Szilárda
-2 °C
7 °C

Se pénz, se reptér nem lesz Dunakeszin?

2011.10.13. 19:29
A tulajdonos önkormányzat és a dunakeszi repülőteret évtizedek óta használó, és saját pénzéből fenntartó repülőklub semmiben nem ért egyet. Amíg a repülősök nem szerződnek a hivatallal, nem szállhatnak fel. Budapest környékének legforgalmasabb sportrepülőterén megállt az élet.

Szeptember 30. óta nem szállhatnak fel a vitorlázó- és motoros repülőgépek a dunakeszi reptéren, mert a hatósági üzembentartási engedély lejárt, az önkormányzat pedig nem adta meg a továbbiakra, és feltételhez köti a tulajdonosi hozzájárulást.

Gyöngyösi András, a Dunakeszi repülőtéren működő Opitz Nándor Repülőklub tagja, a Magyar Vitorlázórepülő Szövetség elnöke; és Vámosi Miklós, a klub repülőszakosztályának vezetőségi tagja szerint a tavalyi helyhatósági választások óta az új önkormányzat részéről egyre erősödött a nyomás, hogy a klubok fizessenek a reptérért, végül Dióssi Csaba polgármester megtagadta a tulajdonosi hozzájárulást.

"Háromszáz ember társadalmi munkában dolgozott itt, de most nincs engedélyünk, nem felügyeljük a légteret. Érvényes használati szerződésünk van, de mivel nincs tulajdonosi hozzájárulás, nincs hatósági engedély, a reptér nem üzemel. A klubházba van bejárásunk, de nem repülhetünk. A hivatal nem rak pénzt a reptérbe, a polgármester azt mondja, a tulajdonos szeretné a tulajdona hasznát látni, de eddig semmit nem költött az ingatlanra."

"A klub semmilyen támogatást nem kap, sem az önkormányzattól, sem mástól, a reptérrel kapcsolatos költségeket évtizedeken át maga fizette. A tervezet szerint kb. évi 10 milliót kellene fizetni a reptér használatáért, sporteszközök tárolásáért. Az Opitz éves költségvetése nagyjából 13 millió forint, az adók 1 százalékából évi 500-800 ezer jön össze, a többit a klubtagok befizetéseiből, az oktatásért, tanfolyamokért kapott pénzből fedezzük. A 2000-ben leégett klubházat mi magunk építettük újjá."

A dunakeszi repülőtér hasznosításának története

- az ötvenes évek óta vitorlázórepülőtér, a századfordulóig az MHSZ kezelte, azután a repteret használó sportklubok, az állami tulajdonú sportcélú ingatlanok helyzetét az 1996. évi LXV. törvény rendezte
- a Kincstári Vagyoni Igazgatóság 2003. február 28-án átruházta a repülőtér tulajdonjogát Dunakeszi önkormányzatára
- a város a 90 hektáros terület, három hangár (3400 m2), plusz 700 m2 épület, valamint műhelyek, garázsok, benzinkút tulajdonjogát kapta meg
- az önkormányzat vállalta, hogy az ingatlant 15 évig sportcélra használja, és a szerződéskötés pillanatában ott lévő kluboknak (MALÉV Repülőklub, Opitz Nándor Repülőklub) használatba adja
- az Opitz 2004 június 15-én erre a 15 évre megállapodott az önkormányzattal a repülőtér ingyenes használatáról, és vállalta az ingatlan karbantartását, szükséges felújítását, a közüzemi díjak megfizetését
-az önkormányzat 2011. május 31-én rendeletet alkotott a repülőtér használatáról és hasznosításáról, a díjtáblázat alapján a hivatal használati és tárolási díjakat akar szedni a repülőktől
- a Pest Megyei Kormányhivatal, mely a törvényességi felügyeletet gyakorolja az önkormányzat felett, törvényességi észrevételt tett, és felszólította a képviselőtestületet, hogy szüntesse meg a jogsértést és helyezze hatályon kívül a törvénytelen rendeletét

Dióssi Csaba polgármester szintén a hasznosításban látja a reptér problémáját. "Ez komoly vagyona a városnak, amivel gazdálkodni kell, tavaly télen döntöttünk úgy, hogy a Dunakeszi Közüzemi Kft. vegye át a repülőtér üzemeltetését. Feladatunk, hogy saját vagyontárgyunk után mi szedjük a pénzt, akár az Állami Számvevőszék is észrevételezhetné, ha nem így teszünk."

