Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Mit hoz a tizennyolcadik?

2006.07.09. 13:24
A vasárnap esti labdarúgó-világbajnoki döntő előtt számba vettük az eddigi tizenhét finálét. Akadtak papírforma eredmények, és ritkábban meglepetések. Magyarország eddig háromszor volt érdekelt, kétszer is elbuktunk, 1994-ben viszont a játékvezető Puhl Sándor volt a mezőny legjobbja.

Az 1930-as, tizenhárom csapatot felvonultató első világbajnokságon dél-amerikai döntőt rendeztek, a házigazda uruguayiak az argentinokkal találkoztak. A meccs előtt még azon is vita folyt, hogy milyen labdával játszanak - mindkét fél "hazaival" akart, végül a két félidőt két különbözővel rendezték. Ez végül egyik félnek sem hozott szerencsét, hiszen az uruguayi labdával játszott első félidő után az argentinok vezettek 2-1-re, de a fordulás után három gólt is kaptak saját labdájukkal. Ennek következtében Montevideóban népünnepély, Buenos Airesben kisebb forradalom vette kezdetét.

1930, világbajnok: Uruguay
Uruguay - Argentína 4-2 (1-2)
Montevideo, 80 000 néző
Gólszerzők: Dorado (12.), Cea (60.), Iriarte (71.), Castro (81.) ill. Peucelle (21.), Stabile (37.)

1934-ben, az olaszországi tornán már tizenhat csapat vett részt és egyből a nyolcaddöntőkkel kezdődött a torna. A vb zárómeccsén a házigazdák és a csehek játszották a finálét, melyen hiába szerezték meg a csehek a vezetést a 70. percben. Nem sokkal később az argentinból olasszá lett Orsi góljával egyenlítettek a hazaiak, majd a hosszabbításban a győztes gólt is megszerezték. Amikor átvették a Rimet-kupát, fasiszta tisztelgéssel köszönték meg a serleget, miközben a közönség a Ducét éltette.

1934: Olaszország
Olaszország - Csehszlovákia 2-1 (0-0)
Róma, 50 000
Gólszerzők: Orsi (81.), Schiavio (95.) ill. Puc (71.)

Az 1938-as franciaországi viadalon tizennégy csapat vett részt, a döntőben a címvédő és három éve veretlen olaszok és a magyar válogatott szerepelt. A címvédők, akik az egész tornán remek védekezésükkel tűntek ki, ezúttal látványos támadójátékkal lepték meg a magyar együttest és magabiztos játékkal nyertek 4-2-re. Ezen a döntőt fordult elő először, hogy valaki duplázzon, viszont itt rögtön ketten is.

1938: Olaszország
Olaszország - Magyarország 4-2 (3-1)
Párizs, 35 000
Gólszerzők: Colaussi (6.), Piola (16.), Colaussi (35.), Piola (82.) ill. Titkos (8.), Sárosi dr. (70.)

A második világháború utáni első világbajnokságon a házigazda brazilok számítottak abszolút favoritnak. A tizenkét csapatos torna végén négyesdöntő keretében dőlt el a világbajnoki cím. Itt az utolsó meccsen a hazaiaknak a döntetlen is elég lett volna a vb-győzelemhez, míg az uruguayiaknak feltétlenül győzniük kellett. A Maracana-stadion 200 000 nézője aztán döbbenten látta, hogy hiába szerzték meg a brazilok a vezetést a második félidő elején, az uruk előbb egyenlítettek, majd a győztes gólt is megszerezték. A lefújás után volt, aki öngyilkos lett, mások pedig csak álltak a helyükön, és üveges tekintettel néztek maguk elé. A meccs utáni hangulatot tökéletesen érzékelteti, hogy a világbajnoki sorozat megálmodója, Jules Rimet az uruguayi csapatkapitány kezébe odanyomta a trófeát, majd elmenekült.

1950: Uruguay
Uruguay - Brazília 2-1 (0-0)
Maracana, Rio de Janeiro, 200 000
Gólszerzők: Schiafflno (66.), Ghiggia (79.) ill. Friaca (47.)

