Megnevezték a Nemzet Sportolóit

Az ifjúsági és sportminiszter Gyurcsány Ferenc kilenc napja nevezte meg azt az ötvenöt fős sportolói listát, amelyik széleskörű egyeztetés - valamennyi jelentős hazai sportszervezet részt vette benne - alakult ki. Mindezzel párhuzamosan a sporttárca a szurkolókat is megszavaztatta, kit tartanak a legérdemesebbnek az elismerésre. Ezek után Gyurcsányon volt a sor, hogy a kormány elé terjesszen tizenkét nevet, akik május hatodikán megkapják a Nemzet Sportolója elismerést, egyszersmind az azzal járó havi nettó 263 ezer forintot.

Gyurcsány életműdíjnak szánta az elismerést

"A Nemzet Sportolója elismerés egy életműdíj, vagyis nemcsak a sportolóként elért eredményeket, hanem a sportszakmai életutat is figyelembe vesszük" - jelentette ki korábban Gyurcsány, és azt is világossá tette, parasportoló is szerepel majd a kitüntetettek között.

A szerda délutáni kormányülés után maga a miniszter jelentette be a sajtónak a díjazottak névsorát, ami a következő: Albert Flórián, Balczó András, Keleti Ágnes, Gyarmati Dezső, Hammerl László, Kulcsár Győző, Polyák Imre, Portisch Lajos, Puskás Ferenc, Székely Éva Werter Györgyné Ivánkai Mária, Zsivótzky Gyula.

A népszerű Balczó nem edzősködött

A ferencvárosi Albert Flórián az egyetlen magyar aranylabdás futballista, többször szerepelt a világválogatottban. Balczó András minden idők legeredményesebb öttusázója a világon, három olimpiai aranyéremmel rendelkezik, kettőt csapatban, egyet egyéniben nyert. (Müncheni futása örökre emlékezetes marad.) Balczó edzőként sohasem tevékenykedett, életét a családjának, és tizenkét gyerekének szentelte.

Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász; az '56-os forradalom után Izraelben telepedett le, és döntő szerepet vállalt az ország tornasportjának megteremtésében. A rendszerváltás óta itthon él.

Hammerl László hatodik olimpiájára készül kapitányként

Gyarmati Dezső háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó - egy ezüstje is van -, edzőként 1976-ban is első lett a montreali játékokon. A sportlövő Hammerl László '64-ben nyert olimpiát, '80 óta ő a válogatott kapitánya, vagyis Athénban szakvezetőként immár a hatodik olimpiájára készül.

'Mindig a nemzet sportolójának éreztem magam' Kulcsár Győző így kommentálta az elismerést az Indexnek: "A kritériumok ismeretében titkon számítottam rá, hogy megkapom ezt az elismerést, és nagyon büszke vagyok. Talán kicsit csalódott is lettem volna, ha kimaradok. Pillanatnyilag még nem is fogtam fel a dolog jelentőségét, de apró gesztusokból kiindulva - a közértben, az utcán - egész életemben a nemzet sportolójának éreztem magam, még ha az életemből egy keveset nem is töltöttem Magyarországon. A lista szubjektív - nem akarok senkinek a fogadatlan prókátora lenni -, biztos, hogy vitatkozni fognak rajta, de roppant boldog vagyok."

Kulcsár Győző minden idők egyik legjobb párbajtőrözője, négyszer nyert olimpiát, háromszor csapatban, egyszer egyéniben. Edzőként Olaszországban dolgozott, tanítványai közül Randazzo és Cuomo olimpiai aranyérmes. Két éve újra Magyarországon ténykedik.

Portisch az egyetlen nem olimpiai sportágból érkező

Polyák Imre három ezüstérem után Tokióban nyert olimpiát birkózásban - pehelysúlyban -, előtte három világbajnokságon bizonyult a legerősebbnek. Az évszázad birkózójának választott sportember szintén számított a kitüntetésre. Portisch Lajos éltáblása volt a '78-ban olimpiai bajnokságot nyert magyar sakkcsapatnak. Éveken keresztül a világ legjobb öt játékosa között tartották számon.

Puskás Ferenc '52-ben Helsinkiben nyert olimpiai bajnokságot, két évvel később kapitánya volt a vb-ezüstérmes csapatnak is. Puskás '56-ban disszidált, később a Real Madrid játékosa lett, a királyi gárdával háromszoros BEK-győztes. A '61-es fináléban négy gólt lőtt az Eintracht Frankfurtnak. (7:3-ra nyertek a spanyolok.) Szakvezetőként Ausztrália és Magyarország kapitánya volt, klubedzőként a görög Panathinaikoszt a BEK-döntőjébe vezette.

Atléta is van a tizenkettőben

Székely Éva kétszáz méteres mellúszásban nyert olimpiát '52-ben - világcsúcsok fűződnek a nevéhez -, lánya, Gyarmati Andrea többszörös világbajnok. Könyve: Sírni csak a győztesnek szabad! hatalmas sikert aratott. Székely az MTI-nek így nyilatkozott: "Elégtétel, egyúttal rendkívüli megtiszteltetés is a számomra ez az elismerés. Tudom, hogy elsősorban a koromnak szól, de nagyon örülök neki. Úgy érzem, sokkal többet kaptam vissza, mint amennyit beletettem a sportba, hiszen beteljesülhetett a gyerekkori álmom, amikor az én tisztelemre játszották el a Himnuszt. És hadd mondjak ehelyütt köszönetet az uszodák dolgozóinak is, akik évtizedek óta ott vannak, mint mi, télen, hidegben is és teszik ugyanúgy a dolgukat azért, hogy nyerjünk. Ők is kellettek, kellenek a sportsikerekhez."

Zsivótzky Gyula jelenleg a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke, kalapácsvetőként a '68-as olimpián ért a csúcsra, emellett két ezüstérmet szerzett. Fia, Attila a tízpróba hazai csúcstartója.

Weltnerné nyolcszoros bajnok a siketolimpián

A hetvenéves Weltner Györgyné Ivánkai Mária asztaliteniszező, ő a fogyatékosok között ért el sikereket. A siketolimpián 1957-ben, 1961-ben, 1965-ben, 1969-ben és 1973-ben is nyert, utoljára 1981-ben Kölnben lépett asztalhoz, akkor bronzérmet szerzett. A hetvenes évektől szakosztályvezetőként dolgozott, majd társadalmi edző a Siketek Általános Iskolájában. Alapító tagja az 1995-ben alakult Magyar Siket Sportérmesek Klubjának.

A lista furcsasága, hogy háromszoros olimpiai bajnokok, mint például a vízilabdázó Kárpáti György és a vívó Fenyvesi Csaba maradt ki a névsorból.