Gyöngyi
9 °C
9 °C

40 óra munka, 42 km elképesztő gyorsan

2014.11.16. 18:04
Kavaucsi Juki (Yuki Kawauchi) a mai maratonfutó mezőny egyik legérdekesebb figurája, bár igazán nagy versenyt még sosem nyert, sokan csodálják. A japán amatőrként, papíron munka mellett készülve fut 2 óra 10 percen belüli maratont, és a rengeteg versenyével az általánosan elfogadott edzéselméleti tételekre is rácáfol.

Kavaucsi Juki november első hétvégéjén a New York Marathonon is indult, és noha nem számított az esélyesek közé, a 11. helyen ért célba. Tízmillióknak mutatta meg magát, amikor megelégelte, hogy a favoritok túlzottan is óvatosan futottak. Az élre vágott, és néhány száz méteren a többiektől elszakadva vezette a mezőnyt. Aztán gyorsan utolérték, de a különös japán futó újabb rajongókat szerezett magának.

Pedig eddig sem volt kevés.

Az igazán jó futók ma már 2 óra 5 perc körül teljesítik a maratont, de a 2:10-en belül idő is rengeteg munkát és nagyon magas szintet feltételez. Ilyen eredményekhez sok edzésidőre és még több pihenésre van szükség, tehát nem árt, ha valaki profi.

Kavaucsi azonban más utat választott, papíron heti 40 óra munka mellett ér el elképesztő időeredményeket.

A most 27 éves futó 2011-ben robbant be a világelitbe, amikor meglepetésre, négy percet javítva egy évvel korábbi idején, 2:08:37-tel harmadik lett a tokiói maratonon. Pillanatok alatt hőssé és sztárrá vált a két etióp után befutó sportoló. Ezután újságírók már az edzéseire is követték, fotóival volt tele minden.

Amatőr profi eredményekkel

Japánban mindig is nagy hagyománya volt a maratonfutásnak, de a sport modern korszakában az igazán tehetséges atlétáknak minimum félprofikká kell válniuk. A sportolók egyben reklámhordozók is, és minden nagyobb gyár presztízskérdést csinál abból, hogy jó futócsapata legyen.  Igaz előfordul, hogy a versenyzők csak orvosi ellátást kapnak és a versenyzési költségeiket fizetik, de emellett félállásban dolgozniuk is kell.

Kavaucsi azonban teljesen kívül maradt a körön, nem ajánlottak neki szerződést, nem érezték elég tehetségesnek. Erre aztán alaposan rácáfolt, miközben néhány ellenséget is szerzett magának, megjelentek olyan japán futók, akik kizárólag őt akarják legyőzni rendszeren kívülisége miatt, minden más lényegtelen számukra.

Kavaucsi kormányhivatalnokként dolgozik, és eközben magányos farkasként készült a versenyeire. Már ez is sokakban rokonszenvet ébresztett iránta, de a látványosan szenvedő arckifejezése és kaszáló kézmunkája miatt még több híve lett. A Japan Running News blog szerint egy 2013-as versenyen nyilvánvalóvá vált, mennyire imádják. A kumanicsi futáson az egy évvel korábbinál 30 ezerrel többen mentek ki, feltételezhetően jórészt Kavaucsi miatt, aki ha feltűnt, mindenki közelebb húzodott a pályához és őrjöngeni kezdett.

Két maraton helyett tizenkettőt fut

A japán szellemiségében is újat hozott. Egyszer azt nyilatkozta, szeretné megváltoztatni a közgondolkodást a maratonfutásról. Míg a maratonfutók legtöbbje évente csak két vagy három versenyt vállal be, mert így jut elég ideje a felkészülésre, és a regenerációra, Kavaucsi szinte minden héten elindul valahol. Szórja a félmaratonokat, és az idén már tíz maratont is lenyomott, plusz egy 40 meg egy 50 kilométeres versenyt, továbbá két 42 kilométere lesz novemberben is. Most vasárnap egy félmaratonon indult, egy megfázás miatt pár napot ki kellett hagynia, nem is bírta el az élboly iramát, 1:02:55 alatt, a tizedik helyen ért célba a japán Ageóban.

A sok megerőltető futás ellenére nincs nagy szórás az idői között, három héten belül tudott futni már két 2:10-es maratont, tavaly pedig hathetes különbséggel futott két egyéni csúcsot, 2:08:15-jét egy másodperccel tudta megjavítani.

Kavaucsi naponta általában egyszer edz, reggelente két órát fut. Ebben is különbözik a profiktól, akik rendszerint napi két edzéssel készülnek, és hetente 30-50 kilométerrel többet is gyűjtenek. A maratonhalmozó nem hisz benne, hogy ha esetleg többet pihenne még gyorsabb is lehetne.

„Ha kevesebbet versenyeznék, az kihatna a motivációmra. Elveszteném az érdeklődésem.”

Kopaszon vezekelt

A japán futó a furcsa viselkedése miatt is került már a címlapokra, mert kicsit olyan, mint egy duzzogó óvódás, akit nem lehet kiengesztelni. 2012-ben a tokiói maraton után elégedetlen volt az eredményével. Nem jutott ki az olimpiára, úgy érezte, csalódást okozott rajongóinak, ezért vezeklésül leborotválta a haját.

Az idei Ázsiai Játékokon aranyéremre pályázott, ám nagyon szoros versenyben, négy másodperccel lemaradva, harmadik lett. Ezután bejelentette, nem akar többé válogatott lenni, és nem indul a 2015-ös világbajnokságon.

Gyermeki lélekre vall az is, miért versenyez annyit. Amellett, hogy edzésnek fogja fel, azért indul el annyiszor, mert a világ minden országában szeretne futni. Felkérésekből pedig nincs hiány, évekre előre be van táblázva, minden földrészről érdeklődnek iránta a szervezők.

Bár hívták már japán vállalati csapatok is, Kavaucsinak eszébe sem jut profivá válni, tényleg igazi hobbifutó maradt. A Runners Worldnek adott interjújában azt állította, állami alkalmazottként nem köthet szponzori szerződést és még rajtpénzt sem fogadhat el.

Amikor 2011-ben Japánban hőssé vált, akkor is csak szerény hivatalnokként viselkedett. Hogy nyugodtan tudjon dolgozni, még a telefonját is kikapcsolta, hogy ne érje el egyetlen újságíró sem. A maratonon nyert BMW-jét egyből az édesanyjának ajándékozta, de amikor neki sem kellett, eladta, az árát pedig a cunami áldozatainak ajánlotta fel.

Többször hangsúlyozta, ő így érzi igazán szabadnak magát, hogy nem a pénzért fut.

Az igazán nagy eredménnyel azonban még adós. Most a 2:07-es időért küzd, de nagy tervei vannak még: „A riói olimpiát és a 2017-es, londoni vb-t célzom meg. Akkor leszek 30 körül, a csúcséveimben. Érmeket akarok nyerni, és dolgozni a 2:06-os időért, meg akarom mutatni a világnak, hogy nem csak az afrikaiak képesek ilyen időkre."