Konzervatív kampánysikerek a pápaválasztáson
További Külföld cikkek
- Magyarország „oroszbarát” – mondta a lengyel külügyminiszter-helyettes
- Több mint száz halálos áldozata van a hatalmas károkat okozó El Nino esőzéseknek
- Egyetlen nap alatt 220 civilt öltek meg a katonák Burkina Fasóban
- Ukrajnában kinyílt Pandora szelencéje, bizonyos egységek „egyszerűen elb*szták”
- Bevethetik a Nemzeti Gárdát, egyre súlyosabb a helyzet Amerikában
Jelentős támogatást szerzett magának a pápaválasztó bíborosok körében Joseph Ratzinger. A Hittani Kongregáció hetvennyolcéves, ókonzervatív elnökét olasz lapértesülések szerint negyven-ötven pápaválasztó bíboros biztosította támogatásáról írásban. A pápaság elnyeréséhez az eredetileg száztizenhét tagú, de két bíboros betegsége miatt száztizenöt tagúra csökkent testület kétharmados támogatására, azaz hetvenhét szavazatra van szükség.
Erőfelmérő
A konzervatív szárny ellenzéke a Reuters értesülései szerint a pápaválasztás első körében Carlo Maria Martini volt milánói érsek mögött sorakozik fel. Az első pápaválasztási forduló a várakozások szerint eredménytelen lesz, így a liberálisok Martini támogatásával csak erejüket kívánják felmérni.
"Ratzinger erősnek tűnik, de még midig nem világos, ki nyeri majd a szavazást" - nyilatkozta a Reutersnek egy, a neve elhallgatását kérő vatikáni illetékes.
Ratzinger nem csak a bíborosok körében kampányol. Elemzők szerint a konzervatív szárny lobbizása II. János Pál gyorsított eljárásban történő szentté avatásáért szintén Ratzinger esélyeit növeli. A katolikus dogmák fenntartásán ügyködő Hittani Kongregáció elnöke szerdán ráadásul könyvet is megjelentetett, Értékek a felfordulások időszakában című doktriner kötetében arra bíztatja Európát, hogy ismét találjon rá keresztény gyökereire, hogy elkerülje a lelki kiürülést.
Honfitársai ellenzik
A konzervatív katolikusok táborának élharcosa ellen meglepő módon a pápaválasztó testület német bíborosai kampányolnak a leghevesebben. A Republica és a Corriere della Sera napilapok jelentése szerint a mainzi érsek, Karl Lehmann és a Vatikánban szolgáló Walter Kasper is ellenzi honfitársuk pápává választását.
Ellenzésüknek alapot ad, hogy II. János Pál, főként Ratzinger tanácsára több német reformpapot is kizárt az egyházból. A pápa uralkodásának utolsó tíz évét jellemző bigott erkölcsi állásfoglalások nagy része is a II. János Pált 1978-ban pápává emelő Ratzingernek tulajdonítják.
Gerontofil versengés
Ratzinger megválasztása mellett szólhat azonban idős kora. A hetvennyolc éves bíboros feltehetően nem foglalná el hosszú ideig a pápai trónt, márpedig sok elemző szerint a pápaválasztó konklávé többsége a negyedszázadon át uralkodó Karol Wojtyla után inkább csak átmeneti időre választana pápát.
Ezért is lehet, hogy a választás első fordulójában a reformista liberálisok is idős jelöltet választottak támogatásra. Martini bíboros Ratzingerhez hasonlóan hetvennyolcéves, ráadásul három éve egészségi állapota miatt mondott le a milánói érsekség vezetéséről.
Amennyiben a reformistáknak elégséges szavazatot tudnak felsorakoztatni Martini mögött, a második fordulóban már valódi jelöltjükkel is előhozakodhatnak. A Corriere della Sera szerint a jelölésre Oscar Andreas Rodriguez Maradiaga pályázhat eséllyel. A hondurasi bíboros Martinihez hasonlóan az egyház reformját sürgette.