|
|  |
 |
|
 |
| 11 | Lövés | 5 |
| 6 | Kapuralövés | 2 |
| 4 | Szöglet | 2 |
| 50 | Labdabirtoklás (%) | 50 |
| 13 | Szabálytalanság | 8 |
| 1 | Les | 1 |
|
|
|
A görögök abban a tudatban kezdhették a mérkőzést, hogy nem szabad nagyon kikapniuk a tornától már kiesett oroszoktól és az ország történetének legnagyobb tettét hajthatják végre. Görögország két világversenyen szerepelt eddig, és összesen egy gólt és egy pontot szerzett 1980-ban az Eb-n, és 1994-ben a vb-n.
Gyors orosz gól
Az oroszok aztán beigazolták azt a várakozást, miszerint tét nélkül, felszabadultan játsdzanak majd és ezzel nagy gondot okozhatnak Otto Rehhagel csapatának: Kiricsenyko már a második percben betalált. Dellaszék a védelemben nem találták a fonalat, bár előzmény nélkül esett a gól. Malafejev hosszú kirúgása után Kiricsenyko lépett ki a tizenhatosnál és a görög védők között szépen talált be Nikopolidisz hálójába.
Bajban a görögök
A hellének nem találtak magukra és a 19. percben Guszev szöglete után Buljikin fejelt gyönyörűen, igaz, ehhez az is kellett, hogy a védők teljesen egyedül hagyták a tizenhatoson belül. Ez az állás pedig azt jelentette, hogy ha a csoport másik meccsén a portugálok betalálnak, akkor a meglepetésegyüttes távozik az Eb-ről.
Három is lehetett volna
Az oroszok nagyon aktívan játszottak, Guszevet, Buljikint, Kiricsenykót nem tudták tartani a balkáni védők.
A félidő közepén előbb Karjaka kis híján a harmadik orosz találatot jegyezte, meccslabda volt, amit egy ellenfélvédőtől kapott, de fölé lőtt. Alig egy perc múlva Kariszteasz szinte másolta az előző jelenetet, de három méterről hibázott.
Jött Cartasz és a gól
Rehhagel még a félidő vége előtt változtatásra szánta magát: Cartasz állt be, és az egyik legjobb képességű görög pályára lépése meghozta a fordulatot. Az AEK Athén középpályása lőhetett szögletet, és a visszalőtt kipattanó jutott el Papadopulosz fején át Vrizaszhoz, aki a kimozduló Malafejev mellett közelről, éles szögből talált a kapuba.
A 2-1 rögtön azt jelentette, hogy a görögök a vesztett állás ellenére negyeddöntősök, és ha nem kapnak újabb gólt, továbblépnek.
Aktív oroszok
A játék képe a szünet után sem változott nagyot, az oroszok maradtak az aktívabbak, folyamatosan képesek voltak veszélyt okozni Nikopolidisz kapujánál. Az iram azonban egy kicsit visszaesett, de egyértelmű volt, Jarcev csapata akár újabb gólt is szerezhet.
Negyedórával a vége előtt a görögök kétszer is villantak. Előbb a csereként beállt csatárklasszis, Nikolaidisz hibázott ziccerben, majd Cartasz szabadrúgását védte bravúrral Malafejev kapus.
Ziccerek maradtak ki
A hajrában aztán kimaradt a spanyolok továbbjutását jelentő helyzet: Szicsev és Kiricsenyko is elvétette a kapu elé belőtt labdát. Centiken múlt a görögök búcsúja. Az orosz csapat úgy küzdött, mintha saját továbbjutása lenne a tét. Cartasz még a végén a szél segítségével kis híján közvetlenül a kapuba juttatott egy szögletet.
Jöhetnek a franciák
Maradt azonban az állás, és Vessiere sípszava azt jelentette: az eddig világversenyeken csupán pofozógépet játszó Görögország a selejtezők után az Eb tizenhatos döntőjében is megelőzi a spanyolokat, és a bravúrral a negyeddöntőbe jut. A két csapat azonos pontszámmal, egyaránt 0-s gólaránnyal végzett az A jelű négyesben, ráadásul egymás elleni eredményük döntetlen volt (1-1), Otto Rehhagel csapata azonban négy gólt szerzett, míg Raúlék csupán kétszer találtak be a csoportmeccsek során. Ez döntött.
A negyeddöntőben Cartaszék a B-csoport első helyezettjével találkoznak, és az valószínűleg a hétfőn Svájccal meccselő franciák lesznek.
|
h i r d e t é s
h i r d e t é s
