Über alles Giuliani

2007.11.17. 09:22

„Über alles Giuliani” énekelte önfeledt dühvel a Budai Parkszínpadon 1998-ban a Hasidic New Wave nevű zenekar. Akkoriban Rudy Giuliani New York polgármestereként dolgozott és divat volt baloldali körökben lenácizni.

Szinte természetes volt, hogy a jazzista zsidók a német himnusz kifordításával gúnyolták az olasz származású politikust. Giuliani hírnevének kifejezetten jót tett az ilyenfajta méltatlankodás: a vidéki Amerika úgy néz rá, mintha rendes konzervatív lenne, akit azért bántanak, mert rendet rakott a bűn városában. Giuliani tényleg szereti az erőszakszervezeteket, de közben ő a legliberálisabb jelöltje a republikánusoknak. Például meleg- és abortuszügyben olyan laza, mint egy demokrata, igaz, ha rajta múlna az USA már megbombázta volna Iránt.

A vietnámi háborút viszont megúszta, a főnöke írt igazolást, hogy nélkülözhetetlen munkaerő az ügyészségen. Sokan úgy tartják, hogy Clintonné és Rudy között dőlhet el a választás. A verseny egyszer már elmaradt. 2000-ben mindketten indultak New York szenátori székéért, de közbe jött Giuliani prosztatarákja, és visszalépett. A betegségből azóta felgyógyult.

Rudy rendpártiságát otthonról hozta, az apukájától. Idősebb Giuliani nem rendőr volt, hanem bűnöző, aki sajnos hosszabb időt töltött börtönben, fegyveres rablásért. Szabadulása után nagyon megbánta, hogy a New York-i olasz alvilág behálózta, és fiát már arra nevelte, hogy a bűnt mindig utasítsa el. Azért a Sing Singben töltött évek után még egy ideig a szerencsejáték-bizniszt ellenőrző maffia pénzbehajtója maradt. Rudy nem tudott apja priuszáról. Csak amikor már híres ember volt, akkor olvasta az újságban, legalábbis így kommentálta a történetet. Rudy hétéves volt, amikor az apja végleg jó útra tért.

Az öreg Giuliani egyetlen gyermekét szigorú katolikus bentlakásos gimnáziumba taníttatta. Állítólag Rudy főiskolás korában pap akart lenni. Ehelyett jogot végzett és ügyész lett. Első nagy ügye 73-ban volt, amikor lebuktatott egy korrupt demokrata kongresszusi képviselőt. Dolgozott az igazságügy minisztériumban is három elnök alatt, aztán New York déli részének főügyésze lett. Ekkor vált híres emberré, mert a fehér gallérosok voltak a kedvenc áldozatai, sok híres és gazdag cégvezetőt citált bíróság elé. A Wall Streeten munka közben cibáltatott ki irodáikból menő brókereket például.

A legnagyobb gazdasági pereit elvesztette ugyan, de népszerű lett, a sajtó a kiváltságosokra vadászó bátor igazságosztó képét alakította ki róla. Rudy élt is ezzel, kifejezetten kereste a szereplési lehetőségeket. Ő volt az első ügyész, aki kihívta a tévéket híres foglyokat mutogatni. 1986-ban a New York-i olasz maffiát göngyölte fel, és úgy ünnepelték, mint aki legyőzte Al Caponét.

1989-ben indult először a világ legmenőbb városának polgármesteri székéért, de nem nyert. Érdekes, hogy egy budapesti zsidó iskolát is pénzelő milliárdos, Ronald Lauder akart még indulni abban az évben a republikánus pártból, de Giuliani legyőzte az előválasztáson. Lauder már akkor azt vetette Rudy szemére, hogy nem is igazi republikánus, annyira liberális egy csomó kérdésben. Ezzel egyetért Rudy mamája is, aki azt nyilatkozta, hogy a fia nem igazi konzervatív, mert mindig nagyon sajnálja a szegényeket. A mamma szerint csak azért lett republikánus, mert 80-ban így jobb állást kaphatott az igazságügyi minisztériumban. Giuliani fiatalon még demokrata volt, sőt Kennedy elnök kampányában önkénteskedett is.

1993-ban már megnyerte a polgármester-választást. Azzal kampányolt, hogy az utcákon nem lesz többé drogbazár, és a motorosoknak nem kell majd félniük, hogy a piros lámpánál kirabolják őket. A volt sztárügyész a rend programjával indult, és 53 ezer szavazattal nyert abban a sokmilliós városban (89-ben meg 47 ezerrel veszített, az még szorosabb volt.) A győzelem azt jelentette, hogy 65 óta először lett nem demokrata polgármestere New Yorknak.

