Olivér
1 °C
5 °C

Futballakadémisták veszik be a vidéki kastélyokat

2008.03.21. 15:30
Lassan több fociakadémia működik az országban, mint ahány válogatott szintű játékosunk van. És az azzal foglalkozók szinte egyöntetű véleménye szerint több akadémista van, mint ahány igazán tehetséges fiatal focizik. Az alábbiakban választ keresünk arra, miért baj, ha gombamód szaporodnak az akadémiák, és arra is, mi a fontosabb, a tudás vagy az eredmény. Fociakadémiák Magyarországon, 1. rész.

Kastélyban lakó focistapalánták, reflektoros, műfüves pályák a szántóföldek szélén, szemben az egykori téeszközponttal, ahol valamikor híres pálinka készült, néhány száz méternyire Gárdonyi Géza szülőházától.

Volt szállodában lakó focistapalánták, műfüves pályák, közös erőnléti terem és együttes internetezés a kupagyőztes felnőttcsapat játékosaival, egy stadion, ahol a valaha volt legjobb magyar klubcsapat játszott, soraiban a legjobb és legismertebb magyar focistával.

Kastélyban lakó focistapalánták, reflektoros, műfüves pályák a domboldalon, a világon egyedülálló, az utolsó sikeres magyar szövetségi kapitány, Mezey György nevével fémjelzett edzőcsarnok.

A fiatalok étkezését dietetikus felügyeli, előfordul, hogy saját szakácsuk is van. Szaunázhatnak vagy hideg vizes fürdőben gyorsíthatják sérüléseik gyógyulását, gyúrópadon lazíthatnak, estig focizhatnak, lábteniszezhetnek, és van olyan hely, ahol a felszerelést naponta mossák.

Azok, akik ismerik a magyar labdarúgás utánpótlásképzésének a helyzetét, persze valószínűleg más képhez vannak hozzászokva: a stadion közeli büfében vett látszatszendvics, dohos öltözőkben sűrűn megülő, párás levegő, életuntan szotyizó vagy szakmai végzettség nélkül, de lelkesedésből dolgozó "mesterek", füvet csak itt-ott látott, vagy éppen bokáig érő növényzettől burjánzó edzőpályák.

Várszegi nyomán szabadon

Az elmúlt években felülről megindult a magyar utánpótlás reformja, mondhatni, az üzleti érdekek által vezérelve. Hét éve alakult, és ma már, ki ne tudná, a Liverpoolba is delegált játékosokat a meccsekre és néha edzésekre ma is eljáró Várszegi Gábor pénzéből az MTK-hoz kötődő Sándor Károly Labdarúgó Akadémia.

Magyar Futball Akadémia

Évekig nem talált követőkre, aztán 2006 őszén elindult Felcsúton a Puskás Ferenc Akadémia, amelynek szakmai munkájáért Mezey György felel, és amely mára nemcsak a másodosztályban meghatározó szerepet játszó Felcsúttal, hanem az NB I-es Fehérvárral is szakmai kapcsolatban van. Élvonalbeli csapathoz még egy akadémia kötődik, a tavaly szeptemberben Kispesten megalakult, amelynek a Budapest Honvéddal van kapcsolata: annak tulajdonosa, George Hemingway finanszírozza a Magyar Futball Akadémiát. Ezt az a Szalai László vezeti, aki az egész akadémiai rendszer egyik magyarországi kidolgozója, és évekig vezette az agárdi intézményt.

Az akadémiázás egy csapásra divattá vált, többek között Szombathelyen, Győrben, Szegeden, Budakeszin, a főváros XV. kerületében és Gyulán is elindult vagy elindul intézmény, amely magát akadémiának nevezi. Az akadémiaalapítási láz mostanra a szakmai munka színvonalát is veszélyeztetheti.

Egyfelől ugyanis nincs annyi tehetséges 13-14-15 éves fiatal, akikre ennyi akadémiát alapozni lehetne. Egy-egy akadémista évente legalább 1-1,5 millió forintba kerül – de van, ahol 3 millióval számolnak –, vagyis négy év alatt 4-12 milliót visz el a nevelése. Ennyi pénzt csak az igazán komoly tehetségekbe érdemes fektetni, és így sem biztos, hogy megtérül (bár mint később látni fogjuk, vannak, akik szerint ez nem is fontos).

Ha azonban tömegével alakulnak magukat akadémiának nevező utánpótlásképzők, felhígul a színvonal, a tehetséges fiatalok nem feltétlenül hasonlóan tehetséges fiatalok közé kerülnek, és ez visszaveti a fejlődésük lehetséges színvonalát. Az akadémiában ma még az a jó, hogy itt tényleg a legtehetségesebbek vannak, akik húzzák egymást, mondja Tamási Zsolt, az agárdi intézet igazgatója.

De mitől akadémia az akadémia?

