Kondenzcsík:

A repülőgépek hajtóműveiből kiáramló magashőmérsékletű gáz gazdag vízgőzben és különféle égéstermékekben. Ez a gáz lehűl, és a benne lévő vízgőz az apró részecskékre kicsapódik, amely felhőszerű sávot alkot, általában 7000-8000m fölött. A jelenség sok tényezőtől függ, például a páratartalomtól, a hőmérséklettől, légnyomástól. Érdekességképpen megemlíthetjük, hogy láttunk kondenzcsíkot egy L-39 Albatros mögött, amely körülbelül 2000m-en repült. Mivel a kondenzcsík a hajtóműből kiáramló gázsugarat jelzi, ezért a vicc, hogy "Nehogy már a csík tolja a repülőt!", sajnos igaz. A csík tolja a repülőt.

G-nadrág:

Ez egy szleng, mivel hivatalosan túlterhelés elleni védőöltözetnek nevezik. A "G" a túlterhelés jeléből adódik, a nadrág pedig abból, hogy ez egy nadrágszerű öltözet. Pozitív túlterhelésnél a vér az agyból a lábba igyekszik, így beszűkült tudatállapot keletkezik, amely befolyásolja a munkavégző képességet. Ennek megakadályozására fejlesztették ki a túlterhelés ellen védő öltözékeket. A g-nadrág több párnát tartalmaz, amelyeket egy tömlőn keresztül, a túlterhelés hatására egy, a repülőgépben lévő berendezés fúj fel. A párnák a vádlikon, a combokon, és az alhason helyezkednek el. Nagy túlterhelésű feladatokon, mint a légiharc vagy a műrepülés hasznos dolog.

Túlterhelés:

A terhelési többes helyett használt kifejezés, amely azt mutatja, hogy egy adott testre ható erő hányszorosan haladja me g annak súlyerejét. Jele a "G", amelynek értéke lehet pozitív vagy negatív. Egyszerűbben szólva, például a +2G azt jelenti, hogy egy 80kg-os ember ekkora pozitív túlterhelésnél 160kg-al nyomja az ülést. Túlterhelés a repülőgép különböző manővereinél jön létre, úgymint gyorsítás, lassítás, körpályán való mozgás. Pozitív túlterhelésnél a vér az agyból a lábba igyekszik, így megváltozik a pilóta tudatállapota. Ennek több fokozata van, először bekövetkezik az úgynevezett csőlátás. A csőlátásnál először a látómező szélén lesz bizonytalan a látás, később egyre kisebb lesz a térnek az a része, amelyet még képes látni a repülőgép-vezető. A hatás olyan mintha egy csövön keresztül néznénk, a többi szürke. Ezek után következik az elszürkülés vagy beszürkülés, ahol a pilóta gyakorlatilag nem lát semmit, csak szürkeséget. A következő fázis az elájulás. Negatív túlterhelésnél bekövetkező élmény a vörös fátyol, amelynek az elnevezése abból adódik, hogy a vér az agyba igyekszik, így jelentős mennyiségű vér kerül a szemideghártyába. Ennek eredményeként a környező világot vöröses színben láthatjuk. A negatív túlterhelés lényegesen veszélyesebb, mint a pozitív, mivel ha megpattan egy hajszálér, akkor az agyban keletkezik egy vérömleny, míg a pozitívnál a lábban, nem mellékesen sokkal kellemetlenebb élmény, mint a pozitív túlterhelés.

Hangsebesség:

A hang terjedése adott közegben, amely függ az adott közeg sűrűségétől, illetve rugalmasságától. Ezért van az, hogy különböző közegekben más a hangsebesség, például a vízben más, mint a levegőben, de a levegőben is függ a magasságtól. Egy bonyolult képletet egyszerűsítve a gyakorlatban az a 20x T, ahol az "a" a hangsebesség és a "T" a levegő hőmérsékletét jelzi Kelvin fokban.

Mach-szám:

A repülőgép, illetve a repülés Mach-számának a repülési sebesség és a nyugvó levegőben mérhető hangsebesség hányadosát nevezzük. M=v/a, ahol az "M" a Mach-szám, a "v" a repülési sebesség, az "a" a hangsebesség. Amennyiben az M 0.8, a repülést szubszonikusnak, 0.8 M 1.2 tartományban transzszonikusnak, M 1.2 sebesség tartományban pedig szuperszonikusnak nevezzük.

