- hirdetés

Éremtábla
Érmek        
1. GER 11 12 6 29
2. USA 9 9 7 25
3. AUT 9 7 7 23
4. RUS 8 6 8 22
5. CAN 7 10 7 24
Összes érem »
Férfi jégkorong
Döntő
SWE - FIN 3-2
3. helyért
CZE - RUS 3-0
Elődöntő
FIN - RUS 4-0
SWE - CZE 7-3
Negyeddöntő
FIN - USA 4-3
RUS - CAN 2-0
SVK - CZE 1-3
SUI - SWE 2-6
A csoport
1. Finnország 10
2. Kanada 6
3. Svájc 6
4. Csehország 4
5. Olaszország 2
6. Németország 2
B csoport
1. Szlovákia 10
2. Oroszország 8
3. Svédország 6
4. Egyesült Államok 3
5. Kazahsztán 2
6. Lettország 1
Összes eredmény »

Döntnökké nőtt a kis Pötzsch

Szigorú volt Torinóban az egykori olimpiai bajnok

2006. 03. 01., 16:38 | Frissítve: 2006. március 01., szerda 17:01

Az 1980-as műkorcsolyázó olimpia bajnoka, Anett Pötzsch huszonhat év után Torinóban tért vissza az olimpiára, a női versenye döntnökévé választották. Neki kellett meghatározni, hogy egy ugrás teljes értékű volt-e vagy sem, a bírók az ő útmutatásai alapján értékeltek, ebből adódóan többek közt őt is szidták.

Gyulai István legendás közvetítésére biztosan nagyon sokan emlékeznek még a hetvenes évek végéről, amikor elcsodálkozott azon, hogy a keletnémet színekben induló műkorcsolyázó, Anett Pötzsch megnőtt. A mondatot pontosan visszaidézni talán már lehetetlen, de valahogy úgy hangzott: "Milyen sokat nőtt ez a kis Pötzsch, amióta Jutta Müller kezeiben van."

Witt bátyjához ment feleségül

#alt#
Anette Pötzsch (fotó: sportmuseum-leipzig.de)

Jutta Müller volt az akkori NDK rettegett edzője, később Katarina Witt is az ő irányítása mellett lett kétszeres olimpiai bajnok, hatszoros Eb-győztes. A chemnitzi Anett Pötzsch az 1980-as Lake Placid-i olimpiát nyerte meg, aztán elvégezte az egyetemet, Witt testvéréhez, Axelhez ment férjhez, lányuk születése után pontozóbírónak állt.

A negyvenhat éves Pötzsch jelenleg Szászországban él, és bár még olimpiára nem jutott ki tanítványa, egyre komolyabb és értékesebb munkát végez, bízik abban, hogy hamarosan számottevő lesz az országrész a sportágban.

Pötzsch Torinóban tért vissza az olimpiára

A torinói téli olimpián láthattuk Anett Pötzsch visszatérését - huszonhat éve nem volt szereplője az olimpiának -, hiszen őt kérték fel, hogy a kiélezett és legnagyobb izgalmakat hozó női verseny zsűri döntnöke legyen.

Ő határozta meg az ugrások értékét, és azt is, milyen ugrást láthattak a jégen a pontozóbírók, esetlegesen mennyit kell szükségszerűen levonni a hibák után.

Teljes értékű volt-e az ugrás?

Pötzschnek a feladata, hogy legfőbb szakértőként a számítógépre vigye az ugrások adatait, hogy ő minősítse, megvolt-e a három fordulat a tripláknál, vagy csak két és fél fordulatot tett meg a levegőben a versenyző, és emiatt nem volt teljes értékű az egyébként szemre tetszetős ugrás.

Nem ő volt tehát az elnök, mert az új rendszerben a tizenkét bíró közül a számítógép véletlenszerűen választja ki azt a nyolcat, akik pontjaiból összeadódik a végeredmény.

Szluckaja nem értett egyet a zsűrivel

"A japánoknál nagyon kell figyelni az ugrásokra, teljes koncentrációt igényel ez a feladatkör, mert Ando a mezőnyből egyedül már képes négyfordulatosra, és csakis a szakértő szem képes megállapítani, hogy sikerült-e neki" - állapította meg.

Pötzsch tehát igen fontos feladatkört látott el, és olykor támadták is, mert nagyon szigorúan értékelt - Pavuk Viktória is csalódott volt pontszáma láttán -, és olykor indokolatlanul vontak le az ő sugalmazására pontokat a bírók. A harmadik helyezett orosz Irina Szluckaja be is intett feléjük.

Nyolcvan százalékos az új rendszer

A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) elnöke, Ottavio Cinquanta úgy nyilatkozott, hogy nyolcvan százalékosra sikeredett az új pontozási szisztéma, vagyis nem tökéletes, de sokkal jobb, mint az előző. A 2002-es olimpián még egytől hatig értékeltek, a legrosszabb és a legjobb pontszám kiesett, és nagy botrány kerekedett abból, hogy a kanadai páros második helyében a teljesítménytől függetlenül előre megegyeztek a pontozók.

N;
hirdetés
hirdetés
hirdetés