Másfelől probléma az is, hogy Magyarországon semmilyen szabály nem írja elő, milyen feltételekkel lehet utánpótlás-nevelő intézménynek az akadémia nevet adni, mondja Szalai László, akivel egyetért Szöllősi György, a felcsúti akadémia sajtófőnöke is.

A Magyar Labdarúgó Szövetség nem védjegyezte és semmilyen módon nem szabályozta a futball-, foci- vagy labdarúgó-akadémia megnevezés használatát – holott az UEFA nagyon pontosan és részletesen körülírja, milyen feltételek megléte esetén nevezhető valami akadémiának –, így akár két edzőt, 10-12 fiatalt és egy kicsit füves, szabványos pályát már kikiálthatnak akadémiának.

Sándor Károly Futballakadémia

Az UEFA szabványa szerint a legfontosabbak a szakmai és az infrastrukturális kritériumok: adott, hány és milyen minőségű, színvonalú pályának kell lennie egy akadémián, valamint az is, hány és milyen képesítésű szakembert foglalkoztatnak ott – ezt már Tamási Zsolt mondja. És persze elvárás az is, hogy a focistatanoncokat bentlakásos keretek között képezzék, ideális esetben az iskolai órák nagy részét is helyben tartsák meg.

A labdarúgó-akadémia lényegében a 15-18 évesek számára biztosít bentlakásos rendszerben emelt szintű focistaképzést. Napi egy vagy két, heti átlagban 6-7 edzés és egy bajnoki mérkőzés szerepel a fiatalok programjában. A bajnokik az évek előrehaladtával egyre kisebb kihívást jelentenek a csapatoknak, például a Sándor Károly fiataljai az MTK utánpótláscsapataként rendre az egy, de időnként a két korosztállyal idősebbek között játszanak, mondja Tamási. Csak így tudnak olyan meccseket játszani, amelyeken fejlődhetnek.

Nyerni vagy tanulni?

A felcsúti fiataloknak szintén komolyabb megerőltetést jelent az idősebbek között szerepelni. Így a Puskás több tizenéves akadémistája a téli felkészülési időszakban a felnőttcsapat keretében is játszott barátságos meccseken. Közülük néhányan bajnokikon is bemutatkoztak azóta.

Itt nem is tartják olyan fontosnak az utánpótláscsapat eredményeit, mint a másik két helyen. "Évek, évtizedek óta van nagyon rossz eredménycentrikusság a magyar fociutánpótlásban: az edzőknek nem az a fontos, hogy focizni megtanítsák a srácokat, hanem hogy megnyerjék a soros meccsüket, a technikai tudás átadásával meg felnőttkorban kell bajlódni" – mondja Szöllősi György.

A másik két akadémián elégedetten nézhetik a tabellákat. Az MFA-nak jelenleg egy csapata van, az akadémisták az U16-os bajnokságban az élen állnak, 15 meccsen 38 pontot szereztek, hárommal többet, mint a második helyezett MTK U16-os csapata. Ez nem a Sándor Károly csapata: az agárdi akadémisták az U19-es és az U17-es bajnokságban szerepelnek – bár mint említettük, egy-egy korosztállyal fiatalabbak annál –, az idősebbek mezőnyében egy pont előnnyel állnak a Honvéd előtt, a fiatalabbak között szintén egy ponttal előzik az FTC-t.

A hazai mezőnynél azonban mindhárom helyen többre tartják a külföldi csapatok elleni meccseket. Mint mondják, azok jelentik az igazi erőpróbát; a Sándor Károly emellett néha NB II-es és NB III-as csapatok ellen is játszik edzőmeccseket. Támogatnák azt is, hogy legyenek tornák, ahol kifejezetten az akadémiák csapatai játszanak egymással. Ez nemcsak presztízsszempontból lenne fontos, de megfelelő erőfelmérő is lehet mindenki számára, hogy ki hol tart a szakmai munkában.

Akadémisták húsztól nyolcvanig

Persze az előzmények nem egyformák, hiszen míg az elsősorban 15 évesekre vadászó agárdi intézmény már 2001 óta működik, addig a háromból a legfiatalabb, a kispesti Magyar Futball Akadémia csak idén ősszel nyitotta meg a kapuit. Agárdon és Felcsúton mind a négy évfolyamon vannak akadémisták, a Sándor Károlyon ez felmenő rendszerben alakult ki, a Puskáson most ősszel töltötték fel az induló évfolyam után a másik hármat.

Kispesten fokozatosan építkeznek, így a mostani 22-es keretet jövő ősszel követi újabb, nagyjából szintén húsz játékos. A Sándor Károlyban most 3 kapus, 12 védő, 13 középpályás és 9 csatár tanul, vagyis összesen 37-en vannak.

A Puskás-akadémián 80 gyerek van, de itt az U19-es, az U18-as, U17-es, U16-os és U15-ös csapat mellett U13-as, U11-es, U9-es és U7-es korosztályokkal is foglalkoznak. Persze nem mindenkivel bentlakásos rendszerben. Az akadémia tartja fenn a gárdonyi labdarúgó-kollégiumot is, ahol az általános iskolás felső tagozatos korosztályok tanulnak és készülnek. A gárdonyi és a székesfehérvári együttműködések is jelzik, hogy bár országos bázisról építkeznek, nagy hangsúlyt fektetnek a környékbeli kapcsolatokra.