Azonnal gyors rendteremtésbe fogott: hogy példát statuáljon először a piti bűnözőkre csapott le a város. A falfirkálók és az agresszívan koldulók lettek a szigor első áldozatai. Regulázták a komolyabb bűnözőket is, tele lett az utca rendőrökkel. Ha nem is lett New Yorkból egy osztrák kisváros, azért a koszos és büdös és hajléktalan-drogos-kurvákkal teli Times Square teljesen biztonságos csomópont lett. Nem csak tisztább lett a város, de sokkal biztonságosabb is Giuliani 8 éve alatt. Hatalomra jutása előtt jóval az amerikai átlag fölött volt a bűncselekmények száma, aztán távozására jobb volt a helyzet a városban mint az országban, pedig menet közben az országos átlag is csökkent.

A nagy rendteremtésnek ártatlan halálos áldozatai is voltak, mert a szuper jogosítványokkal megerősített rendőrök néha előbb lőttek és csak aztán kérdeztek. Hát ezért nácizták Giulianit, aki mindig kiállt a zsaruk mellett, még akkor is, amikor nemi erőszakkal vádolták őket. Nem hullottak a fejek, mint itthon Zsanett után, sőt.

Miközben a baloldali értelmiség a halál faszára kívánta az őrmesterkedő macskazabálót a gumibotjaival együtt, addig Rudy olyan rendeleteket hozott, hogy még a demokrata többségű városházi közgyűlés is csak hüledezett. Megtiltotta például, hogy a városi közalkalmazottak bárkit kiadjanak az illegális bevándorlókra vadászó szövetségieknek, nehogy csak azért ne forduljanak rendőrhöz/orvoshoz/iskolához, mert félnek, hogy kitoloncolás lehet a vége. Miközben Rudy szereti a szigort a bevándorlási kérdésekben is, azt gondolja, hogy aki már bent van, az inkább gyorsan legyen törvényes adózó mintsem sunnyogó potyautas.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Másrészt Rudynak köszönhetik a New York-i melegek, hogy élettársi kapcsolatukat a város elismeri, és a szociális juttatásoknál a hetero házasokkal egyenrangúan kezeli. Ügyészként és rendteremtő polgármesterként is nagy elismertséget szerzett, de aztán a 9/11 végképp meghozta számára a világhírt. A prosztatarákból lábadozó, utolsó ciklusának utolsó napjait kitöltő Rudy kiment dolgozni a WTC romjaihoz, két kézzel vitte a sittet, megható beszédeket tartott és visszadobta a szaúdi kormány 10 milliós adományát. Látványos rendteremtése miatt ő lett a Time szerint az év embere 2001-ben, lovaggá ütötte II. Erzsébet és Amerika-szerte méltatták áldozatos helytállását.

Giuliani a rendteremtésről lett híres, nem csoda hát, hogy volt rendőrségi főtanácsadójával egy biztonsági céget alapított 2002-ben, ami azóta is remekül megy. Az arab világ olajsejkjei épp úgy kikérik drága tanácsait, mint a bűnözéssel küszködő amerikai önkormányzatok. Rossz nyelvek szerint a megrendelők már évek óta potenciális elnököt látnak benne és ezért öntik bele a pénzt. Benne van egy texasi jogi tanácsadó cégben is, az is jól megy. Az utóbbi öt évben elképesztő pénzt szedett össze politikai előadásokkal, állítólag 11 millió dollárt keresett turnéjával.

Rudy magánélete rettentő izgalmas. Első felesége a másodunokatestvére volt, de azt hitte, hogy csak harmadunokatestvérek. Erre Rudy állítólag csak 14 év házasság után jött rá, amikor már egyébként is váltak. A felfedezés alkalmassá tette nászukat arra, hogy a katolikus egyház is érvénytelenítse. Így 84-ben oltár elé vezethette Donna Hanover tévériportert. Született fiú, született lány. Aztán Rudy összejött saját PR-főnökével. Aztán 2000-ben összejött egy gyógyszerben utazó üzletasszonnyal, akivel prosztatája kezelésekor ismerkedett meg. Amikor lebuktak, Rudy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy válni akar Donnától. Donna így csak a sajtóból értesült férje szándékáról. Rudy elköltözött otthonról, de nem a csajhoz ment, hanem egy baráti szerelmespárnál húzta meg magát. A pár mindkét tagja férfi volt. Rudy és Donna egymásnak estek a sajtóban, mire Rudy kijelentette, hogy a betegsége miatt impotens, tehát egyértelmű, hogy csak barátok a gyógyszerész csajjal. 2002-ig húzódott a válás, Donna 6,8 millió dollárt kapott. 2003-ban Rudy elvette a gyógyszerészt.