A visszavágott birodalom olimpiája

Az olimpiai eszme mindenkit magával ragad, a világban se szeri, se száma az olimpiára sokban hasonlító, négyévente rendezett multisporteseményeknek. A legnagyobb különbség azonban az, hogy erősen szűkitik az indulók körét.

Ázsiai Játékok már régóta vannak, de létezik Délkelet-Ázsiai Játékok, ahogy miniállamok olimpiája is, a Nemzetközösségi Játékok (továbbiakban NJ ) pedig javarészt az egykori brit gyarmatbirodalom országait hozza össze. A következő játékok Glasgow-ban kezdődik július 23-án, megint utálhatják egymást az angolok és a skótok, a guernsey-iek meg a man-szigetekiek, a gibraltáriak, és így tovább.

A pályán Anglia és Új-Zéland. Újdelhi 2010

Fotó: William West

A Nemzetközösségi Játékok annyira közösségi, hogy egyáltalán nem kell felvállalniuk a közösséget például az északíreknek a walesiekkel, a skótoknak az angolokkal, Niuénak Új-Zélanddal. Szinte minden külön identitással vagy közigazgatással rendelkező terület indíthat csapatot.

A NJ-n Nagy-Britannia nyolc részre bomolva vesz részt. Ez okoz némi feszültséget, az amúgy britként együtt készülő sportolókat próbálják is egymásnak ugrasztani, nem sok sikerrel.

Nagy-Britannián kívül Európából még Málta és Ciprus indul, a többi földrészről meg az egykori gyarmatok. Összesen 53 ország 71 csapata jogosult résztvenni.

A NJ ötlete majdnem egy időben pattant ki az újkori olimpiák felélesztésével. John Astley Cooper már 1891-ben felvetette, hogy négyévenként rendezzenek versenyeket a birodalom sportolóinak, amik remek alkalmak lehetnek arra, hogy a különböző népek jobban megértsék egymást. Ötlete azonban sokáig nem valósult meg.

1911-ben, V. György megkoronázásakor ugyan volt egy verseny, de az első hivatalos, akkori nevén Brit Birodalmi Játékokra 1930-ig várni kellett. Ezt a kanadai Hamilton rendezte 11 ország 400 sportolójának 7 sportágban. Ezek közül hat az olimpiák műsorán is szerepelt, és muszáj volt valami igazán angolosnak is bekerülnie. Így gyeptekében is megmérkőztek a csapatok, olyannyira, hogy ez a sportág azóta is kirobbanthatalan a programból. Ezenkívül igazi angol sport még egy van műsoron, a kosárlabdával nagyjából egy időben születő és ahhoz nagyon hasonló netball. Kosár itt is van, csak éppen palánk nincs mögötte és heten játsszák. A programban további nem olimpiai sportágak a hetes rögbi, az erőemelés, a fallabda és a ritmikus gimnasztika.

Hiába tűnik úgy, hogy a ma már nem is létező birodalmat a királynő személye képes összefogni, a NJ története botrányoktól sem volt mentes. 1978-ban például Nigéria azért bojkottálta a játékokat, mert nehezményezte, hogy Új-Zéland az aparheid ellenére sportkapcsolatokat tart fenn Dél-Afrikával. Ez később is problémát okozott, 1986-ben 32 afrikai és karibi csapat maradt távol, mert Margaret Thatcher brit miniszterelnök sem határolódott el Dél-Afrikától. A játékok azonban ennek ellenére népszerű maradt, és egyre nagyobbá vált.

Ugyanakkor a Nemzetközösségi Játékokat akár el is lehetne törölni: ha Oroszországot melegelleneséggel vádolták a téli olimpián, akkor a Nemzetek Közösségének is van szégyellnivalója, a hozzá tartozó 53 ország közül 42-ben bűnnek számít melegnek lenni.

Kobrák a teniszpályán, majmok a házban

A legtöbbször Kanada, Nagy-Britannia és Ausztrália volt a rendező (csak 1942-ben és 1946-ban maradt el a NJ), de Új-Zéland, Jamaica, Malajzia és India is volt már házigazda. Utóbbi négy évvel ezelőtt elég botrányos versenyeket rendezett.

Újdelhiben képtelen voltak rendes körülményeket teremteni, a szállásra és az ellátásra folyamatosan panaszkodtak a sportolók. A koszos szobákba majmok szöktek be, de kobrát is fogtak teniszpályán. Továbbá 15 sportolót víz fertőzött meg, a sportolók a nézőkre panaszkodtak, akik folyamatosan zavarták őket, többen bekiabálások miatt ugrottak ki a rajtnál, de sokan leginkább azon akadtak ki, hogy a főszervező az 1997-ben meghalt Lady Dianát is megnyitó vendégei között köszöntötte.

