé megjegyezte, hogy a csoport fesztelenül használja a nemzetiszocialista időkbe visszanyúló jelképeket.

Vona Gábor Jobbik-elnök szerint a szervezet célja az, hogy megmentse a magyarokat és a kommunizmus bukása után hozzásegítse az országot az igazi rendszerváltáshoz, közölte az újság.

Nem határolódnak el

Utalt Gyurcsány Ferenc kijelentésére, amelyben a gárdát Magyarország szégyenének nevezte. Mindazonáltal a baloldali politikusok a Fidesz polgári ellenzéki párt szemére vetik, hogy elhatárolódása nem elég világos. Feltűnt az is, hogy a katolikus egyház képviselői megáldották az 56 Jobbik-tagot, írta a lap.

Beszámolójában rámutatott arra is, hogy Kelet-Európa sok államában, például a Baltikumban és Szlovákiában, feljövőben vannak a szélsőjobboldali csoportok, amelyek a náci időket tekintik mintának. Különösen erősek Oroszországban, ahol a kaukázusiak elleni támadások mindennaposak. Az újság utalt arra is, hogy Németországban parázs vita zajlik a szélsőjobbos NPD betiltásáról.

Alig tudni, mit csinál Vona

A liberális Der Standard szerkesztőségi oldalán közölt portrét Vona Gáborról, ami különböző nyilatkozatok, valamint a gárdatagok avatási ünnepségén elhangzott beszéd alapján készült. A Fidesz alapította polgári körökre gondolva világossá tette azt is, hogy a gárda nem egyéb, mint más ellenzéki csoportok politikájának folytatása új eszközökkel, közölte a Jobbik vezetőjéről az osztrák lap.

Hozzáteszi, éppenséggel lehet félni az ellentmondást nem tűrő Vonától, akiről alig tudni, mit is csinál, amikor nem a gárdát vezényli. Mivel Orbánnal együtt a polgári körök társalapítója volt, ennyiben a Fidesz nevelt gyermekének is tekinthető, írja a lap.

A Die Welt publicisztikája szerint a Magyar Gárda megalapítása azt bizonyítja, hogy ebben a társadalomban egyre erősebbek lesznek a demokrácia amúgy is gyenge intézményeinek kiiktatására irányuló kísérletek. A szerző úgy véli, hogy a zavaros programból, a különböző utalásokból az emberek képesek levonni a következtetést: "itt egy rasszista polgárháborús hadsereg csírasejtje keletkezik".

"Ez az elgondolás nem egyik napról a másikra született meg. Csak idő kérdése volt, mikor találnak egymásra emberek, akik a Fidesz és a szélsőjobboldalon elhelyezkedő pártok retorikáját komolyan veszik, azt, hogy új forradalomra van szükség az idegen uralommal azonosított szocialistákkal szemben" - olvasható a Die Weltben.

Az EU a hibás

A lap az Európai Uniót is hibáztatja, mert "nem lett volna szabad, hogy a magyarországi fejlemények rejtve maradjanak előtte. Ott (az unióban) azonban nyilvánvalóan abból indulnak ki, hogy az egykori szocialista országok demokráciájával szemben alkalmazandó mércék mások, mint amilyeneket a nyugati tagokkal szemben alkalmaznak. Különben mivel magyarázható, hogy Franco Frattini, a jogi és biztonsági kérdésekért felelős EU-biztos stabil demokráciákat bírál, például Dániát, Franciaországot, vagy Németországot az ott állítólag virulens rasszizmus miatt, a magyarországi eseményekre azonban nem talál bíráló szót" - írta a Die Welt vendégkommentátora.

"Kelet-Európában másutt is folytonosan keletkeznek új véderő és szkinhed csoportok. Ezeket neofasiszta peremcsoportokként elintézni azzal, hogy valahogy majd csak lehet őket kezelni, nagy hiba lenne. Mozgósítási faktorként ugyanis a háttérben széles társadalmi egyetértés létezik, és többnyire egy polgári párt is, karizmatikus, a szavakkal bánni tudó vezetővel az élen, amely a szélsőjobbtól még el is határolódik" - írja a müncheni Süddeutsche Zeitung.