Olga, Liliána
19 °C
30 °C

Ezzel az akadémiai rendszerrel is jól becsődölt a magyar futball

2014.07.21. 07:41 Módosítva: 2014-07-21 10:42:37
Akinek nem volt elég meggyőző értékelés a magyar utánpótlásképzésről az U19-es válogatott szombati, osztrákok elleni 3-1-es Eb-veresége, annak itt az újabb jelzés arról, hogy tévúton jár a magyar futball. Német és belga szempontok szerint mérték meg az évtizedes önértékelési zavarral küszködő magyar futballszakmát, egészen pontosan az utánpótlásképzés alapját jelentő akadémiai rendszert. A belga Double Pass által elvégzett vizsgálat eredményeit titokban akarták tartani, de most megtudhatja, mi a sorrend.

„A belgák megállapították, hogy az utánpótlás jelenlegi rendszere nem alkalmas az eredményes működésre. Ezzel az akadémiai képzéssel csak évekre konzerváljuk a sikertelenséget. Így ugyan megvan az esély, hogy a hazai élvonalig eljutnak a játékosaink, vagy olykor még oda sem, de mitől lenne jobb így a válogatottunk, mitől jutnánk ki bárhová is?” – értékelte a belga Double Pass megállapításait az Indexnek egy neve elhallgatását kérő, fiatalokkal foglalkozó edző.

Update: Az MLSZ reagált, szerintük most jön a tanulási rész és nem volt szándékuk senkit sem minősíteni. Bővebben.

A magyar edzőképzés vezetője, Szalai László tavaly júniusban jelentette be, hogy egy független auditáló cég, a belga Double Pass megvizsgálja a magyar akadémiákon folyó munkát. Októberben a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, Csányi Sándor már azt is elárulta, hogy lehet olyan magyar akadémia, amely töredékében sem igazolja az önképét a felméréskor.

Az auditor cég megjelenését nem is fogadta kitörő öröm, a kezdetekkor is ellenérzéseket keltett. És most hogy kiderült, kik szerepelnek gyengén, szakmai körökből azt hallani, ennek így nincs értelme, mert nem valós képet ad az ellenőrzés. Más kérdés, hogy az eredmények talán mégis, és ennek fényében, a hazai rendezésű U19-es Eb első, Ausztria elleni, 3-1-re elveszített meccse megerősíti a belgák jelentésének kritikáit.

Ezt állapították meg a belgák

Az MLSZ a 134 oldalas jelentésről egy kivonatot jelentett meg honlapján. Ennek főbb pontjai.

Jellemző az igazgatósági struktúra, de leginkább egyének hoznak stratégiai döntéseket
A szakmai testület koncepciója ismeretlen, újnak tűnik
Az edzői módszerek és alapelvek formalizálása nem elterjedt
A konkrét edzéscélok ritkán világosak, meghatározottak
A toborzásvezető egy olyan funkció, amelyet általában részmunkaidőben, vagy más funkciókkal együtt látnak el
Kevés akadémia alkalmaz kifejezetten a kiemelt tehetségekkel (talent pool) dolgozó speciális edzőket
A terheléses vizsgálatok alkalmazása változó
A részletes funkcionális, technikai-taktikai és pszichológiai felmérések nem elterjedtek
A támogató személyzet nincs bevonva a játékosok teljesítmény-értékelésének összeállításába
Az edzői szoftver illetve számítógépes adatbázis használata nem elterjedt
Az audit eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy az akadémiák és a hozzájuk tartozó klubok kapcsolata nem rendezett, nem rendszerben működő szervezetekről van szó
A kiválasztás és a képzési modellek formalizálása elengedhetetlen
Az akadémia bevételeinek és kiadásainak átlátható leírása nem történik meg

A Double Pass vezetői egyszer, még tavaly novemberben számot adtak, hogy éppen hol tart az átvilágítás, majd áprilisban az MLSZ elnöksége elé tették vizsgálati anyagukat, ebből egy kivonat készült el júniusra, aminek főbb megállapításai a fenti keretesben olvashatók.

A jelentés sorrendjét azonban titkosították. Valamennyi szereplőnek, a tizenöt akadémiával egyetemben alá kellett írnia, hogy ezzel egyetért, holott eredetileg a bajok nyílt feltárása, a következtetések őszinte levonása, és az utánpótlás-képzés gyors rendbetétele lett volna a cél.

Akikkel nem lehet urambátyámozni

Szabó Tamás, aki az MLSZ részéről a vizsgálatért felelt, még novemberben azt mondta, az objektív jelentést csak egyféleképp lehet majd értelmezni. A nagy német és angol klubokkal (Bayern München, Manchester United és Manchester City) együttműködő belgák ugyanis kínosan vigyáznak a függetlenségükre, jó hírnevükre, hiszen a brüsszeli egyetemből váltak ki.

