Az MLSZ-stadionból sem lett semmi
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Futball cikkek
-
Pocsék volt a csapat, de Szoboszlai teljesítményét jóra értékeli az angol sajtó - A Fradi kupaellenfele 2021 óta nem látott bravúrral készül az El-visszavágóra
- Az Újpest a 83. percben még vezetett, mégsem szerzett pontot
- Liverpool-gálának indult, szenvedős lett, de megvan Szoboszlaiék újabb győzelme
- Szoboszlai Dominikkel eddig ilyen még nem fordult elő – garantált a Liverpool sikere?
Harmincezres stadiont szeretett volna építeni még egy éve az MLSZ a budapesti Fehér útra. Önálló beruházásként, bankhitelből húzták volna fel a körülbelül 11-12 milliárd forintba kerülő Nemzeti Labdarúgó Arénát, az államtól a telket és kormánygaranciát szerettek volna. Kisteleki István MLSZ-elnök még tavasszal is bizakodó volt, mostanra viszont teljesen megrekedt a terv megvalósítása.
Véletlenül, a parlament sportbizottságában egy államtitkári válaszból derült ki egy éve, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) harmincezres, kizárólag futballra használható Nemzeti Labdarúgó Arénát szeretne építeni a budapesti Fehér úton, amely a válogatott állandó otthona lehetne. Az MLSZ vezetői úgy tervezték, banki hitelből finanszírozzák a várhatóan 11-12 milliárd forintos beruházást. Arra számítottak, hogy a meccsekből befolyó bevétel mellett a kialakítandó üzlethelyiségek kiadásából, a névhasználat eladásából, koncertekből és más rendezvényekből törlesztették volna a felvett kölcsönt. A kinézett Fehér úti telek abból a szempontból optimális volt, hogy a 2008-ra benyújtott Eb-pályázatban már szerepelt egy ide tervezett stadion.
Az MLSZ Nemzeti Labdarúgó Arénát szeretne
Az MLSZ megkereste a kormányt, pontosabban az Önkormányzati Minisztériumot (ÖM) az elképzeléssel, a Fehér úti telek ugyanis állami tulajdonban van. Már itt kezdett lelassulni a történet, mivel a tárca hónapokig nem adott választ. Pedig Kisteleki István MLSZ-elnök nem kért sokat: a 6,5 hektáros telek tulajdonba adását vagy a vagyonkezelői jogot hosszú távra, a beruházás kiemeltté minősítését, valamint kormánygaranciát a hitelfelvételre. Az MLSZ viszont vállalta volna, hogy a Fehér úton található lőteret felújítja és az ide tervezett munkacsarnokot is felépíti az ÖM helyett.
Aztán akadtak ajánlkozók: a Ferencváros és a Vasas is szívesen közösködött volna a szövetséggel, természetesen nem a Fehér úton, hanem az Üllői úton, illetve a Fáy utcában. Az MLSZ nemet mondott, azonban az ÖM folyamatosan próbálta az alternatív megoldások felé terelni a futballszövetséget.
A történet tavasszal kapott igazán léket, amikor az ÖM előterjesztésére a Pénzügyminisztérium nemet mondott, majd következett a kormányváltás. A végig optimista Kisteleki István ekkor azt mondta, meg kell várni Bajnai-kormány megalakulását és utána rögtön lobbizni fognak a beruházásért. Az MLSZ-elnök azzal érvelt, hogy válság ide, válság oda, tervezni, fejleszteni kell és áprilisban már nem harmincezres, hanem negyvenezres stadionban gondolkodott.
Eljött a nyár, a stadionról már senki nem beszélt, az MLSZ inkább a közelgő vébéselejtezőkre koncentrált és megállapodott a Puskás Stadiont üzemeltető Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézettel (NUSI), hogy a szövetség pénzéből 42 ezresre kibővítik az egykori Népstadiont.
A Fehér úti stadion tervéről már hónapok óta nem esett szó, így megkerestük Kisteleki Istvánt, aki megerősítette a nyilvánvalót, a mostani gazdasági helyzetben nem reális az elképzelés megvalósulása. Hozzátette, hónapok óta nem történt semmi az ügyben, de az MLSZ nem tett le végleg a beruházásról. A Nemzeti Labdarúgó Aréna ezzel beállt abba a kevéssé dicsőséges sorba, ahol a stadionrekonstrukciós program meg nem valósult stadionjai és a három elbukott Eb-pályázat látványtervei találhatóak.
Az okok közül biztosan az egyik az ilyen beruházásoknak egyértelműen kedvezőtlen pénzügyi-gazdasági helyzet. De nem az egyetlen, a kudarcban szerepet játszott az is, hogy az MLSZ, pontosabban Kisteleki István presztízskérdést csinált a stadion ügyéből: hallani sem akart arról, amikor a Ferencváros felajánlotta, hogy az Üllői úton közösen építkezzen a klub és a szövetség, így ott 20-25 ezres aréna helyett 35 ezres épülhetne.
Ami azonban leginkább szerepet játszhatott, az a politikai támogatottság hiánya lehetett. Önmagában természetesen érvelhető, hogy az MLSZ-stadion nem kapott semmilyen kormányzati támogatást, azonban érdemes összevetni a történetet egy másik sportberuházás sorsával. A sávolyi motorospálya a kezdettől fogva élvezi a politika támogatását: a pártfogók között van két MSZP-s képviselő, Suchmann Tamás (a Balatoni Regionális Fejlesztési Tanács elnöke és a projekt koordinátora) és Újhelyi István, az ÖM korábbi turizmusért felelős államtitkára is. Az állami tulajdonú Magyar Turizmus Zrt.-nek harmincszázalékos részesedése van a még meg nem épült pálya üzemeltetésére létrehozott cégben és az egy évet késett pályaépítés néhány napja kapott az MFB-től érkező hitel nyolcvan százalékára, azaz 12 milliárd forintra kormánygaranciát. Ez az összeg megegyezik azzal, amelyet az MLSZ vett volna fel a stadionépítés céljára, azonban a futballszövetség tervei mellé nem állt oda nyíltan egyetlen meghatározó politikai szereplő sem.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
