Timót, Xénia
-10 °C
-1 °C

Mit hoz a tizennyolcadik?

2006.07.09. 13:24
A vasárnap esti labdarúgó-világbajnoki döntő előtt számba vettük az eddigi tizenhét finálét. Akadtak papírforma eredmények, és ritkábban meglepetések. Magyarország eddig háromszor volt érdekelt, kétszer is elbuktunk, 1994-ben viszont a játékvezető Puhl Sándor volt a mezőny legjobbja.

Az 1930-as, tizenhárom csapatot felvonultató első világbajnokságon dél-amerikai döntőt rendeztek, a házigazda uruguayiak az argentinokkal találkoztak. A meccs előtt még azon is vita folyt, hogy milyen labdával játszanak - mindkét fél "hazaival" akart, végül a két félidőt két különbözővel rendezték. Ez végül egyik félnek sem hozott szerencsét, hiszen az uruguayi labdával játszott első félidő után az argentinok vezettek 2-1-re, de a fordulás után három gólt is kaptak saját labdájukkal. Ennek következtében Montevideóban népünnepély, Buenos Airesben kisebb forradalom vette kezdetét.

1930, világbajnok: Uruguay
Uruguay - Argentína 4-2 (1-2)
Montevideo, 80 000 néző
Gólszerzők: Dorado (12.), Cea (60.), Iriarte (71.), Castro (81.) ill. Peucelle (21.), Stabile (37.)

1934-ben, az olaszországi tornán már tizenhat csapat vett részt és egyből a nyolcaddöntőkkel kezdődött a torna. A vb zárómeccsén a házigazdák és a csehek játszották a finálét, melyen hiába szerezték meg a csehek a vezetést a 70. percben. Nem sokkal később az argentinból olasszá lett Orsi góljával egyenlítettek a hazaiak, majd a hosszabbításban a győztes gólt is megszerezték. Amikor átvették a Rimet-kupát, fasiszta tisztelgéssel köszönték meg a serleget, miközben a közönség a Ducét éltette.

1934: Olaszország
Olaszország - Csehszlovákia 2-1 (0-0)
Róma, 50 000
Gólszerzők: Orsi (81.), Schiavio (95.) ill. Puc (71.)

Az 1938-as franciaországi viadalon tizennégy csapat vett részt, a döntőben a címvédő és három éve veretlen olaszok és a magyar válogatott szerepelt. A címvédők, akik az egész tornán remek védekezésükkel tűntek ki, ezúttal látványos támadójátékkal lepték meg a magyar együttest és magabiztos játékkal nyertek 4-2-re. Ezen a döntőt fordult elő először, hogy valaki duplázzon, viszont itt rögtön ketten is.

1938: Olaszország
Olaszország - Magyarország 4-2 (3-1)
Párizs, 35 000
Gólszerzők: Colaussi (6.), Piola (16.), Colaussi (35.), Piola (82.) ill. Titkos (8.), Sárosi dr. (70.)

A második világháború utáni első világbajnokságon a házigazda brazilok számítottak abszolút favoritnak. A tizenkét csapatos torna végén négyesdöntő keretében dőlt el a világbajnoki cím. Itt az utolsó meccsen a hazaiaknak a döntetlen is elég lett volna a vb-győzelemhez, míg az uruguayiaknak feltétlenül győzniük kellett. A Maracana-stadion 200 000 nézője aztán döbbenten látta, hogy hiába szerzték meg a brazilok a vezetést a második félidő elején, az uruk előbb egyenlítettek, majd a győztes gólt is megszerezték. A lefújás után volt, aki öngyilkos lett, mások pedig csak álltak a helyükön, és üveges tekintettel néztek maguk elé. A meccs utáni hangulatot tökéletesen érzékelteti, hogy a világbajnoki sorozat megálmodója, Jules Rimet az uruguayi csapatkapitány kezébe odanyomta a trófeát, majd elmenekült.

1950: Uruguay
Uruguay - Brazília 2-1 (0-0)
Maracana, Rio de Janeiro, 200 000
Gólszerzők: Schiafflno (66.), Ghiggia (79.) ill. Friaca (47.)