A DP-jelentés azért is fontos, mert az akadémiák állami támogatására is hatással lehet. Mivel nem volt és továbbra sincs pontosan meghatározott akadémiai licenc, gyakorlatilag bárki, aki utánpótlással foglalkozik akadémiának kiálthatja ki magát. A gyulai Grosics Akadémiát például az MLSZ elöljárói arra sem tartották érdemesnek, hogy a belgák megvizsgálják. Persze kérdés, hogy az akadémia elnevezés megvonható-e egy intézménytől. De térjünk vissza a vizsgálatra.

A konkrét megállapításokat még mindig szigorúan titokban tartják, csak a jelentés százalékos számait sikerült megszereznünk.

A várva várt sorrend

A belgák felmérésében az első helyen Debrecen végzett. A Debreceni Labdarúgó Akadémiát csak tavaly áprilisban adták át, és az első évfolyamot is csak tavaly iskolázták be. A szakmai munkáért a csapatot a BL-be vezető Herczeg András felel. Az akadémiánál kérdésünkre megerősítették, hogy jól szerepeltek, de mást nem kívántak hozzátenni, mert szerintük inkorrekt lenne.

A második helyre a győri Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia futott be, a harmadik helyen holtversenyben a szombathelyi Illés Akadémia (Illés Béla a névadó) valamint a Vasas áll.

  1.   Debreceni Labdarúgó Akadémia
  2.   Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia
  3-4.   Szombathelyi Illés Akadémia és a Vasas Kubala Akadémia
  5.  Honvéd Magyar Futball Akadémia
  6-7.   MTK Sándor Károly Labdarúgó Akadémia és az Újpesti Akadémia
  8.   Nyíregyháza Bozsik József Labdarúgó Akadémia 
  9-11.   Felcsút Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia, Békéscsaba, Kaposvár
12.   Kecskeméti Labdarúgó Akadémia

A Pécs, a Diósgyőr és a Ferencváros a hozzánk eljuttatott jelentésben nem szerepelt. Úgy tudjuk, egy klub akadémiája nem tett eleget a DP kívánalmainak, de hogy melyik, azt is titkolják.

A Ferencvárost megkerestük, jelezték, ők fogadták a belgákat, de nem árulták el, hogyan értékelték őket, arról viszont készséggel tájékoztatni fognak, hogy az ajánlásokat napokon belül megfogadták.

Akadémiák egymás között

Az első helyre befutó Debrecen 66 százalékon teljesített, 64 százalékot ért el a Győr; a Vasas és a Szombathely 59 százalékot érdemelt ki a belgák egységes, a topkluboknál is alkalmazott szempontrendszere alapján.

A Felcsút és a Kaposvár, valamint a Békéscsaba 50 százalékot ért el, nem is meglepő ennek fényében, hogy a Kaposvár felnőtt csapata simán kiesett az élvonalból – úgy, hogy alig-alig tudtak magyar játékosok egyáltalán pályára lépni –, a Békéscsaba pedig nem jutott fel, és a Puskás Akadémia is csak tapasztalt, máshol kinevelt játékosokkal tudott bent maradni az első osztályban.

A felcsúti akadémia alapítója, Orbán Viktor a stadion márciusi átadásán azt mondta, Európa tíz legjobb akadémiája között van az övé. A DP-jelentés ezt egyáltalán nem tükrözi. 

Felcsút esetében a pontszámokat, a meglévő és most átadott létesítmények is egészen biztosan növelték, vélhetően a szakmai munka rontotta le az átlagot. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy a miniszterelnök sosem volt elégedett a szakmai igazgatók teljesítményével, két korábbi kapitánytól, Mezey Györgytől és Gellei Imrétől is elvette az irányítást, és Paulo Sousa, a Videoton akkori edzője kapta meg. Azóta ő is távozott.

Nem tudni, hogy az eredmény hatására-e vagy sem, de a hétvégén újabb szakmai igazgatót neveztek ki, Takács Mihályt, miniszterelnök egyik sportügyi tanácsadóját. Takács egyébként Felcsúton nevelkedett és futballozott.

Gomes fia nem Felcsúton focizott

A DP számai arra is magyarázatot adnak, hogy a Videoton-edző José Gomes fia miért nem Felcsúton, hanem a Vasasnál futballozott. A Nemzeti Sportnak így indokolt: A családom Budapesten él, az van közel hozzánk. Nem csak a földrajz a fontos, mert a Kubala Akadémia jó iskola, ott fegyelmet tanulnak a srácok, jól szervezett az utánpótlás-nevelés, szerintem kitűnő a technikai és taktikai képzés, felkészült edzők dolgoznak ott is, ahogy nálunk is.

Az állam már három éve 1,2 milliárdot folyósított a komolyabb múlttal és sok gyerekkel rendelkező intézményeknek, mint a Győr, Szombathely, Agárd, Felcsút és a Honvéd. Miután a jelentés kijött, a Debrecen is csatlakozott a legjobbakhoz, így már hatan osztoztak a pénzen, igaz már csak 170 millió forint juthatott nekik. Az akadémiák további százmilliókat, sőt milliárdokat szerezhetnek a társasági adóból.