A területet ingyen és feltételekkel, sporttevékenységre kapta meg a város, fel sem merült, hogy ne arra használja. "A repülőklubok hasznosították a repteret, úgy használták, mintha a sajátjuk lenne, gazdasági tevékenységet végeztek, bérleti díjat szedtek, oktattak, bérrepültettek, ebből jelentős bevételük származott. Igazából fogalmunk sincs, mekkora ez az összeg, azt sem tudjuk, a repülősöknek mekkora költségeik vannak, és azt sem, hogy a szerződéskötések után mekkora bevétellel számolhatunk. Nem számoltuk ki, nem üzleti alapon közelítjük meg a kérdést, nem a gazdasági kényszer vitt rá minket."

A polgármester alapvetően emocionális szempontból beszél az ügyről. "Abnormálisból normális működést akarunk, együttműködésben gondolkozunk, ez eddig mindenkivel sikerült, csak a reptérhasználókkal nem. Mindenütt természetes, hogy bérleti díjat kell fizetni, fenn fogjuk tartani a repteret, óvni fogjuk az állagát."

Semmiben nem értenek egyet

Az önkormányzat és a repülőklub a másik gyakorlatilag minden állítását vitatja, erre több példa is felsorolható:
- a hivatal szerint a reptérre még három egyesület van bejegyezve; az opitzosok állítják, ezek az egyesületek tőlük függetlenek, nincs róluk sok információjuk, nem az Opitz jogán kerültek oda
- a hivatal úgy véli, hogy a meg nem engedett bértárolásból a repülőklub komoly haszonra tesz szert; a klub nem titkolja, hogy jogszerűen bértárolást végez, ez szinte minden reptéren így van, támogatás híján rászorulnak a gazdasági tevékenységre, az ebből befolyó pénzből nem vagyonosodnak, hanem éppen hogy ki tudják hozni a költségeiket
- az önkormányzat csak birtokvédelemmel, lakatossal tudta visszavenni a reptéren lévő, bérbe adott lakását, melyet szerintük az Opitz használt. A repülősök állítják, nem volt közük a gondnoki lakáshoz.
- amíg nincs műszaki megoldás arra, hogy csökkentsék a zajt, addig hétvégén a motoros gépekkel nem lehet repülni; a repülősök szerint ez a döntés csak hangulatkeltésre alkalmas, de nem megalapozott
- 2010 nyarán a testület úgy döntött, hogy a terület ágazati besorolása beépítésre nem szánt repülőtér legyen; a repülősök úgy tudják, a közelmúltban megindult a terület átminősítése, a repülőtér státusz megszüntetése
- a hivatal szerint a repülősöknek nincs szándékuk a jogkövető magatartásra, a leveleket nem vették át, mikor megkapták a hozzájárulást, eltűntek; a klubtagok ezt cáfolják, szerintük minden esetben, amikor a klubot megkereste az Önkormányzat, az átvette a neki szóló leveleket, és minden esetben hivatalosan válaszolt is azokra

A polgármester nem tud arról, hogy az önkormányzat az elmúlt nyolc évben bármit is tett volna a reptérért, de a hivatal az elmúlt egy évben kétszer adta ki a tulajdonosi hozzájárulást. "Gesztusokat tettünk az Opitz felé, de a hozzáállásuk mindig negatív volt. A hivatal empatikus, akkor sem fordultunk a Légügyi Hatósághoz, amikor tiltott repülésekről tudtunk."

Dunakeszin patthelyzet alakult ki, az érintettek egymásra mutogatnak, Budapest környékének legforgalmasabb sportrepülőterén megállt az élet, és úgy tűnik, ez a közeljövőben nem változik.