Legyőztük magunkat a szakadárbajnokságon

Hatalmas meglepetésre Felvidék válogatottja bejutott a futball Eb-elődöntőjébe. Kár, hogy ehhez Székelyföldet kellett megvernie, igy a legjobb négy között már nincs több magyar csapat. Sajnos a négyek között Man-szigete, a Ballotelli öccsével megerősített Padania, és különösen a világbajnok Nizza esélyesebb, de ki tudja, mit hoz a hétvége. 

Nem, nem arról van szó, hogy találtunk egy párhuzamos univerzumot, ahol Mohácson elgyepáltuk a törököket, Mexikóban 6-0-ra legyalultuk a szovjeteket - miután 1954-ben,1966-ban és 1978-ban is világbajnokságot nyertünk. Az alternatív valóság sokkal közelebb, Debrecenben materializálódott, a három éve létrejött Független Futballszövetségek Konföderációja (ConIFA) révén.

Nem jött össze a szakadár Eb

A szervezet a FIFA-n kívüli futballszövetségeket tömöríti, így jó kis szeparatista dzsemborinak ígérkezett az Eb: a tervek szerint Abházia megküzdött volna Hegyi-Karabahhal, Dél-Oszétia Észak-Ciprussal. Rajtuk kívül jött volna Monaco - mármint nem a klubcsapat, hanem az alternatív válogatott -,mellette Occitánia és Frankónia is, de végül a 12 csapattal Man-szigetére - londoni döntővel megspékelve - megálmodott rendezvény hat csapatosra zsugorodott,majd Budapestre, végül Debrecenbe tevődött át.

Az első hírek arról szóltak, hogy az M1 is felkarolja az eseményt, a radikális szurkolói portálok azt remélték, hogy háromezer szurkoló is kimehet Székelyföldért és a Felvidékért szurkolni, ebből azonban semmi sem lett: önerőből úgy tíz szurkoló jött el Budapestről, egyébként az egy tucat betévedt helyi néző mellett a csapatok egymást nézték az Oláh Gábor úti stadionban.

Rajtuk kivül még egy japán újságirónő nézte meccset, annyira aktivan, mintha játékos megfigyelő lett volna. Motoko Dzsicukava egyrészt szereti a focit, másrészt úgy véli, a ConIFA a külföldiek befogadásával hadilábon álló Japánnak jó üzenet arra, hogy el kell fogadni a kisebbségeket.

Az újságírónő már haladó szakadárszurkoló: a tavalyi, észak-svédországi világbajnokságon is ott volt, amit Nizza nyert meg.

A Grúziától orosz segítséggel elszakadt - Oroszországon kívül csak Nicaragua elismerését élvező - Abházia és Dél-Oszétia állítólag nem kapott vízumot és így járt Észak-Ciprus is. Ha ez így van, akkor végképp nem értjük, mit jelent a keleti nyitás.

A részvételt Hegyi-Karabah is lemondta, talán, mert nem akart a baltás gyilkost Azerbajdzsánnak kiadó Magyarországra jönni.

Csak semmi politika

Ez is mutatja, mennyire nehéz a szakadár sportélet. De Venczel Kristóf optimista: ez nem a politikáról szól, hanem a sportról. "Van benne fantázia, jó dolog, hogy egy közösség amely szeretne a saját nevével megjelenni, lehetőséget kap. Focizni szabad, nem?" - kérdezte a ConIFA jogi ügyekért felelős igazgatója. A ma már ügyvédként praktizáló egykori NBI-es kosaras szerint szerint sikerül megoldani, hogy a politikai ügyeket mindenki a pályán kívül hagyja. Ő sem érzi, hogy közvetlen politizálás részese volna azzal, hogy elnökként működteti a székelyföldi klubot. Elmondása szerint ez az egész szervezet vele együtt 5-6 lelkes támogató agymenésének köszönhetően létezik - főként a Man-szigeti ConIFA-alelnök, Malcolm Blackburn anyagi támogatása révén -, de életképesebbnek tűnik, mint a 2012-ben még az iraki Kurdisztánban világbajnokságot rendező N.F.-Board, ahonnan kiszakadva a ConIFA létrejött.   

Persze kérdés, hogy a most 26 tagú szövetségnél a politika távoltartása akkor is sikerül majd, amikor a belépést állítólag már tervező, Ukrajnával lényegében háborúban álló oroszbarát Luganszk és Donyeck megye is tag lesz.

A mostani Eb-n a közvetlen politizálás valóban nem nyomta el az NB I. alsóházának szintjén mozgó focit, mivel a legfajsúlyosabb, valódi állami létre pályázók lemondták a részvételt. Így a rendezvény tényleg inkább arról szólt, amiről kellene egy ilyen hobbiszövetségnek. Jópofa játék megspékelve egy kis ártatlan lokálpatriotizmussal.

