Itthon tartanák szaktudásukat és tapasztalatukat a magyar labdarúgás korszakos alakjai

Fantasztikus fórum, ikonikus helyszín! – hangzott a rövid leírás az eseményt megelőzően az immár második alkalommal megrendezett Sport Forum Hungary konferenciáról, amely rövid idő alatt hazánk vezető sportkonferenciájává nőtte ki magát. A tavalyi rendezvény sikerét követően idén sem volt kérdés, hogy ugyanúgy a Puskás Aréna konferenciatermei adnak otthont az eseménynek, mindössze méterekkel a sportlétesítmény pályájától, ahol néhány nappal ezelőtt a magyar labdarúgó-válogatott 60 ezer ember előtt aratott 2–1-es, bravúros győzelmet Szerbia ellen Európa-bajnoki selejtezőmérkőzésen. 

Az előadások viszont nem kizárólag a futball témakörét érintették csütörtökön, még akkor sem, hogyha a konferencia egyik legnagyobb dobása estére maradt, mikor a magyar labdarúgás korszakos alakjai, Dzsudzsák Balázs, Király Gábor és Hajnal Tamás beszélgettek az élsport utáni életcéljaikról, vagy arról, hogyan profitál a magyar futball a sportág hazai sztárjaiból.

De ennyire még ne szaladjunk előre. 

Alaposan áttekintették az előadásokon a trendeknek jelenlegi és jövőbeli hatásait a sportra, inspirálva és ösztönözve az újításokat, a pozitív változást a sportvilágban. A fórum célja idén az volt, hogy az együttműködés ereje és az innováció lehetőségei által hozzájáruljon a fenntartható, intelligens, és globálisan összekapcsolt regionális sportvilág építéséhez.

A rendezvényt Schmidt Gábor sportért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg köszöntőjével, amely után három szekcióban – a Bajnokok, a Győztesek és a Legendák termében kezdődtek az előadások. Idén még a tavalyihoz képest is több szakmai előadó fogadta el a konferencia meghívását, így rendkívül nívós, közérthető, mindenki számára érdekes prezentációkat hallgatott a közel 700 résztvevő. 

Az első előadók egyike dr. Nagy-Tóth Nikolett Ágnes, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense volt, aki szakterületének megfelelően a sportrendészet elméleti és gyakorlati alapvetéseibe vezette be az érdeklődőket. Prezentációjában elmondta, a sportrendészet terén az innováció egyelőre kevésnek bizonyult, hogy hatásos változást érjenek el. Amint azt ugyanis a mindennapokban tapasztaljuk: akár még világviszonylatban is mindig hatalmas problémát jelent a nagy sportesemények megfelelő biztosítása.

Elég csak a hétfői brüsszeli terrortámadásra gondolni – amelyben két svéd futballszurkoló vesztette életét – vagy a tavalyi, párizsi Bajnokok Ligája-fináléra, ahol valósággal elszabadult a pokol. Többen érvényes jeggyel nem tudtak bejutni a stadionba, miközben a mérkőzés időpontja is csúszott, szervezői és rendészeti hibákból adódóan. 

Nagy-Tóth kiemelte: a népszerű sportágak közül egyértelműen a labdarúgásban van a legnagyobb kockázati tényező, mivel ekkor nagy tömegek mozdulnak meg egyszerre, az indulatok pedig könnyen elszabadulhatnak. 

A futballhuliganizmus még mindig létező dolog, sőt, egyre markánsabban jelenik meg az agresszió a futballszurkolók köreiben 

– tette hozzá a szakember. Elmondta, az elmúlt 25 évben 86-an vesztették életüket sporteseményeken, majd 2022-ben 131 áldozatot számlált az indonéz futballtragédia, mikor az Arema Malang–Persebaya Surabaya bajnoki labdarúgó-mérkőzés után a 3–2-re alulmaradó hazai csapat szurkolói berohantak a pályára, és amikor a rendőrök megpróbálták könnygázzal szétoszlatni őket, pánik tört ki.

A TE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense ezzel együtt hozzátette, Magyarországon ugyanakkor biztonságos futballmérkőzésekre járni, a kormány rendkívül nagy hangsúlyt fektet a sportesemények megfelelő és mindenre kiterjedő biztosítására. Elmondta, ennek is köszönhető, hogy a közelmúltban

A sportjog és sportrendészet témáit kivesézve dr. Rippel-Szabó Péter érkezett a pódiumra, aki a sportjogok szakértője, és előadása során bemutatta, hogyan zajlanak a pályázatoktól a megrendezésig terjedő praktikus kérdések a sport világában. A Siegler Bird & Bird ügyvédi iroda szenior ügyvédje kijelentette, egy sportesemény megrendezése befektetés a jövőbe. A jogtulajdonosok elsősorban azt nézik, mekkora a sportág népszerűsége a rendezésre pályázó országban, ezzel arányosan mekkora piaca van az általuk kínált terméknek, tehát kereskedelmi bevételek terén jövedelmező lenne-e az esemény megrendezése. 

