NOB-elnökválasztás: Tisztességtelen ajánlat

Miután Peking pénteken elnyerte a 2008-as nyári olimpia rendezési jogát, a NOB-elnökjelöltekre terelődött a szó. Számos újság, hírügynökség kérdezte az öt pályázót; a legnagyobb érdeklődést egyértelműen Jacques Rogge váltja ki. A belga sebészprofesszor esélyeit alighanem az is növeli, hogy a koreai kandidáns, Kim Un Jong vasárnap meglepő nyilatkozatot tett.

Kim: Évi 50 ezer dolláros fizetés a NOB-tagoknak

A koreai sportvezető kijelentette, hogy amennyiben őt választják a NOB első emberének, abban esetben első dolgai között szerepel majd, hogy a NOB-tagoknak évi 50 ezer dolláros fizetést biztosítson. "Nekem ez nem olyan nagy összeg, de sokan vannak köztünk, akik nehéz anyagi körülmények között élnek, tőlük nem lehet elvárni, hogy ingyen dolgozzanak a világ legjelentősebb sportszervezetében" - mondta Kim.

A NOB-tagok munkájukért nem kapnak munkájukért fizetést, csupán költségtérítést. Schmitt Pál, aki magyarként szintén kandidáló, a dpa-nak nyilatkozva kijelentette: "Nem hiszem, hogy további juttatásra lenne szükségünk, minden költségünket fedezik."

Hodler: Ez vesztegetési kísérlet

Deutsch: A Peking melletti döntéssel javultak az esélyeink A magyar sport, a hazai olimpiai mozgalom, az egész nemzet köszönetét tolmácsolta Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter Schmitt Pálnak azért, hogy vállalta a megmérettetést és pályázott a NOB elnöki posztjára - tudósított az MTI. "Az ország erejét is demonstrálja, hogy az ő jóvoltából a világ legjelentősebb lapjainak címoldalára kerültünk" - mondta a miniszter. Deutsch egyébként a Peking melletti moszkvai döntés óta napvilágot látott reagálásokból arra következtet, hogy a 2012-es olimpia európai megrendezésének - s ezen belül a magyar pályázatnak is - javultak az esélyei. A szembetűnő párhuzamok: Peking az összes jelentkező közül a legerősebb kormánytámogatást garantálta, a kínai fővárosban egyetlen egy létesítmény sincs még kész, és mind a kínai, mind a magyar sportra, hogy képviselői főszereplők a világversenyeken.

Kim a nyilatkozattal hatalmas lavinát indított el, hiszen a svájci Marc Hodler, aki a Salt Lake City - a következő téli olimpia rendezője - körüli vesztegetési botrányt is kirobbantotta, kijelentette: ez vesztegetési kísérlet. Hodler szerint Kim Un Jong a hajrában óriásit hibázott, és ezzel a hétfői választáskor, illetve a programok ismertetésekor már csak négyen szállnak komoly eséllyel ringbe. A lépéssel szerinte valamennyi meglévő sanszát elvesztette a koreai pályázó.

S hogy mi ellen vétett az ázsiai elnökjelölt? A NOB még a küzdelem előtt lefektette azokat a választási etikai alapelveket, amelyek mindegyik félre egyaránt érvényesek. Ezek szerint például nem lehet megjelentetni a programot az interneten, nem lehet sajtótájékoztatókat tartani. S mindezt amiatt, mert az egyértelmű cél az volt, hogy kizárólag az eddig elvégzett munka alapján lehessen megítélni a jelöltek felkészültségét. Kim vétett a szabályok ellen.

Egyébként három elnökjelölt is megjelentette pályázatát néhány londoni és párizsi napilap szombati számában. A kérdést - az MTI tudósítása szerint - a vasárnapi sajtótájékoztatóján fel is tették Francois Carrard vezérigazgatónak, aki "ezt az etikai bizottság hatáskörébe" utalta. Emellett lépten-nyomon hallani a NOB ülés színhelyén, hogy egy-egy szavazatért 50 ezer dollárt fizettek "egyesek" - írja az MTI Carrardra hivatlozva.