A négy évvel későbbi svájci vébén a magyar Aranycsapat hiába állított fel új vb-gólrekordot (Dél-Korea ellen 9-0), hiába verte meg az előző kiírás két döntősét egyaránt 4-2-re. A döntőben alulmaradt azzal az NSZK-val szemben, amelyet a csoportmeccsek során 8-3-ra vert. A döntőben a magyar csapat már a 10. percben 2-0-ra vezetett, de a 20. percben már 2-2 volt az állás. A lefújás előtt nem sokkal a németek megszerezték a vezetést és Puskás hiába egyenlített, az angol Ling játékvezető - talán bosszúból az 1953-as londoni 6-3-ért - nem adta meg a gólt.

1954: NSZK
NSZK - Magyarország 3-2 (2-2)
Bern, 45 000
Gólszerzők: Rahn (18.) Morolck (10.) Rahn (84.) ill. Puskás (6.) Czibor (8.)

Az 1958-as svédországi világbajnokságon már tizenhat csapat szerepelt és a csoportmeccsek, valamint az egyenes kieséses szakasz után a házigazdák és a brazilok játszották a döntőt. A svédek keretbe foglalták a találkozót, hiszen a meccs első és utolsó gólját is ők szerezték, igaz a brazilok a kettő között ötször is eredményesek voltak. A brazilok egész vb-teljesítményét jól jellemzi, hogy az elődöntőben is 5-2-re nyertek a franciák ellen. A döntőn - mely azóta is a legtöbb góllal zárult finálé volt - Vava, és az akkor 17 esztendős Pelé is duplázott.

1958: Brazília
Brazília - Svédország 5-2 (2-1)
Stockholm, 40 000
Gólszerzők: Vava (9.), Vava (32.), Pelé (55.), Zagalo (68.), Pelé (90.) ill. Liedholm (3.), Simonsson (80.)

1962-ben Chilében, a brazilok azokkal a csehszlovákokkal találkoztak a zárómeccsen, akikkel a csoportmeccsek során 0-0-s döntetlent játszottak. A döntőig a brazilok már nem vesztettek pontot, míg a csehek kikaptak Mexikótól. A döntőben aztán a csehek szerezték meg a vezetést, de két perc múlva egyenlítettek a brazilok, majd a hajrában két újabb gólt szerezve ők is beléptek a kétszeres világbajnokok sorába.

1962: Brazília
Brazília - Csehszlovákia 3-1 (1-1)
Santiago de Chile, 50 000
Gólszerzők: Amarildo (17.), Zito (69.), Vava (78.) ill. Masopust (15.)

Az 1966-os döntő hozta a vb-k történetének talán legvitatottabb gólját. A németek hamar vezetést szereztek, de a házigazdák hat perccel később egyenlítettek. Sokáig nem bírtak egymással a csapatok, majd az angolok a 78. percben ismét megszerezték a vezetést. Ezt azonban az utolsó pillanatokban kiegyenlítették a németek. Következhetett a világbajnoki döntők első hosszabbítása. A 110. percben az angol Hurst lövése a felső kapufáról levágódott, de a mai napig nem bizonyosodott be, hogy a gólvonal mögé vagy elé. A szovjet Bahramov partjelző egyértelműen gólt mutatott, a svájci bíró pedig megadta a találatot. A németek minden mindegy alapon támadni kezdtek, majd Hurst a 120. percben egy kontra végén hatalmas gólt lőtt a bal felső sarokba. Évekkel később aztán elmondta, nem is látta a kaput, csak minél messzebbre akarta rúgni a labdát, hogy minél később jöjjenek a németek.

1966: Anglia
Anglia - NSZK 4-2 (1-1)
London, 97 000 néző
Gólszerzők: Hurst (18.), Peters (78.), Hurst (101.), Hurst (120.) ill. Haller (12.), Weber (89.)