A négy évvel későbbi svájci vébén a magyar Aranycsapat hiába állított fel új vb-gólrekordot (Dél-Korea ellen 9-0), hiába verte meg az előző kiírás két döntősét egyaránt 4-2-re. A döntőben alulmaradt azzal az NSZK-val szemben, amelyet a csoportmeccsek során 8-3-ra vert. A döntőben a magyar csapat már a 10. percben 2-0-ra vezetett, de a 20. percben már 2-2 volt az állás. A lefújás előtt nem sokkal a németek megszerezték a vezetést és Puskás hiába egyenlített, az angol Ling játékvezető - talán bosszúból az 1953-as londoni 6-3-ért - nem adta meg a gólt.

1954: NSZK
NSZK - Magyarország 3-2 (2-2)
Bern, 45 000
Gólszerzők: Rahn (18.) Morolck (10.) Rahn (84.) ill. Puskás (6.) Czibor (8.)

Az 1958-as svédországi világbajnokságon már tizenhat csapat szerepelt és a csoportmeccsek, valamint az egyenes kieséses szakasz után a házigazdák és a brazilok játszották a döntőt. A svédek keretbe foglalták a találkozót, hiszen a meccs első és utolsó gólját is ők szerezték, igaz a brazilok a kettő között ötször is eredményesek voltak. A brazilok egész vb-teljesítményét jól jellemzi, hogy az elődöntőben is 5-2-re nyertek a franciák ellen. A döntőn - mely azóta is a legtöbb góllal zárult finálé volt - Vava, és az akkor 17 esztendős Pelé is duplázott.

1958: Brazília
Brazília - Svédország 5-2 (2-1)
Stockholm, 40 000
Gólszerzők: Vava (9.), Vava (32.), Pelé (55.), Zagalo (68.), Pelé (90.) ill. Liedholm (3.), Simonsson (80.)

1962-ben Chilében, a brazilok azokkal a csehszlovákokkal találkoztak a zárómeccsen, akikkel a csoportmeccsek során 0-0-s döntetlent játszottak. A döntőig a brazilok már nem vesztettek pontot, míg a csehek kikaptak Mexikótól. A döntőben aztán a csehek szerezték meg a vezetést, de két perc múlva egyenlítettek a brazilok, majd a hajrában két újabb gólt szerezve ők is beléptek a kétszeres világbajnokok sorába.

1962: Brazília
Brazília - Csehszlovákia 3-1 (1-1)
Santiago de Chile, 50 000
Gólszerzők: Amarildo (17.), Zito (69.), Vava (78.) ill. Masopust (15.)

Az 1966-os döntő hozta a vb-k történetének talán legvitatottabb gólját. A németek hamar vezetést szereztek, de a házigazdák hat perccel később egyenlítettek. Sokáig nem bírtak egymással a csapatok, majd az angolok a 78. percben ismét megszerezték a vezetést. Ezt azonban az utolsó pillanatokban kiegyenlítették a németek. Következhetett a világbajnoki döntők első hosszabbítása. A 110. percben az angol Hurst lövése a felső kapufáról levágódott, de a mai napig nem bizonyosodott be, hogy a gólvonal mögé vagy elé. A szovjet Bahramov partjelző egyértelműen gólt mutatott, a svájci bíró pedig megadta a találatot. A németek minden mindegy alapon támadni kezdtek, majd Hurst a 120. percben egy kontra végén hatalmas gólt lőtt a bal felső sarokba. Évekkel később aztán elmondta, nem is látta a kaput, csak minél messzebbre akarta rúgni a labdát, hogy minél később jöjjenek a németek.

1966: Anglia
Anglia - NSZK 4-2 (1-1)
London, 97 000 néző
Gólszerzők: Hurst (18.), Peters (78.), Hurst (101.), Hurst (120.) ill. Haller (12.), Weber (89.)