Puskás Ferenc Akadémia

A Honvéd utánpótlásbázisát jelentő MFA nem véletlenül viseli nevében azt, hogy magyar; a játékosokat nemcsak a határokon belülről, hanem a Kárpát-medence teljes magyarlakta területéről toborozzák. Romániából érkezett játékosok révén itt már külföldi akadémisták is vannak, olyanok is, akik nem határon túl élő magyar nemzetiségűek.

A Sándor Károly is nyitott arra, hogy külföldieket foglalkoztasson, korábban volt itt még grenadai játékos is. Most nincsenek külföldiek, "legutóbb néhány vajdasági fiú jött, a kondíciójuk nagyon rendben volt, de a technikai tudásuk nem érte el ezt a színvonalat, amire nekünk itt szükségünk van" – mondja Tamási. Ők az ország szinte minden megyéjében tartanak kapcsolatot utánpótlásedzőkkel, így ha feltűnik egy-egy tehetség, arról első kézből értesülnek.

Az életükért hajtanak

Persze a válogatásnál elsősorban a tudás számít, és nem az, ki honnan érkezik. Kispesten négyféle szakmai szempont alapján válogatják ki, kik kerülhetnek be az akadémiára. Itt a gyorsaságot – ezen belül a reakciót és a robbanékonyságot –, a technikai képességeket, a játékintelligenciát és a játékos személyiségét vizsgálják.

Az edzések – egyelőre a Bozsik-stadionon kívül egy edzőpálya és egy műfüves palánkos kispálya áll a fiatalok rendelkezésére, de a tervek szerint a hátsó földes is hamarosan első osztályú borítást kap – teljes intenzitással zajlanak. Szalai László szerint fontos, hogy a fiatalok időben megszokják a teljes intenzitású és keménységű test test elleni játékot, mert nyugaton ez az alap. Ha kimegy Angliába, és ott meg kell küzdenie a posztjáért például egy Afrikából érkezett focistával, akinek tíz otthon maradt testvéréről is gondoskodnia kell, akkor ott az edzések is abszolút élesben mennek, hiszen az ellenfél lényegében az életéért játszik – mondja Szalai.

A kispestiek a legtöbb gyakorlatot labdával végzik. A bajnoki meccsek során valamennyi gyerekről külön kimutatás készül, ki mennyit és hogyan játszott. Ennek köszönhetően a legapróbb részletekig le tudják bontani a labdarúgók fejlődését (az élettani folyamataikat félévente a sportkórházban mérik fel). A lábadozók a klub konditermében dolgozhatnak, akár együtt a felnőttcsapat játékosaival is, ami nemcsak fizikai erősítést jelent nekik, hanem komoly lelki hatása is van.

Hideg víz vagy meleg víz?

A Magyar Futball Akadémia szakmai munkájához az infrastrukturális hátteret a Budapest Honvéd kispesti sportkomplexuma biztosítja. A stadion területén lévő egykori sportszállóban alakították ki az akadémiát, van egy kondicionáló terem, szauna, és a vizesblokkban egy nagy hideg vizes medence is.

Ez utóbbi nem a szaunázás utáni, egyébként élettanilag indokolt lehűlést szolgálja, hanem a nyugati sportorvosi tapasztalatok alapján a kisebb sérülések utáni regenerálódást is. Angliában már évek óta divat, hogy a meccsek után a játékosokat hideg vizes medencékben ültetik, ugyanis a hideg víz összehúzza a hajszálereket, így gyorsítja a kisebb zúzódások, bevérzések utáni gyógyulást, mondja Szalai László.

A másik két akadémián ilyen medence még nincs – bár a gyúrópad és a szauna ott is természetes, sőt Felcsúton uszoda is épülni fog –, bár Tamási Zsolték készülnek a kialakítására. Igaz, a szakember kissé szkeptikus, felidézi, hogy néhány éve a sportorvosok még azt mondták, épphogy melegre van szüksége a szervezetnek a meccsek után, mert kitágulnak az erek, felgyorsul a szívverés, így a vér gyorsabban és könnyebben elszállítja az izmokból a tejsavakat.

A folytatásból kiderül, mennyi pénzt költenek évente az akadémiák a jövő focistáinak felnevelésére, és hogy kik is finanszírozzák valójában az akadémiázást, és miből remélik a befektetett pénz megtérülését. Foglalkozunk azzal, hogy valóban Puskás nyomdokain haladhatnak-e a felcsúti akadémisták, hogy érdemes-e Ukrajnába igazolni, és azzal is, a német vagy az angol nyelvterület-e a magyar foci igazi piaca. Sőt azt is eláruljuk, miért jó, ha egy labdarúgó tud lovagolni.