Az 1970-es mexikói döntőben a sokak által minden idők legjobb válogatottjának tartott brazil együttes csapott össze azzal az olasz csapattal, amely hosszabbítás után nyert a németek ellen az elődöntőben 4-3-ra. A két együttes úgy szállhatott harcba, hogy tudta, amelyik nyer, elsőként lehet háromszoros világbajnok, így végérvényesen megnyeri a Rimet-kupát. A dél-amerikaiak hamar vezetést szereztek Pelé révén, de az olaszok még az első félidőben egyenlíteni tudtak. Ezt az eredményt sokáig meg is tartották, de a hajrában a brazilok három újabb góllal bebizonyították, ők a világ legjobbjai. A vb külön díszmenet volt Jairzinhónak, aki a brazilok valamennyi meccsén betalált, míg Pelé megszerezte harmadik világbajnoki címét, amit azóta se bírt senki felülmúlni.

1970: Brazília
Brazília - Olaszország 4-1 (1-1)
Mexikóváros, 100 000
Gólszerzők: Pelé (18.), Gerson (66.), Jairzinho (71.), Carlos Alberto (86.) ill. Boninsegna (37.)

A négy évvel később a németországi viadal döntőjébe a házigazdák mellett a kor talán legszebb futballját bemutató hollandok jutottak. Ennek ellenére az első perc főszereplője az angol Taylor játékvezető volt, aki már ekkor befújt egy büntetőt a hollandok javára. Az eset érdekessége, hogy a büntetőig a németek labdához sem értek. Ez volt mellesleg a vb-döntők első büntetője. Ezt Neeskens értékesítette, majd a félidő közepén a hazaiak szintén büntetőből egyenlítettek. A szünet előtt nem sokkal a későbbi gólkirály, Gerd Müller pedig a vezetést is megszerezte. A második játékrészben a hollandok hiába mutattak be szinte tökéletes futballt, a németek hátvédje, Vogts szinte levette a pályáról a csapat eszét, Cruyffot, így a németek megszerezték második világbajnoki címüket.

1974: NSZK
NSZK - Hollandia 2-1 (2-1)
München, 80 000
Gólszerzők: Breitner (11-esből) (25.), Müller (43.) ill. Neeskens (11-esből) (1.)

A hollandok négy évvel később is bejutottak a döntőbe, ahol ismét a házigazdákkal, ezúttal az argentinokkal találkoztak. A meccs negyedórás késéssel kezdődött, mert a dél-amerikaiak "féltek" Renee van de Kerhof begipszelt kezétől, így lekellett vennie a gipszet. A hazaiak az első félidő végén előnybe kerültek, amit a második játékrész végén kiegyenlített az európai csapat. A 90. percben a kapufáról pattant ki egy holland lehetőség, és mint utólag kiderült, ezzel el is lőtték puskaporaikat Neeskensék. A hosszabbításban az argentin gárda Kempes és Bertoni révén is eredményes tudott lenni, így a hollandok sorrendben másodszor buktak el az utolsó akadálynál.

1978: Argentína
Argentína - Hollandia 3-1 (1-0)
Buenos Aires, 105 000
Gólszerzők: Kempes (37.), Kempes (104.), Bertoni (114.) ill. Poortvliet (81.)

Az 1982-es spanyolországi döntőbe a vb-n gyengén kezdő, ám a folytatásban a két dél-amerikai együttest is búcsúztató olaszok és az Algériát csak egy bundagyanús meccsel kiverő németek jutottak. Utóbbiak kapujukban azzal a Schumacherrel szerepeltek, aki az elődöntőben letaglózta a francia Battistont. A döntőben aztán a tornán egyre jobb formába lendülő olaszok - akik az első félidőben még egy tizenegyest is kihagytak -a szünet utáni magabiztos játékukkal, bő húsz perc alatt verték a hosszabbításos elődöntőben alaposan elfáradó ellenfelüket.

1982: Olaszország
Olaszország - NSZK 3-1 (0-0)
Madrid, Estadio Santiago Bernabeu, 90 000
Gólszerzők: Rossi (57.), Tardelli (69.), Altobelli (81.) ill. Breitner (83.)

A négy évvel későbbi mexikóvárosi döntőbe a Maradona vezérelte argentinok és ismét a németek kerültek. A dél-amerikaiak negyedórával a lefújás előtt még két góllal is vezettek, de a németek nyolc perc alatt egyenlíteni tudtak. Amikor azonban már hinni kezdtek a hosszabbítás lehetőségében, Maradona megmutatta zsenialítását, és pazar labdával ugratta ki Burruchagat, aki magabiztosan lőtte be a jobb alsó sarokba a világbajnoki címet jelentő gólt.