Hangrobbanás:

Az emberek tévesen azt hiszik, hogy a hangrobbanást akkor hallják amikor egy repülőgép átlépi a hangsebességet, de ez nem így van. A repülőgép felületén lévő áramlást zavaró pontokon, az egyszerűség kedvéért vegyük azt, hogy az orrkúpon, a hangsebesség környékén úgynevezett Mach-kúp alakul ki. Ezt úgy kell elképzelni, hogy szabályos térbeli kúp, amelyen áthaladva a levegő fizikai jellemzői megváltoznak, úgymint sebesség, hőmérséklet, nyomás. Amennyiben ez a kúp eléri a földet, ott, ahol áthalad, halljuk a hangrobbanást. A kúp előtt megnő a nyomás a környező levegőhöz képest, a kúp után hirtelen leesik, mivel ez gyorsan következik be a nyomásváltozást robbanásként halljuk. A pilóta a repülőgépben sohasem hallja a hangrobbanást, sőt csak a műszerek alapján érzékeli, hogy már gyorsabban repül, mint a hang.

Légiharc:

Egyes repülőgépek, illetve kötelékek tűzzel és manőverrel összekapcsolt harctevékenysége az ellenséges légicél megsemmisítése vagy támadásának visszaverése céljából. A fedélzeti fegyverek fejlődése eredményeként közeli és távoli légiharcról beszélhetünk. A támadó légiharcot 3 szakaszra bonthatjuk. A megközelítés olyan manőver, amelynek az a célja, hogy a pilóta előnyös támadás-kiindulási helyzetet foglaljon el. A támadás a cél irányába végrehajtott manőverből, célzásból és tüzelésből áll. A támadásból való kiválás magáért beszél.

Navigáció:

Bizonyos eljárások és eszközök használata a légijármű (értsd repülőgép) helyzetének meghatározása céljából. A kifejezést a repülés a hajózásból vette át, mivel a célok és az eszközök részben azonosak. Létezik látás utáni navigáció, ami a látás szerinti tájékozódást és a térképen végzett számítások összevetését a földi tereptárgyakkal jelenti. Ezenkívül létezik még a rádiónavigáció, amely a fedélzeten lévő, rádióhullámokon alapuló rádiónavigációs eszközök használatán alapul. Ilyenek például az ARK, RSZBN, nyugati típusokon a TACAN stb. Mostanában teret hódít nálunk is a műholdas navigáció, ami a GPS berendezések jelentősebb használatában mutatkozik meg.

Hajózó:

Tulajdonképpen a repülőgép-vezetőt vagy közismertebb nevén a pilótát nevezzük hajózónak. Hivatalosan hajózóállománynak nevezzük a repülőgép személyi állományának azt a részét, amely a levegőben a repülőgép üzemeltetésével, illetve a repülési feladattal kapcsolatos feladatokat oldja meg. Idetartoznak a pilóták, a hajózó megfigyelők, a légi lövészek, a hajózó technikusok, mérnökök. A repülőgép fedélzetén egyéb feladatot végzőket fedélzeti állománynak nevezik. Vadászrepülőgépen tulajdonképpen egy vagy maximum két ember végzi a feladatokat, ezek a pilóták illetve a légi lövészek, ezért vadászrepülő csapatoknál minden embert, aki a levegőbe emelkedik hajózónak nevezünk.

Vadászrepülőgép:

A vadászrepülőgépek feladata az ellenséges légicélok felderítése, elfogása, megsemmisítése, illetve a légvédelmi rakéta csapatokkal és a csöves légvédelmi tüzérséggel való együttműködés. A vadászrepülőgépek tipikus felszállótömege 15-25t között van, és sebességük meghaladja a kétszeres hangsebességet is. Fegyverzetük csöves sorozatlövő tűzfegyverekből, irányított rakéta, illetve nem irányított rakéta fegyverzetből állhat. Esetlegesen légibombákkal is felszerelhetőek. Legismertebb képviselői a Mig család típusai, például Mig-21, Mig-23, Mig-29, a francia Mirage család vagy a Rafael és az amerikai típusok, úgymint az F-14, F-15, F-16 vagy F-18. Általában egyszemélyesek, de néha kétszemélyesek is előfordulnak, mint például az F-14.