További Futball cikkek
- A Manchester City négygólos győzelemmel lépett közelebb a címvédéshez
- Marco Rossi a legszexibb szövetségi kapitányok toplistáján
- Minden idők egyik legkomikusabb öngólját hozta össze az ötödosztályú csapat futballistája
- Nem Szoboszlai bűne a Liverpool vesszőfutása, az egész csapat padlót fogott
- Kerkez Milos a piros lapjáról: Kezd elpuhulni a futball
Ő is mondja: nem jellemző rá az ilyesmi. Nem ily módon tűnt ki eddig, hanem azzal, hogy az ő gólját választották meg az osztály legszebb találatának, nem kevesebb, mint 35 méterről lőtt a kapuba. No meg azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy nagyszerűen irányította a Walsallt a januári, West Ham elleni kupameccsen.
Ő az a játékos, aki már 16 évesen a profizmust választotta - jelenleg 25 éves -, korosztályából Lisztest és Dárdait is megelőzte az akkori rangsorban, őt szerződtette le a belga Charleroi, és akkor még Garaba is a csapatban szerepelt. A profizmust eddigi pályáján, magánéletében mindvégig szem előtt tartotta, összeegyezhetetlen dolgokat nem tett mostanáig.
Burkán pályafutása azonban némileg kanyargósra sikeredett azok után, hogy a belga csapatnál kihagyhatatlan volt. Spanyolországot választotta, de menedzser nélkül, önerőből csak a harmadik ligáig vihette, Jerezben és Cordobában futballozott. Megváltásként érkezett számára 99-ben az akkor még másodosztályú Walsall hívó szava, el is fogadta. Az újonccsapat később kiesett, de Bukránról áradoztak, és nem csak a helyiek. Bicskei Bertalan is meghívta a válogatottba, az ausztrálok ellen bemutatkozhatott, és hiába választotta őt a sajtó a mieink legjobbjának, a meghívást nem követte újabb.
Bukrán viszont mit sem törődve ezzel, szorgalmasan tette a dolgát, és fájó szívvel - maradt a Walsallnál. Jóllehet kilenc országból keresték meg a nyáron. Ám igen magas átigazolási összeget kértek érte, és a vevők elriadtak.
Teljesítménye azonban jottányit sem változott, továbbra is kiemelkedő játékosa együttesének. Erre fel is figyeltek több helyről. Pillanatnyilag egy elismert német menedzseriroda szeretné soraiban tudni, angol második ligás csapatok, spanyol egyesületek, francia klubok is szeretnék a soraikban látni. Plusz az iroda a Bundesligát, az első osztályt ígéri neki. Kereslet tehát továbbra is van iránta. Pokoli kín lehet választani. Ő is vívódik, mit legyen, hogy legyen, miként jár jobban. (Emellett kétéves kisfia nem igazán bírja az angliai ködös levegőt...)
Szinte valamennyi alkalommal úgy lép pályára mostanság: merre tovább, kit válasszon. Lehet, hogy megfogja az isten lábát, lehet, hogy még ennél is rosszabb jön. Szörnyű stressz. A legrosszabbkor jött ez az eset, bár az is lehet, hogy épp fordítva, és ezáltal megkönnyítik neki a döntést a csapatnál. Mert ingyen alighanem sokaknak kell egy ilyen szintű játékos. (Végső esetben Magyarországon) Biztosak vagyunk, hogy hallunk még jót is róla...
|