Az 1970-es mexikói döntőben a sokak által minden idők legjobb válogatottjának tartott brazil együttes csapott össze azzal az olasz csapattal, amely hosszabbítás után nyert a németek ellen az elődöntőben 4-3-ra. A két együttes úgy szállhatott harcba, hogy tudta, amelyik nyer, elsőként lehet háromszoros világbajnok, így végérvényesen megnyeri a Rimet-kupát. A dél-amerikaiak hamar vezetést szereztek Pelé révén, de az olaszok még az első félidőben egyenlíteni tudtak. Ezt az eredményt sokáig meg is tartották, de a hajrában a brazilok három újabb góllal bebizonyították, ők a világ legjobbjai. A vb külön díszmenet volt Jairzinhónak, aki a brazilok valamennyi meccsén betalált, míg Pelé megszerezte harmadik világbajnoki címét, amit azóta se bírt senki felülmúlni.

1970: Brazília
Brazília - Olaszország 4-1 (1-1)
Mexikóváros, 100 000
Gólszerzők: Pelé (18.), Gerson (66.), Jairzinho (71.), Carlos Alberto (86.) ill. Boninsegna (37.)

A négy évvel később a németországi viadal döntőjébe a házigazdák mellett a kor talán legszebb futballját bemutató hollandok jutottak. Ennek ellenére az első perc főszereplője az angol Taylor játékvezető volt, aki már ekkor befújt egy büntetőt a hollandok javára. Az eset érdekessége, hogy a büntetőig a németek labdához sem értek. Ez volt mellesleg a vb-döntők első büntetője. Ezt Neeskens értékesítette, majd a félidő közepén a hazaiak szintén büntetőből egyenlítettek. A szünet előtt nem sokkal a későbbi gólkirály, Gerd Müller pedig a vezetést is megszerezte. A második játékrészben a hollandok hiába mutattak be szinte tökéletes futballt, a németek hátvédje, Vogts szinte levette a pályáról a csapat eszét, Cruyffot, így a németek megszerezték második világbajnoki címüket.

1974: NSZK
NSZK - Hollandia 2-1 (2-1)
München, 80 000
Gólszerzők: Breitner (11-esből) (25.), Müller (43.) ill. Neeskens (11-esből) (1.)

A hollandok négy évvel később is bejutottak a döntőbe, ahol ismét a házigazdákkal, ezúttal az argentinokkal találkoztak. A meccs negyedórás késéssel kezdődött, mert a dél-amerikaiak "féltek" Renee van de Kerhof begipszelt kezétől, így lekellett vennie a gipszet. A hazaiak az első félidő végén előnybe kerültek, amit a második játékrész végén kiegyenlített az európai csapat. A 90. percben a kapufáról pattant ki egy holland lehetőség, és mint utólag kiderült, ezzel el is lőtték puskaporaikat Neeskensék. A hosszabbításban az argentin gárda Kempes és Bertoni révén is eredményes tudott lenni, így a hollandok sorrendben másodszor buktak el az utolsó akadálynál.

1978: Argentína
Argentína - Hollandia 3-1 (1-0)
Buenos Aires, 105 000
Gólszerzők: Kempes (37.), Kempes (104.), Bertoni (114.) ill. Poortvliet (81.)

Az 1982-es spanyolországi döntőbe a vb-n gyengén kezdő, ám a folytatásban a két dél-amerikai együttest is búcsúztató olaszok és az Algériát csak egy bundagyanús meccsel kiverő németek jutottak. Utóbbiak kapujukban azzal a Schumacherrel szerepeltek, aki az elődöntőben letaglózta a francia Battistont. A döntőben aztán a tornán egyre jobb formába lendülő olaszok - akik az első félidőben még egy tizenegyest is kihagytak -a szünet utáni magabiztos játékukkal, bő húsz perc alatt verték a hosszabbításos elődöntőben alaposan elfáradó ellenfelüket.

1982: Olaszország
Olaszország - NSZK 3-1 (0-0)
Madrid, Estadio Santiago Bernabeu, 90 000
Gólszerzők: Rossi (57.), Tardelli (69.), Altobelli (81.) ill. Breitner (83.)

A négy évvel későbbi mexikóvárosi döntőbe a Maradona vezérelte argentinok és ismét a németek kerültek. A dél-amerikaiak negyedórával a lefújás előtt még két góllal is vezettek, de a németek nyolc perc alatt egyenlíteni tudtak. Amikor azonban már hinni kezdtek a hosszabbítás lehetőségében, Maradona megmutatta zsenialítását, és pazar labdával ugratta ki Burruchagat, aki magabiztosan lőtte be a jobb alsó sarokba a világbajnoki címet jelentő gólt.