A másik oldalról, a rendezők szemszögéből egy sportesemény megrendezése során a legfontosabb kérdések, hogy rendelkezésre áll-e a megkövetelt sportlétesítmény és infrastruktúra, továbbá milyen társadalmi és gazdasági hatásai vizionálhatók a jövőben az esemény megrendezésének köszönhetően.

Rippel-Szabó bevezette a hallgatóságot abba is, mit is jelent pontosan a sportrendezvények megszervezésénél a felek közötti rendezvényszervezési szerződés. Mint elmondta, a szerződés a felek főbb jogait és kötelezettségeit veszi sorba, míg az eseményspecifikus aspektusok és az erőforrások felmérésével is foglalkozik, melyek együttesen rendkívül komplex szervezési folyamattá teszik egy nemzetközi sportesemény eredményes megrendezését. 

Nos, de ezek után kanyarodjunk el a sportjogoktól. 

Sportmédia 2.0 – eljött a változás? 

Hogyan alakítják át az online tér és az új digitális eszközök a sportközvetítéseket és a sportmédia-fogyasztást? – többek között ezt a kérdést vizsgálták délután a Győztesek termében, ahol először Door Tamás, a Mediaworks Zrt. Üzleti Megoldások igazgatója elemezte a témát. A szakember elmondta, az elmúlt évek tapasztalati alapján egyértelműen kijelentheti, hogy teljes mértékben átalakulóban van a sportmédia piaca, egyre kevesebben néznek televízión keresztül sporteseményeket,

Door Tamás arra is kitért, hogy rendkívül változók a felhasználók fogyasztási szokásai, szinte kiszámíthatatlan, hogy egy vizsgált tartalom mennyire fogja érdekelni a felhasználókat, de arra már rájöttek, hogy ami először úgy tűnhet, hogy nem lesz annyira érdekes a közönség számára, mégis szinte mindig azok a tartalmak generálják a legnagyobb elérést. 

Gondolt itt arra a szakember, hogy a katari labdarúgó-világbajnokság alatt olyan tartalmaik produkáltak akár százezernél is több megtekintést, amelyekről előzetesen nem is gondolták volna. Sőt, azt is kiemelte, hogy a sportmédián belüli hangsúly áthelyeződött a közösségi médiába, ezzel együtt pedig eltűnt a márkahűség. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók nem specifikusan a számukra kedvelt médiumok tartalmait keresik, hogyha megtetszik számukra egy kép vagy egy figyelemfelkeltő cím, rögtön kattintanak, legyen az a cikk vagy videó bármelyik médium terméke. 

Na, de mi a helyzet a mesterséges intelligenciával a sportközvetítésekben?

Erre a beszélgetésre igen nívós asztaltársaság ült össze, a moderátor Fazekas Erzsébet, a Sport Televízó műsorvezetője volt, aki Székely Dávidot, az M4 Sport csatornaigazgatóját, Kecskés Istvánt, a Sportal.hu főszerkesztőjét, az előbb már említett Door Tamást, és Csisztu Zsuzsannát, a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) alelnökét kérdezte.

A szakemberek abban egyetértették, hogy rendkívül gyorsan fejlődik a mesterséges intelligencia, amely természetesen a sportmédiát sem kerüli el. Sőt! Székely Dávid felhívta a figyelmet: karnyújtásnyira vagyunk attól, hogy a mesterséges intelligenciával legendás kommentátorok hangját halljuk viszont, miközben a hírfelolvasásra már tökéletesen alkalmas a rendszer, megfelelő hangsúlyozással. 

Adódik ebből a kérdés, akkor hány ember munkahelye tűnik el a mesterséges intelligencia miatt?

Kecskés István arról beszélt, hogy ő nyugodt ebben a témakörben, mert véleménye szerint azt az emberi stílust, amit egy élvezetes sportközvetítésben vagy egy cikkben tapasztalunk, arra sosem lesz képes a mesterséges intelligencia. Az internetes portál főszerkesztője ezzel együtt kijelentette, rendkívüli módon szabályozni kell a mesterséges intelligenciát, mert ennek hiánya olyan eredményeket szülhet, mint a pár hónappal ezelőtt megjelent, nagy felháborodást kavart kitalált interjú Michael Schumacherrel. 

Ezt nem szabályozni, hanem egyenesen eltaposni kell

– tette hozzá Kecskés István. 

