Az atlétikai világcsúcsok fele mehet a kukába

Könnyen lehet, hogy hamarosan minden 2005 előtt felállított világ- és Európa-csúcsot eltörölnek az atlétikában. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) előtt egy olyan tervezet van, ami szigorú feltételekhez kötné a rekordok hitelesítését. Ezek egy része utólagosan természetesen teljesíthetetlen. Ki is van akadva jó néhány korábbi csúcstartó.

Az atlétikában még mindig elég sok évtizedes csúcs van. Ezek egy része gyaníthatóan doppinggal született, éppen ezért kéne valahogy eltüntetni azokat, és hát a sportág is izgalmasabb, ha dőlhetnek a csúcsok. Súlyemelésben elég egyszerű volt a dolog, néhány kilóval megváltoztatták a súlyhatárokat, és máris jöhettek az új rekordok. Atlétikában nem azt az utat választották, hogy az 1500 méteres síkfutás helyett 1400 méterest vezetnek be, hanem szigorú feltételrendszert dolgoztak ki.

Csak akkor érvényes egy rekord:

• ha olyan nemzetközi versenyen érték el, ahol a legmagasabb szintű technikai és versenybíráskodási feltételeket biztosították
• a csúcsot döntő atléta a versenye előtti hónapokban több doppingellenőrzésen átesett
• a versenyen levett mintáját még tíz évig tárolják, hogy újratesztelhető legyen

Leginkább az utolsó pont az, ami miatt minden 2005 előtt felállított csúcs veszélyben van. Azelőtt még nem volt kötelező hosszú ideig eltárolni a mintákat.

Ha érvénybe lép a szabály, sok klasszis, többek között Paula Radcliffe (maraton), Jonathan Edwards (hármasugrás), Sztefka Kosztadinova (magasugrás), Colin Jackson (gátfutás), Hisam el-Gerúzs (1500 méter), Florence Griffith Joyner (100 és 200 méter), Kenenisa Bekele (5000 méter), Javier Sotomayor (magasugrás), Mike Powell (távolugrás), Jan Zelezny (gerelyhajítás) búcsút mondhat rekordjának.

A BBC gyűjtése szerint a 146 számon tartott világcsúcs (sok olyan van, ami nem szerepel a vb-k programjában) majdnem fele mehet a kukába. Jó néhány ezek közül valóban gyanús, az 1980-as évek szteroidkorszakában született, de soknál sosem merült fel csalás lehetősége. Ezért is akadtak ki sokan, a tiszta körülmények között rekordjukat féltve.

„Ez példa nélküli, inkorrekt, sőt megcsúfolja a munkánkat, ha eltörölnek mindent, ami sokkal korábban történt. Ez nemcsak rólam szól, hanem mindenkiről, aki tisztán és keményen dolgozva ért el világszintű eredményt, ért karrierje csúcsára, sőt az emberi erőfeszítés csúcsára is. Igen, a bizonyított jogsértésekért és csalásért legyenek szankciók és törlések, de miért kéne a többieknek is szenvedniük?" – idézi az 1987-ben világcsúcsot ugró Kosztadinovát az Insidethegames.

Mike Powell pedig azt jelentette be, ha elveszik a rekordját, jogi úton támadja meg a döntést.

Az IAAF elnöke, Sebastian Coe támogatja a világ- és Európa-csúcsokra vonatkozó javaslatot, szerinte csak így van esélye megreformálni az atlétikát, de azt sem bánja, hogy vita van az ötletről.