1986: Argentína
Argentína - NSZK 3-2 (1-0)
Mexikóváros, Estadio Azteco, 115 000
Gólszerzők: Brown (22.), Valdano (56.), Burruchaga (85.) ill. Rummenigge (74.), Völler (82.)

A futballtörténelemben először - és azóta sem - fordult elő, hogy egy világbajnoki döntő az előző torna fináléjának a "visszavágója" legyen. Az olaszországi torna utolsó meccséig az argentinok és a németek is tizenegyesekkel jutottak túl az elődöntőn. Előbbi csapat a házigazdákat, utóbbi az angolokat verte egyaránt 1-1-es találkozó után büntetőkkel. Ilyen előzmények után, szinte már nem is számított meglepetésnek, hogy a döntő egy tizenegyessel dőlt el. Ennek jogossága egyébként vitatható volt, de ez Brehmét nem izgatta, ő magabiztosan lőtte be, a németeknek világbajnoki címet jelentő gólt. Azt már csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a játékvezető két argentint is kiállított - jogosan.

1990: NSZK
NSZK - Argentína 1-0 (0-0)
Róma, 73603
Gólszerzők: Brehme (85. 11-esből)

A '94-es világbajnokság döntője talán minden idők egyik leggyengébb színvonalú fináléja volt, viszont a harmadik, amelynek volt magyar érdekeltsége. A játékvezető Puhl Sándor révén, aki a mezőny legjobbja volt. A torna zárómeccsén az olaszok és a brazilok nem bírtak egymással, és 0-0-s döntetlen után tizenegyesekkel döntötték el, ki lesz az első négyszeres világbajnok. A büntetők végül a braziloknak sikerültek jobban, miután a túloldalról Roberto Baggio, Massaro és Baresi is hibázott, így a dél-amerikaiak huszonnégy év szünet után lettek ismét világbajnokok.

1994: Brazília
Brazília - Olaszország 0-0
Pasadena, 94 194

A négy évvel későbbi franciaországi tornán a hazaiak és a brazilok jutottak a fináléba. A torna legjobbjának választott Ronaldo a döntő előtt epilepsziás rohamot kapott, és máig sem derült ki miért, de mégis a kezdőben kapott helyet. Feltehetően szponzorok kényszerítették arra, hogy a pályán lézengjen. Azonban nem csak ő, de csapattársai is enerváltan játszottak, így semmi meglepő nem volt abban, hogy a hazaiak a szünetig Zidane két szöglet utáni fejesgóljával vezettek. Az előny lehetett volna a duplája is, de a franciák támadója Guivarch több nagy helyzetet is kihagyott. A második félidőben még Desailly-t is kiállították, de a brazilok így sem voltak képesek gólt szerezni, míg ellenfelük még a lefújás előtti pillanatokban is betalált Petit révén. Ha az 1950-es négyes döntő utolsó meccsét nem vesszük finálénak, ez volt az első klasszikus világbajnoki döntő, melyet elveszítettek a brazilok.

1998: Franciaország
Franciaország - Brazília 3-0 (2-0)
Párizs, 75 000
Gólszerzők: Zidane (27.), Zidane (46.), Petit (90.)

A 2002-es torna volt az első, melyet nem Európában, vagy Amerikában rendeztek. A döntőbe úgy jutott be Németország és Brazília, hogy ketten együtt összesen egy "komoly" csapattal találkoztak, mégpedig a dél-amerikaiak a negyeddöntőben az angolokkal. A németek az egész vb-n mindössze egy európai csapattal, az írekkel játszottak és őket sem tudták megverni. Az utolsó összecsapást aztán Ronaldo duplájával döntötte el a selecao. Előbb a vb-legjobbjának választott Kahnról pattant elé egy labda, majd Kleberson passzát vágta be 15 méterről a német kapuba.

2002: Brazília
Brazília-Németország 2-0
Jokohama, 65 000
Gólszerzők: Ronaldo (67.), Ronaldo (79.)

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!