A mesterséges intelligencia témakörén túl az új technológiák, a médiafogyasztói szokások és a sportközvetítések kihívásai is a középpontban álltak. A témában Szaniszló Csaba, a Sport Televízió kommentátora és az AMC Networks digitális tartalomigazgatója osztotta meg gondolatait Pantl Péter, a Mol-csoport kommunikációs igazgatója, Kálnoki-Kis Attila, a 24.hu főmunkatársa, továbbá Szabó Gergő sportmédia-tanácsadó társaságában. 

Szaniszló Csaba elmondta, a sportstreaming-szolgáltatók egyre nagyobb utat törnek maguknak nemzetközi téren, elég a DAZN platformot említeni, amely Olaszországban teljes egészében felvásárolta a Serie A jogait, vagy csak a tengerentúlra kell tekinteni, ahol a major ligáknak már saját streamingplatformjai vannak, és hatalmas népszerűségre tettek szert. Ennek ellenére a Sport Televízió kommentátora úgy látja, a magyar piacon nincs olyan bajnokság, vagy akár egy-egy mérkőzés, amiért többletkiadást vállalva fizetnének elő a magyar sportrajongók, így még a magyar piac egyáltalán nem érett meg az előfizetéses fal mögé bújtatott, exkluzív tartalmakra. 

Minden jó, ha a vége jó

Ezek után érkezünk el a konferencia idei talán legnagyobb dobásához, ahol a magyar labdarúgás korszakos alakjai, Király Gábor, Hajnal Tamás, valamint a válogatottsági rekorder Dzsudzsák Balázs beszélgetett az élsport utáni karrierről, továbbá arról, hogyan profitál a magyar futball a sportág hazai sztárjaiból.

A Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője által moderált beszélgetésen először Király Gábor ragadta magához a szót, akiben már 25 éves kora környékén felmerült, mihez szeretne azok után kezdeni az életében, amint véget ér profi pályafutása. 

Pályafutásom vége felé feltettem a kérdést magamnak: mihez értek a legjobban? Egyértelmű volt, hogy a futball az. Húsz évvel ezelőtt a csapattársaim nem értették, miért építek futballpályát, mit akarok azzal kezdeni? De én annak idején Berlinben is odamentem a pályamunkásokhoz, hogyan ápolják a füvet, mi a titok. Mindent tudni akartam. A sportcentrumom idén már húszéves múlt. Azt szeretnénk üzenni a példánkkal, hogy a magyar futball javára akarjuk hasznosítani, amit kint tanultunk

– fejtette ki a 108-szoros válogatott Király Gábor, aki ezzel együtt elmondta, hogy akkoriban talán még kávézót, éttermet nyitni volt divatos visszavonult élsportolók köreiben, de ő már akkor tudta, hogy hazájában szeretné kamatoztani a tudását, tapasztalatát.

A nála eggyel több válogatottsággal – tehát 109-szeres válogatott – Dzsudzsák Balázs ugyan még aktívan futballozik, az élvonalbeli Debrecen futballistája, de egyre gyakrabban vetődik fel benne a kérdés: meddig bírja még? 

Tizenhárom év után tértem haza Magyarországra, úgy éreztem, az életem, pályafutásom úgy lesz szép és kerek, ha abba a klubba megyek vissza, ahonnan elindultam. Nyírlugoson nőttem fel, akkoriban falu volt, mostanra város lett, az én példám is mutatja, nem kell Budapesten születni, hogy valaki sikeres futballista legyen. Konkrét terveket még nem tudok mondani a jövőmről, egyelőre csakis a futballra fókuszálok

– részletezte. A 36 éves labdarúgó kiemelte: tervei szerint azért szeretne a labdarúgás közelében maradni, de azt például egyelőre nem látja maga előtt, hogy edzősködjön. 

„Remélem, Debrecenben vezetőként majd segíthetem a csapatot, miközben a PSV Eindhovennel is kapcsolatban állok. Felajánlottak számomra egy nagyköveti tisztséget, de egyelőre még homályos előttem az útvonal, nem tudok biztosat mondani” – tette hozzá Dzsudzsák Balázs az egyik legnagyobb érdeklődés mellett rendezett beszélgetésen. 

Az idén is hatalmas sikerrel zárult Sport Forum Hungary utolsó akkordjaként a Sport Forum Hungary díjait is kiosztották. A jövő legértékesebb sportolója díjat például a kétszeres világbajnoki aranyérmes Battai Sugár Katinka nyerte, míg a legértékesebb sportolónak a magyar labdarúgó-válogatott csapatkapitányát, Szoboszlai Dominikot választották. Utóbbi elismerést édesapja, Szoboszlai Zsolt vette át a Puskás Arénában.