Az öt pályázó közül Egyébként Kim Un Jong a legidősebb - 72 éves -, és főleg az angol lapok vélik úgy, hogy neki Peking sikerével szertefoszlottak a lehetőségei. Elképzelhetetlen, hogy két ilyen horderejű szavazást is Ázsia nyerjen, mert a NOB elveivel mindez ellentétben - írják. Mindenesetre Hodler - erejét és tekintélyét ismerve -, ha Kimet leírja, az mindenképpen érdekes fejlemény a szavazás finisében.

Schmitt: Remélem nem okozok csalódást

Schmitt Pál az MTI-nek nyilatkozva elmondta: Igyekeztem a legjobban felkészülni, pályázatom, azt hiszem, semmivel sem gyengébb, mint a többieké. Remélem nem okozok csalódást. Nagyon jólesik a hazai sportközvélemény és a média bíztató támogatása, ezúton is szeretnék érte köszönetet mondani. Schmitt a múlt héten pénteken az Indexnek elmondta: valóban nem ő a favorit, és a helyszínen is érezhetően kezdenek kirajzolódni az erővonalak, de azért "outsidernek" sem tartja magát.

A NOB vasárnapi ülésszakasza egyébként épp a Salt Lake City-i előkészületekkel foglalkozott, hiszen nyolc hónap sincs a téli játékok megnyitásáig. Az amerikaiak nagyon fogadkoztak, hogy az Atlantában tapasztalt közlekedési káoszt megszüntetik. Az ülés után a sajtó képviselői a belga Jacques Rogge-nak szentelték a legnagyobb figyelmet, ám Schmitt Pál felé is záporoztak a kérdések.

Hétfőn délelőtt elnökválasztás

Az új NOB-elnök megválasztására hétfőn délelőtt kerül sor. A szavazás menete ugyanaz, mint a helyszínek esetében. Ha valaki megkapja a voksok ötven százalékát, akkor elnöknek tekinthető, ha mindez nem történik meg, akkor minden egyes körben a legkevesebbet szavazatot szerző kiesik, és a végén párviadallá alakul a versenyfutás.

A NOB 118 tagja van jelen Moszkvában, az érintettség okán azonban csak 110-en szavazhatnak. Az eredményt - az előzetes elképzelések - magyar idő szerint 9 órakor hirdetik ki.

A jelöltekről részletesen itt olvashatnak.

Samaranch NOB-elnöksége A hétfőn leköszönő NOB-elnököt, Juan Antonio Samaranchot napra pontosan 21 éve, 1980. július 16-én választották meg, Moszkvában. A spanyol sportvezető feszült politikai légkörben vette át a világ legjelentősebb sportszervezetének irányítását. Az 1980-as moszkvai olimpiát uyganis a "kapitalista", az 1984-es Los Angeles-i játékokat a szocialista országok többsége bojkottálták. Az olimpiai mozgalom a mélyponton volt: az 1984-es rendezésre egyedül az amerikai város jelentkezett. Az amerikai televízió mindent el is követett azért, hogy saját szája íze szerint alakítsa át a játékokat, Samaranch azonban ellenállt a csábító, többmillió dolláros ajánlatnak, így a versenyeken továbbra sincsenek hirdetések és a különböző sportágak eseményeinek lebonyolítási rendjéről a döntő szót továbbra is a NOB mondja ki. Elnökösködése idején a NOB a közvetítési- és marketingjogok értékesítéséből összesen 11 milliárd dollárra tett szert. Ebből a pénzből jelentős támogatást kaptak a mindenkori rendezők, de bőven jutott a szegényebb országok olimpiai bizottságainak megsegítésére is. Az olimpia egyre jövedelmezőbb üzlet lett, Samaranch kritikusai szerint azonban a vezetőt túlságosan is elvakította a siker és nem tett meg mindent a NOB-on belül a korrupció megakadályozásáért és nem vette elég komolyan a doppingellenes harcot sem. - A Samaranch-rendszer tökéletesen működik, az elnök mindenkiről mindent tud, így tudja kézben tartani a többieket, kínosan ügyelve arra, hogy ne engedje közel magához azokat az embereket, akik veszélyeztethetik a pozícióját - mondta róla néhány évvel ezelőtt Nikolaosz Nissziotisz, a NOB egykori görög tagja. Forrás: MTI