Natália
-3 °C
7 °C

Ismeretlen magyar futballista a Bundesligában

2003.10.30. 14:50
Két válogatott védőn - Bódog Tamáson és Lőw Zsolton - kívül egy magyar csatár is játszik a Bundesliga második vonalában. Tölcséres András tizenhat éves kora óta edződik Németországban, többnyire alsóbb osztályú csapatokban játszott, tavaly azonban tizenöt góljával kulcsszerepe volt a Regensburg feljutásában. Idén eddig két találatnál tart, a Trier ellen győztes, az Unterhachinggal szemben egyenlítő gólt szerzett. Klubja a kiesés ellen harcol, jelenleg a 15. helyen áll. Az Index tudósítója az élre ugrott Aachen elleni összecsapást nézte végig, majd élete első interjúját kérte az akkor lecserélt Tölcsérestől.
- Nem igazán jó meccset választott, hogy meglátogasson - kezdte fanyar mosollyal a kopaszra borotvált szegedi születésű, 29 éves támadó. - Ma esélyünk sem volt arra, hogy nyerjünk, mert a középpálya csődöt mondott, elöl alig kaptam labdát, így pedig nem lehet még pontot szerezni sem.

Index: Pedig a második félidő közepén ziccerbe került, Binder mégsem passzolt. Jelentheti ez azt, hogy még mindig nem sikerült teljes mértékben elfogadtatnia magát, vagy csak ennyire ügyetlen a csatártársa?

Tölcséres András

- Igaz lehet mindkét lehetőség egyszerre. Ahhoz már hozzászoktam, hogy nem elég csak egyszerűen jobbnak lennem az itteni átlagnál, jelentősen felül kell őket múljam. Szerencsére eddig ment is, a csapat fizikai és állóképességi tesztjén az én eredményem lett a legjobb. Erre persze nem lehetek igazán büszke, mert sokat elárul a társaimról ez a mutató. Emellett tudni kell, hogy a feljutás után tizennyolc új játékos érkezett, mindössze néhányan maradtunk a régi gárdából, így nem csodálkozom, hogy még nem szoktunk, csiszolódtunk össze.

Index: Tizennyolc új játékos?! Mi lett a régiekkel?

- Nem volt rájuk szükség. Ha jól tudom, egyikük sem felfelé lépett, de nem is ez a lényeg, hanem hogy nincs tudatos csapatépítés a klubnál.

Index: Keserűnek tűnik.

- Boldog nem lehetek, látva a mai eredményt, de a tervszerűség általános hiánya is elkeserít. Ma is az én nevemet kiabálta legtöbbször az edzőm, hajtottam, robotoltam, visszajöttem a labdákért, de hasztalan. Több csapatrész még csak most formálódik, talán az idény végére már rendben lesz minden.

Index: Kanyarodjunk vissza a kezdetekhez. Mikor jött el Szegedről?

- Tizenhat évesen, '90-ben. Az ifiválogatottban még Vincze Ottóékkal és a többiekkel játszottam, azóta a magam útját járom.

Index: Ennyire erős volt Önben a karriervágy?

- Hogy erős volt-e? Talán, igen. Akkor ezt a lehetőséget láttam a legkedvezőbbnek. Az 1890 Münchenhez kerültem, és akkor még azt hittem, hogy ha ott megmutatom, amit tudok, akkor sínre kerülhetek.

Index: Nem sikerült?

- Nem. A felnőttekkel együtt edzettem, ám az utolsó keretszűkítésnél én is hallottam a nevem, vagyis nem kaptam szerződést. Tényleg apróságon múlt. A csapat edzőjének, Werner Lorantnak tetszett a játékom, a menedzsernek azonban nem. Ezt a menedzsert aztán ki is rúgták, de mindez engem már nem vigasztalt. Mivel a gárda amatőrcsapata a hatodik osztályban szerepelt, oda már nem követtem őket.

Index: Eddig fájdalmasan magyaros történet, legalább három hasonlóról - Korolovszky bochumi, Forrai leverkuseni és Szili ugyancsak müncheni próbálkozásáról - hallhattunk korábban. Ön azonban nem jött haza, és nem kezdte mondani, hogy micsoda játékos lett, hanem ott maradt.

- Én inkább belekezdtem a "liftezésbe". Segítség nélkül sodródtam, nem állt mellettem senki, kizárólag önmagamra számíthattam. Megtapasztaltam a német ötödosztály levegőjét is. Ott aztán darálnak a bekkek! Ott nincsenek tekintettel senkire és semmire, rúgnak, csípnek, ütnek-vágnak. Kész csoda, hogy eddig komolyabb sérülés nélkül megúsztam.

Index: Miből élt?

- A futballból.

Index: Az ötödosztályban fizetést kapott?

- Nekem szerencsém volt. Emellett iskolába jártam, Nürnbergben gyötrődtem a testnevelő tanári papírokért. Később rájöttem, hogy nem nekem van kitalálva az a szakma, de legalább németül jól megtanultam.

Index: Szóval, hány alsóbb osztályú csapatban játszott?

- Starnbergbe mentem München után, aztán a Nürnberg amatőrcsapata következett, Fürthöt is megjártam, végül Saarbrückenben kötöttem ki. Immár három éve kerültem a Regensburghoz, amelyikkel aztán a nyáron sikerült a feljutás.

Index: Ha azt vesszük, hogy két jelenlegi magyar válogatott futballista is szerepel a Bundesliga-II-ben, akkor nem is olyan kilátástalan a helyzete. Még azt is megkockáztatom, hogy elérte a célját, hiszen manapság a másodosztályú német csapatok sem feltétlenül - vagy legalábbis nagyon megfontoltan - igazolnak a magyar élvonalból.

- Jobban szem előtt vagyok, mint eddig, ez nem vitás. Azzal pedig nem tudok vitatkozni, hogy nem hoznak otthonról játékosokat ide, mert ezt az iramot, és ezt az irdatlan keménységet nem sokan bírják. Nem önmagamat szeretném fényezni, de láthattják, mennyire "faragják" a csatárokat, vagy milyen ütközések voltak a félpályánál is. Ezt nem vállalja senki, ha nagyon nem muszáj.

Index: Önnek muszáj? Nem játszana szívesebben itthon?

- Még jól érzem itt magam, itt van velem a feleségem is, és ez az év vízválasztó lesz. Ha lövöldözöm a gólokat, akkor akár még előrébb léphetek. Mert azért meg szeretném tudni, hogy milyen az első osztály légköre. Szívesen mennék haza, mert tizenhárom év alatt óhatatlanul honvágya lesz az embernek, de mivel nem bántam meg, hogy ennyi időt töltöttem el itt, így még türtőztetni tudom magam. Nem tagadom, büszke is vagyok magamra, hogy idáig eljutottam. Hogy menedzserek nélkül, önerőből, fokról-fokra előrelépve, megütöttem egy magyar mércével sem lebecsülendő szintet.

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!