Majd Beckham megmondja nektek, mi a jó
További Futball cikkek
- Cseh Katalin bepanaszolta Orbán Viktort az UEFA elnökénél
- Jürgen Klopp lehetséges utódjáról: „Ha ő lesz a Liverpool edzője, akkor az zseniális”
- A magyar válogatott védője otthonra talált, szerződést hosszabbított olasz klubcsapatával
- Célegyenesben a Liverpool új vezetőedzője, csak arra vár, hogy a felek megállapodjanak
- A Roma az utolsó pillanatban nyerte meg a védője rosszulléte miatt félbeszakadt mérkőzést
A futball-bajnokság lassan, de biztosan fejlődik az Egyesült Államokban, a sportág vezetői eltökéltek abban, hogy tíz éven belül elitligát hozzanak létre, ahol majd az akkori Ibrahimovicok és Messik játszanak. A Miamiban új csapatot építő, szabályok ellen lázadó David Beckham segítségével ugorhatják meg az első igazi akadályt.
Az amerikai major sportoknál az egyik legfontosabb szabály a fizetési keret, ez szabályozza azt, hogy ne fordulhasson elő olyan, mint az európai futballban például a PSG-nél, hogy összevásárolják és agyonfizetik a sztárokat, felborítva ezzel a bajnokság egyensúlyát. Az amerikai kluboknak ki kell gazdálkodniuk játékosaik bérét, hogy beférjenek ebbe a keretbe, így valamelyest fent lehet tartani azt a látszatot, hogy a csapatok egyenlő eséllyel mennek neki a bajnokságnak.
Ezt a rendszert rúgná most fel David Beckham, akinek éveken belül saját csapata lehet az amerikai bajnokságban. „Arra fogunk törekedni, hogy ezt a rendszert eltöröljük, mert ez a legnagyobb akadálya annak, hogy a sztárok Amerikába igazoljanak" – nyilatkozta nemrég egy interjúban a tavaly visszavonult szupersztár.
Pont miatta írták át a szabályt
Beckham már azzal precedenst teremtett, amikor a Real Madridtól a Los Angeles Galaxyhoz igazolt. Akkor hozták a Beckham-szabályt, ez lehetővé tette, hogy az MLS-es klubok egyetlen játékossal kivételt tegyenek, az ő fizetésük nem számít bele a keretbe. A rendelet előtt egyébként mindössze kétmillió dollárból kellett kisakkozniuk a kluboknak, hogyan osztják szét a pénzt.
Az angol sztár érkezése kétségkívül jót tett az ottani bajnokságnak, a klasszis ráadásul még bőven formában volt, szögletekből és szabadrúgásokból is szórta a gólokat, eladhatóbbá tette a sportot az országban, de külföldön jóval többen figyeltek az MLS-re. Közben a ligánál is rájöttek, hogy ez jó, azóta a csapatoknak már három kiemelt játékosuk lehet, akiknek sztárfizetést adhatnak.
Beckham egyébként öt évig volt a Los Angeles Galaxy játékosa, közben volt két milanos kitérője, majd úgy döntött, elhagyja a ligát. A fél világ sorba állt érte, végül a PSG-nél fejezte be pályafutását
A korábbi Manchester United és Real Madrid-sztár kezdeményezését azért nem lesz olyan könnyű keresztülverni, mert az MLS-komisszár Don Garber tavaly biztosan állította, nem lesznek radikális változások a rendszerben, a Beckham-szabályt nem akarják tovább lazítani, ahogy a külföldi játékosok számát sem szándékoznak emelni.
Luxus helyett biztonság
Az MLS dilemmája érthető, hiszen egy olyan rendszer mellett akarnak kiállni, mely alapjaiban a többi major sportra és a hagyományokra épít, miközben az üzleti növekedés és a több rajongó megszerzése mindennél fontosabb. Ennél már csak egy dolog számít jobban, a biztonság.
Az amerikai szervezet igyekszik az UEFA törekvéseivel szinkronban cselekedni, a pénzügyi fairplayt bevezették Európában, de az MLS is kijelentette nemrég, elsősorban a túlköltekezést akarják megakadályozni. Garber szerint így is deficittel működik a bajnokság, ezért igyekeznek csökkenteni a veszteségeket, miközben növekedni is kellene, és odafigyelni arra, hogyan költenek játékosokra, fejlesztésekre, létesítményekre. Az amerikai klubok amúgy kis inkább a jegybevételektől függenek, a tévés jogokból nem jön be annyi pénz. „Nem juthatunk el arra a pontra, hogy folyamatosan csak költekezünk, különben több olyan bajnokság sorsára juthatunk, ahol kérdésessé vált a fenntarthatóság" – hangsúlyozta Garber.
A pénz miatt egyszer már összeomlottak
A North American Soccer League-ben a hetvenes, nyolcvanas években több szupersztár is játszott, megfordult ott Pelé, George Best és Beckenbauer is. Aztán a bajnokság összeomlásához nagyban hozzájárult a túlköltekezés, a túl sok csapat, a gazdasági visszaesés és a játékos-szakszervezettel elmélyülő vita.
A hanyatlás a nyolcvanas évek elején kezdődött el, 1980-tól szinte már az összes klub veszteségesen üzemelt, 1981 után pedig 21-ről 14 csapatosra csökkentették a bajnokságot. A NASL vezetősége próbált egyezkedni a fizetési keretről, a csapatok létszámáról, de az 1984-es szezon után már nem indult el a következő idény.