Ez Glasgow-ban nem fordulhat elő

Ilyen bakira Glasgow-ban nem lehet számítani, de a résztvevő országok már eddig is szállítottak botrányokat. Három napja derült ki, hogy nyolc ország 48 sportolóját a saját szövetségük rendesen benevezni is képtelen volt, ők csak a szervezőknek köszönhették, hogy külön engedéllyel végül indulhatnak.

Az indiaiak az utolsó pillanatban léptették vissza egyik női atlétájukat, mert túl magas volt a férfihormonszintje. A kenyaiak nagyjából ugyanazt játszották el, mint a futball-vb-n a ghánaiak és a kameruniak. A top atléták, mint a 800-as világcsúcstartó David Rudisha bojkottal fenyegetőztek, mert nem kapták meg a szövetségüktől a korábbi világversenyekért járó díjazásukat. Végül a kormány vállalt garanciát, hogy még a verseny rajta előtt kifizeti a tartozásokat.

Bár a higiéniás helyzet Skóciában jobb, mint Indiában, pár nappal ezelőtt a hasmenéssel, hányással járó norovírus 50, a játékokon dolgozó munkást betegített meg. Sportolók állítólag nem kapták el a vírust, mert a fertőzés forrásaként azonosított vécét lezárták időközben.

A doppingellenőr sosem alszik?

Doppingbotrány még nem előzte meg a glasgow-i NJ-t – négy évvel ezelőtt már a kezdés előtt öt indiai bukott meg –, de a doppingellenőröknek máris sikerült felidegesíteniük egy bokszolót. Az ír Paddy Barnestól hétfő este akartak mintát venni edzés után, de a bunyós, hogy hozza a súlyát, teljesen kiszárította magát, képtelen volt pisilni. Az ellenőrök hajnal kettőig vártak a mintára, aztán elengedték. Barnesnak nem sok időt adtak pihenni, fél nyolckor megint kopogtattak nála.

Paddy Barnesnak - kékben - nem jött össze a pisi

Fotó: William West

A malajziai Nur Ayuni Farhana Abdul Halimot viszont senki sem fogja Glasgow-ban ellenőrizni, mert a tízméteres légpuska női címvédője el sem indul, azon egyszerű oknál fogva, hogy elveszítette a dzsekijét. Egy sportlövőnek ez pedig majdnem olyan fontos, mint a fegyvere. A sportlövő csomagja utazás közben keveredett el, és azóta sem találták meg. Próbált kölcsöndzsekit szerezni, de nem sikerült jót találnia, újat pedig nem vesz, mert hónapokba telne betörnie.

Lesznek azért csúcsok is?

A NJ a rengeteg kvázi- és miniállam részvétele miatt is őriz valamit a korai olimpiák amatőr bájából, – nehéz elképzelni, hogy mondjuk Turk & Caicos vagy Vanuatu világsztár sportolót ad –, de nagy versenyekre így is lehet számítani, amire garanciát adhatnak az olyan nevek, mint a háromszoros olimpiai bajnok kerékpáros Bradley Wiggins vagy a már említett Rudisha.

A két olimpia közötti időszak elvileg lehetőséget ad arra, hogy csúcsformában és maximumot nyújtva szerepeljenek a sportolók, de most nem ilyen egyszerű a kérdés. Ha csak a két legnépszerűbb sportágat nézzük, az úszást és az atlétikát, az európaiak helyzete nem könnyű. Alig egy hónapon belül mindkét sportágból Európa-bajnokságot rendeznek, ilyen rövid időn belül pedig kevesen képesek még egyszer csúcsformába lendülni. A sportolóknak dönteniük kell, hogy melyik esemény bír számukra nagyobb presztízzsel.

A NJ-n az afrikaiak, az ázsiaiak, az amerikaiak, az ausztrálok kétségkívül oda fogják tenni magukat, ahogy arra már korábban is volt példa. 1974-ben a christchurch-i játékokon Filbert Bayi futott félelmetes világcsúcsot. A tanzániai 1500-as meglehetősen szokatlan taktikával, a rajttól a célig egyedül futva írta át a korábbi rekordot.

Úgy, ahogy ő, ma már senki sem versenyez, de világsztárokkal így is tele lesznek a stadionok, Wiggins és a többi pályakerékpáros kétségkívül megmozgatja a hazaiakat, de Usain Bolt show-járól sem akarnak majd lemaradni a nézők. Igaz, a sérülésből visszajövő futó, csak a 4x100-at vállalta a jamaicai váltóval, százon és kétszázon nem startol el.

Az angolok pedig a két éve két olimpiai aranyat nyerő Mo Farah-ért őrülhetnek meg, igaz, a hosszútávfutó most nincs akkora formában.

A versenyek csütörtökön a gyeptekével kezdődnek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!