Hiszen ez az egész sem Man-szigetének, sem Nizzának, sem Padaniának nem az önálló államiság igazolásáról szól. Mindannyian lokálpatriótáknak vallották magukat. "Büszke vagyok, hogy Padania szineiben játszhatok" - mondta a Man-sziget elleni 1-0-ás győzelem után Enock Barwuah. A 22 éves ghánai fiú nem más, mint Mario Ballotelli öccse.

Csak az olasz válogatottban is játszó fivérrel ellentétben Barwuah egy ötödosztályú csapatban focizik. Láthatóan már rég tudomásul vette, hogy bátyja árnyékában él, bár elismeri, ez nem mindig előny. Hogy az Észak-Olaszországban az Északi Liga által nagyon is függetlennek megálmodott Padania politikai kérdés volna, azt nem hiszi. "Lokálpatrióta vagyok, egyébként meg a jó foci érdekel" - zárja le a kérdést a meccsen csereként beállt, egy jó elfutáson kívül kevéssé feltűnő játékos.

Csúnyán leégett Székelyföld

Kétségtelen, hogy a rendezvény ennél kicsit többről szól Székelyföld esetében, de, hogy alapvetően játékról van szó, az itt sem kérdés. "Ez nem politika, de tény, hogy előreviszi a hírünket,és ez fontos nekem" - mondta a két éve Debrecenben élő Csikszeredai Szabó Áron. A meccset nagyapjával néző fiatalember nem tagadja, hogy az autonómiát fontosnak tartja és szívesen nézi a székelyzászlós csapatot, de szerinte szó sincs Románia-ellenes provokációról.

Annyira, hogy két román származású tagja is van az alapvetően III. osztályban játszó játékosokból álló csapatnak. "Mindez arról szól, hogy léteztünk, vagyunk, leszünk, ha Isten velünk, ki ellenünk, hajrá mi!" - mondott el gyorsan három lózungot, megbocsátva a fiúknak, hogy 3-1-re kikaptak Felvidéktől úgy, hogy a gyengébbnek tartott csapat két gólt is emberhátrányból lőtt.

"Volt három támadásuk, lett belőle három gól, most így alakult. Mindegy, így is a magyarok győztek"

- vont kétségbevonhatatlan mérleget Áron. A csapat egyébként hatból a hatodik helyet csípte meg, miután az alsóházi rangadón 4-2-re kikapott a Roma válogatottól. "Mi az, hogy erősebbek, márciusban is nyertünk 1-0-ra" - mondta a székely-felvidéki meccsről Novota Zoltán.

A felvidékiek Maradona-imitátor csapatkapitánya sajnos akkor összeszedte a második sárgáját, így nem játszhatott pénteken a legjobbnak tartott Nizza ellen, amely már a 23. percben 3-0-ra vezetett a továbbjutás szempontjából szerencsére már tét nélküli meccsen.

Mindent Nizza!

A győzelemhez nem tudta hozzásegíteni a csapatot még az sem, hogy egy tucat budapesti fradista is eljött, hogy szurkoljon a jó érzékkel zöld-fehér szint választott Felvidéknek. (A színkombináció csak az Újpest-szurkoló Novotának fáj egy kicsit, de a magyar NB II-t megjárt középső középpályás már megbékélt vele, hogy újpesti tetoválással zöld-fehérben játszik.)

"Egy vérből valók vagyunk" - húztak ki egy molinót a szurkolók, majd "Lesz még magyar Felvidék" rigmussal lelkesítettek. Hiába.

A második bekapott gólnál csak eszébe jutott valakinek, hogy mégiscsak franciákkal játszanak az elszakított vérek, úgyhogy egy pillanatra egy egyedülálló trianonozás is előjött: "Lesz még magyar Nizza.

"Kevesen vagyunk, nem volt ez túl jól reklámozva" - mondta szomorúan egy szurkoló, miközben a harmadikat is begurították a csigazabálók. Két debreceni lány is azt mondta, véletlenül tudta meg, hogy van itt egy alternatív Eb. A sok emberrel járó jó hangulat nekik hiányzott, egyikük azt is megvallotta, hogy igy van ezzel a Nagyerdei vadiúj stadionban is. Hiába szebb, mint az Oláh Gábor úti, még magyar bajnokhoz is méltatlanul fapados stadion, ahol a névre szóló műanyag székeken is inkább büntetés lehetett ülni a VIP-konténerben, ha egyszer nem sikerül megtölteni nézőkkel, akkor keveset ér az egész.

A hiányérzetet enyhitheti, ha a Felvidék a szombati elődöntőn eltángálja Padaniát és a döntőbe jut, ahol a Man-szigeti válogatottat jó eséllyel megverő Nizzaiakkal kerülhet ismét össze, hogy visszavágjon az elmúlt száz évért.