1986: Argentína
Argentína - NSZK 3-2 (1-0)
Mexikóváros, Estadio Azteco, 115 000
Gólszerzők: Brown (22.), Valdano (56.), Burruchaga (85.) ill. Rummenigge (74.), Völler (82.)

A futballtörténelemben először - és azóta sem - fordult elő, hogy egy világbajnoki döntő az előző torna fináléjának a "visszavágója" legyen. Az olaszországi torna utolsó meccséig az argentinok és a németek is tizenegyesekkel jutottak túl az elődöntőn. Előbbi csapat a házigazdákat, utóbbi az angolokat verte egyaránt 1-1-es találkozó után büntetőkkel. Ilyen előzmények után, szinte már nem is számított meglepetésnek, hogy a döntő egy tizenegyessel dőlt el. Ennek jogossága egyébként vitatható volt, de ez Brehmét nem izgatta, ő magabiztosan lőtte be, a németeknek világbajnoki címet jelentő gólt. Azt már csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a játékvezető két argentint is kiállított - jogosan.

1990: NSZK
NSZK - Argentína 1-0 (0-0)
Róma, 73603
Gólszerzők: Brehme (85. 11-esből)

A '94-es világbajnokság döntője talán minden idők egyik leggyengébb színvonalú fináléja volt, viszont a harmadik, amelynek volt magyar érdekeltsége. A játékvezető Puhl Sándor révén, aki a mezőny legjobbja volt. A torna zárómeccsén az olaszok és a brazilok nem bírtak egymással, és 0-0-s döntetlen után tizenegyesekkel döntötték el, ki lesz az első négyszeres világbajnok. A büntetők végül a braziloknak sikerültek jobban, miután a túloldalról Roberto Baggio, Massaro és Baresi is hibázott, így a dél-amerikaiak huszonnégy év szünet után lettek ismét világbajnokok.

1994: Brazília
Brazília - Olaszország 0-0
Pasadena, 94 194

A négy évvel későbbi franciaországi tornán a hazaiak és a brazilok jutottak a fináléba. A torna legjobbjának választott Ronaldo a döntő előtt epilepsziás rohamot kapott, és máig sem derült ki miért, de mégis a kezdőben kapott helyet. Feltehetően szponzorok kényszerítették arra, hogy a pályán lézengjen. Azonban nem csak ő, de csapattársai is enerváltan játszottak, így semmi meglepő nem volt abban, hogy a hazaiak a szünetig Zidane két szöglet utáni fejesgóljával vezettek. Az előny lehetett volna a duplája is, de a franciák támadója Guivarch több nagy helyzetet is kihagyott. A második félidőben még Desailly-t is kiállították, de a brazilok így sem voltak képesek gólt szerezni, míg ellenfelük még a lefújás előtti pillanatokban is betalált Petit révén. Ha az 1950-es négyes döntő utolsó meccsét nem vesszük finálénak, ez volt az első klasszikus világbajnoki döntő, melyet elveszítettek a brazilok.

1998: Franciaország
Franciaország - Brazília 3-0 (2-0)
Párizs, 75 000
Gólszerzők: Zidane (27.), Zidane (46.), Petit (90.)

A 2002-es torna volt az első, melyet nem Európában, vagy Amerikában rendeztek. A döntőbe úgy jutott be Németország és Brazília, hogy ketten együtt összesen egy "komoly" csapattal találkoztak, mégpedig a dél-amerikaiak a negyeddöntőben az angolokkal. A németek az egész vb-n mindössze egy európai csapattal, az írekkel játszottak és őket sem tudták megverni. Az utolsó összecsapást aztán Ronaldo duplájával döntötte el a selecao. Előbb a vb-legjobbjának választott Kahnról pattant elé egy labda, majd Kleberson passzát vágta be 15 méterről a német kapuba.

2002: Brazília
Brazília-Németország 2-0
Jokohama, 65 000
Gólszerzők: Ronaldo (67.), Ronaldo (79.)