Ugyanakkor a DP-sorrend alapján legalábbis meglepő, hogy a Puskás Akadémia miért került az állami támogatást kapó kedvezményezettek közé, míg a Nyíregyháza állami támogatása, noha jobban teljesített mint a felcsúti, azt messze alulmúlja.

A rendszerben sok pénz van, de benne vannak a zavarosban halászók is, nem felkészült szakemberek. A fejlődéssel lépést nem tartók olykor európai szinten is megfelelő fizetést kapnak, míg a magyar futball továbbra sem fejlődik. Akadémiai rendszer nélkül került topligába Szalai Ádám, Huszti Szabolcs, vagy ha korábbra tekintünk Lisztes Krisztián vagy Dárdai Pál is. De Dzsudzsák sem volt akadémista, míg az U21-esektől már majdnem mindenki az, mégis megvertek minket az albánok, mert valamit rosszul csinálunk” – mondta az Indexnek egy másik alkalmazott (és azóta ugyebár az U19-eseket megverték felkészülési meccsen az üzbégek, majd a hazai Eb első meccsén az osztrákok).

Ezt vizsgálták a belgák:

Íme a kilenc szempont.

Stratégia, szervezet, az akadémia személyzetének fenntartása, a tehetség felismerése és fejlesztése, egyéni teljesítmény menedzselése. (Az utóbbi kettő lényegében a szakmai munkának felel meg.)

Kommunikáció és HR, támogatás (az akadémia fenntartása, a felnőtt klubbal való együttműködés), létesítmények és produktivitás.

A produktivitást magunk is vizsgáltuk, három tényezőt vettünk alapul: hány játékost adott az élvonalba, hány játékost adott a válogatottnak és külföldre. Ebben az MTK élen járt, amelyhez az is hozzájárult, hogy akadémiája jóval korábban indult, de az utóbbi tíz évben már az agárdi székhelyű intézményről is elmondható, hogy nem tudtak egyetlen olyan játékost sem kinevelni, akit topligában láthatnánk futballozni. Nem bújhatnak amögé, hogy nem volt elég idejük, hiszen az akadémiák többnyire tízéves ciklusokban gondolkodnak, és tíz éve már bőven cikkeztek a kiváló agárdi szakmai munkáról. (Azzal ellenben védekezhetnek, ők hiába juttatnak el játékost külföldre, ha az utóbb motiválatlan lesz, és nem akar külföldön játszani, inkább hazajön a lagymatag tempóba.)

Ebből a szempontból például a 2007-es alapítású Puskás Akadémiának még bőven van ideje, ha ilyen bő távlatot nézünk. Egy biztató fejlemény, hogy a Barcelona innen vitte magához a 16 éves Tajti Mátyást, de az is igaz, hogy Tajti csak 2013. januárjában lett igazolt játékosa az akadémiának, vagyis másfél évet pallérozódott az intézményben. Abban nincs szakmai konszenzus, hogy ennyi idő mire elég.

„Azzal, hogy az akadémiák egymástól rabolgatják el a tehetséges gyereket, önmagukat csapják be, mert a kiválasztás, a képzés és a versenyeztetés érdemben nem változik. Lehet, hogy azokkal a gyerekekkel korosztályos, akadémiai bajnokságot tudnak nyerni, tehát rövid időn belül sikeresek lesznek, de a gyerekek nem tanulnak meg jól, az európai szintnek megfelelően futballozni ebben a korban.

Ha a szülőknek van nemzetközi tapasztalatuk, és ha megengedhetik maguknak, nem marad más lehetőségük, minthogy jobban bízzanak a külföldi akadémiákban, mert ott versenyhelyzet van, a fejlődés pedig garantáltabb” - ezt már egy akadémiai vezető mondta.

Továbbra is beteg-e magyar futball?

A belga DP a vizsgálattal még csak a munkája elején tart, nem vonult ki az országból, hanem az MLSZ-szel kötött megállapodásuk szerint ajánlásokat tesz a következő két évre. 

Folyamatosan figyelni fogják, hogy az általuk javasolt intézkedéseket megfogadják-e az érintett akadémiák – vannak biztató jelek –, és érezhető-e bármilyen fejlődés, vagy sem. Az auditot a látottak alapján rendszeresen frissítik.

Hogy Magyarországnak hány akadémiára lenne szüksége, arra a DP jelentése nem tér ki, de összehasonlításul, egy sokkal pezsgőbb futballkultúrában, például a 15 milliós Hollandiában összesen 14 van. Horvátországban ugyan csak két neves akadémia van, onnan viszont olyanok kerülnek ki, akiket 18 éves koruk előtt már eurómilliókért árulhatnak a topligák klubjainak.

A felcsúti akadémiát a cikk megjelenése előtt külön is megkerestük, hogy mi lehet az oka ennek a szereplésnek, ígértek választ, de ez idáig nem küldték el. Kérdéseinket az MLSZ-nek is elküldtük, de tőlük sem kaptunk reakciókat.

Csodás Török Riviéra

Akár féláron utazhat idén Törökország fantasztikus tengerpartjaira.

Görög tengerparti nyaralások

Vakító napsütés, kék tenger várja!