Nagy baj amúgy nincsen az amerikai bajnokságban, sőt. A tavaly novemberben Forbes hozta ki azokat a számokat, melyekből kiderült, hogy a Seattle Sounders és a Los Angeles Galaxy is milliókat tehetett zsebre a szezon után. Igaz, ez még mindig nem említhető egy lapon a nagyobb európai klubok bevételével, az azonban az MLS-es tendenciákat nézve pozitív, hogy a tizenkilenc klubból tíz már profitot tud termelni.
A klubok, vagyis a franchise-ok értéke is jelentősen, átlagosan 175 százalékkal nőtt az elmúlt öt évben, a következő években pedig öt új csapat lép majd be a bajnokságba, huszonkettőre nőhet a liga összlétszáma. Hat éve még csak tizennégy volt.
Az MLS-elnök Markl Abbot szerint a növekvő népszerűségben benne van a Beckham-szabálynak köszönhetően szerződtetett sztárok jelenléte, mint Thierry Henry és Robbie Keane, ám az olyan hazai nevelések mint Clint Dempsey és Landon Donovan is sokat segítettek.
Az ország futballszövetsége viszont továbbra is szigorúan felügyel mindent, ők írják alá és pecsételik le az összes játékos szerződését, ezzel ellenőrzik, hogy a franchise-ok ne költekezzenek túl. A klubok továbbra sem gazdálkodhatnak hárommillió dollárnál többől, kivéve a kiemelt státuszú játékosokat.
Az elmúlt éveket elnézve már vegyesen kapnak kiemelt szerződést az egykori európai sztárok és a főleg Amerikában ismert játékosok. A Designated Player státuszt kapta meg klubjától az angol bajnokságban tizennégy évet lehúzó Tim Cahill, az Arsenal-legenda Thierry Henry, a korábban tottenhames Robbie Keane és a brazil Kleberson is az elmúlt években, de Chris Wondolowski, Omar Gonzalez vagy Mauro Rosales neve valószínűleg nem mond túl sokat annak, aki csak az európai futballt követi. Érdemes egyébként összehasonlítani a tavalyi bérkülönbségeket a Major League Soccer honlapján közzétett listán.
Nyolc év múlva már őket nézhetjük
Komoly célokból van bőven az MLS-nél, tavaly azt nyilatkozták, hogy 2022-ben már az elitligákkal szeretnének versenyezni. Azt is lehet érezni, hogy ezt a célt főleg alulról építkezve oldanák meg, utánpótlás, saját létesítmények, új technológiák, ezeket emlegette korábban Garber. A 2022-es tervet egyébként a világbajnoki pályázatukkal akarták összefűzni, Katar mellett az Egyesült Államok is pályázott a tornára, végül vitatható szavazás után az arabok kapták meg a rendezés jogát, az éptkezős terv azért maradt.
2016-ban jöhet a szupertorna
Két év múlva Ismét nagy nemzetközi tornának ad otthont az Egyesült Államok, a tervek szerint a 2016-os, jubileumi Copa Americát rendezik az országban. A tornára tíz dél-amerikai és hat CONCACAF-válogatott kvalifikálhatná magát. Korábban már vettek részt meghívottként a karibi térség csapatai, 2011-ben Costa Rica és Mexikó.
Az 1994-es amerikai vb-t közel hetvenezres átlagnézőszám mellett kilenc különböző városban rendezték, ennél magasabb nézőszámú futballtorna addig és azóta sem volt. Minden meccset teltház előtt játszottak, a döntőt a Los Angeles melletti Pasadenában. 95 ezren látták a helyszínen a finálét. Rengeteg gól volt, nagy meccsek és az első döntő, ami tizenegyesekkel dőlt el, valamint az egyetlen, amit magyar bíró vezetett, Puhl Sándor.
Az olasz futballszövetség 2003-ban kiszervezte az Olasz Szuperkupa döntőjét New Jerysey-be, a Juventus–Milan-meccsen 54 ezren voltak, igaz telt ház nem volt a Giants stadionjában. Az utóbbi években a nagyobb európai klubok rendszeresen turnéztak Amerikában, tavaly nyáron ott rendezték meg az International Champions Cupot is hét európai csapat részvételével. Az egyenes kieséses szakaszban és a döntőben már telt ház előtt játszottak.
Beckhamék törekvései viszont egyértelműek, korábban lehetett olyan szóbeszédet hallani, hogy a tervek szerint 2017-ben induló Miami csapatba elcsábítsák Cristiano Ronaldót, akinek akkor még lehet több jó éve. Annyira nem lesz könnyű dolguk amúgy Miamiban, a floridai városban egyszer már befuccsolt egy futballvállalkozás, ráadásul a miami sportszeretők nem túl gyakran kényeztetik el telt házzal a helyi baseball és amerikaifutball-csapatot sem.
De nemcsak délen vehető észre a jelenség, tavaly a Toronto FC-t támadták sokan azért, mert több tízmillió dollárt áldozott három kiemelt státuszú játékos szerződtetésére. Hasonló költekezésre készül egyébként a New York City FC, amely 2015-ben csatlakozna az MLS-hez. Háttér itt is van, a milliárdos Manchester City is pénzelné a klubot.
A múlt szezonban amúgy Sporting Kansas City nyerte meg a tizenkilenc csapatos, alapszakasz-rájátszás-rendszerben lebonyolított MLS-t. Náluk edzősködik a korábban Magyarországon is futballozó Vermes Péter, a Real Salt Lake-t verték a rájátszás végén.
A nagyobb bevételű, valamint Európában is ismertebb klubok, a Los Angeles Galaxy, a Seattle Sounders és a New York Red Bulls már a playoff első körében kiesett.