További Futball cikkek
- A Manchester City négygólos győzelemmel lépett közelebb a címvédéshez
- Marco Rossi a legszexibb szövetségi kapitányok toplistáján
- Minden idők egyik legkomikusabb öngólját hozta össze az ötödosztályú csapat futballistája
- Nem Szoboszlai bűne a Liverpool vesszőfutása, az egész csapat padlót fogott
- Kerkez Milos a piros lapjáról: Kezd elpuhulni a futball
A határ felé közeledve Yvette nagyon aggódott, mondván Szlovákia nem biztonságos, ott nem szeretik a magyarokat. Egy rövid pozsonyi hétvégi városnézés és ebéd után a Galántától mindössze hat kilométerre lévő Vízkelet felé vettük az irányt.
Mintal, Dárdai, Barthos
A párizsi szupermodell, Yvette (fotó: Barthos Zoltán)
A helyi utánpótláscsapat mérkőzésére voltunk hivatalosak. A félórás út végén nagyon hangulatos pálya fogadott bennünket. Minden irányban erdő, zöld terület. A mérkőzés már pár perce zajlott, az eredmény 2-0 volt a hazaiak javára. A vízkeleti gyerekek által Mourinhónak becézett mester a kispad előtt állva hol magyarul, hol szlovákul biztatta csapatát. A cserejátékosok is váltott nyelveken társalogtak.
Furcsa, ugyanakkor kellemes volt ezt hallani, amikor mostanában másról sem beszélnek, mint a szlovák-magyar "viszályról". A találkozó végén, melyen egyébként 3-1-es hazai siker született, meghívtak bennünket egy üdítőre a csapat játékosai.
Beszélgetésünk alatt kiderült, hogy a többség ismer engem, hiszen a Marek Mintallal és Dárdai Pállal készített szlovák-magyar "béke és barátság kampánynak" itt nagy visszhangja volt, több újságban és tévében is megjelent a fotó. Mindenki nagyon örült ennek a kezdeményezésnek, hiszen errefelé szlovák és magyar között nincs különbség, testvérként, barátként élnek.
Rosicky Vízkeletről
Levonulóban
Eközben kiderült, hogy a szomszédos Hidaskürt faluban a "disznóölő nap" alkalmából rendezett ünnepség egyik fő eseménye a Hidaskürt (Mostova) - Vizkelet (Cierny Brod) öregfiúk presztízsrangadó lesz, ahol a vendégcsapat sérülések miatt már csak kilenc emberrel játszik.
Ekkor jött egy váratlan ötlet, mi lenne, ha beállnék, hogy ennek mindenki mennyire örülne. Mit tehettem? Percek alatt az ificsapat játékosai több pár cipőt kerítettek, így kedvemre választhattam a jobbnál jobb csukák közül. Irány Mostova. A hiányzó tizenegyedik ember az ificsapat edzője, Papanek János, a "Vízkeleti Rosicky" lett.
Szupermodell a kispadon
A félidőben értünk oda, amikor a hazaiak - Varga Ede góljával - 1-0-ra vezettek. A szünetben a biztató szavak mellett egy-két doboz sör is elfogyott. A vendégek edző nélkül érkeztek, így közkívánatra a velem utazó Venczlik Yvette foglalta el a padon a kitüntető helyet. Akiről egyébként pillanatok alatt az a hír terjedt el, hogy Párizsban szupermodell, így a kispad körül igen nagy tumultus támadt, hogy megcsodálják szépségét.
A mérkőzés közepes iramban zajlott, a bírónak nem volt különösen nehéz dolga, bár egy-két ítélet után kapott hideget-meleget. Hol szlovákul, hol magyarul szidták, vagy reklamáltak nála. A futballnyelv annyira összekavarodott, hogy néha egy mondaton belül is váltakoztak a két nyelv szavai.
Sikeres bemutatkozás
Szlovák-magyar futballbarátság
A játékosok egymás közt hol szlovákul, hol magyarul beszéltek, előbbit persze nem értettem, de a kézjelekből sikerült arra következtetni, hogy ellenséges szavak váltják egymást.
Közben csapatom Mikus Zsolt remek duplájával megfordította a mérkőzést. Mi jól megértettük magunkat "Rosicky"-vel a középpályán, bár ő három gólt ígért a szünetben, végül inkább csak néhány látványos megmozdulással vétette magát észre. A mérkőzés eredménye már nem változott, így elmondhatom, hogy győzelemmel debütáltam 28 évesen az öregfiúk között.
Elkeserítő a gerjesztett ellentét
A meccs utáni mindkét oldalról kifejtették, mennyire bántja őket, ami az elmúlt hetekben a két ország között zajlik, és nagyon örülnek, hogy ez a mai nap ilyen jól sikerült. Ők mindent megtesznek azért, hogy béke és barátság legyen. Ezt egyébként mi is teljesen így éreztük.
Innen este még ellátogattunk Nyitrára, ahol a diákverés történt. Ott egy régi barátom, Michal Drančák fogadott bennünket, aki elmondta, mennyire elkeserítő számukra is ez a mesterségesen gerjesztett ellentét. Ők bármikor látnak szívesen bennünket. A hazafelé vezető után megkérdeztem Yvette-től, hogy visszamenne-e a Szlovákiába, hogy milyenek ott az emberek. Azt válaszolta: "Örömmel, nagyon jól éreztem magam, mindenki nagyon kedves volt!"