Néhány százalékon múlhat, mi lesz a Barcelonával
További Futball cikkek
-
Ceausescu fia és a székely futballsztár magyar filmen - Fontos változásról értesítette a szurkolókat az Újpest a Fradi elleni rangadó előtt
- Szoboszlai Dominik üzent a magyar szurkolóknak a panenkás gólja után
- Egészen lehetetlen helyzetbe került a magyar futballválogatott a pénteki NL-sorsolás előtt
- A futball élet és halál kérdése, az élet sokkal több annál
Szombaton elnököt választ a Barcelona, négyen indulnak, de csak kettőnek van igazi esélye. Nagy ígérgetések, katarozás, mutogatás az utolsó napokban.
A múlt héten eldőlt, hogy négyen indulnak majd a Barcelona elnökválasztásán, szombat éjszakára kiderül, hogy Josep María Bartomeu, Joan Laporta, Agustí Benedito és Toni Freixa közül ki irányíthatja a következő években a világ egyik legnagyobb klubját.
De a négy jelölt közül igazából csak kettőnek van reális esélye a posztra: a legutóbbi egy évben irányító Bartomeunak, illetve a Guardiolát kinevező és a klub legsikeresebb korszakát levezénylő Laportának.
Ezt mutatják a napokban készített közvélemény-kutatási adatok is: a megkérdezettek 31 százaléka mondta Bartomeu nevét, Laporta öt százalékkal marad el tőle. Agustí Benedito 5,1 százalékkal, Toni Freixa 1,4-gyel zárt, huszonhat százalék pedig még nem döntötte el, kire akar szavazni, úgyhogy a keddi tévés vitának ezért is lesz óriási szerepe. Ha ott Laporta jól szerepel, még simán befoghatja Bartomeut.
A szavazás elég nagyszabású lesz amúgy, mivel a Real Madridhoz hasonlóan sociók, azaz a pártoló tagok döntenek majd, ki legyen a következő elnök. Júniusi adatok szerint 144 ezer ilyen tagja van a klubnak, de mivel itt is csak a tizennyolc éven felüliek szavazhatnak, 109 ezer olyan szurkoló van, aki választhat.
Laporta beszél a céljairól
Papíron egyébként bármelyik socio indulhat a választáson. Ehhez 2534 aláírást kell összegyűjtenie, de ez még a könnyebbik része, ugyanis 76 millió eurós anyagi biztosítékkal is elő kell állnia a jelöltnek, ebből pótolja ki később a klub az esetleges veszteségeket. A mostani elnökválasztáson volt olyan jelölt, aki csak tizenhat aláírással maradt el a 2534-es határtól, a legtöbbet Bartomeu gyűjtötte össze (9124), Laporta volt a második (4803).
Az eddigi vitából jól látszik, hogy az egyik legfontosabb téma a katari szponzoráció, illetve az ezzel járó imázs. Laporta és Benedito is keményen támadta az elmúlt öt év döntéseiben érintetteket a katariak bevonása miatt. Freixa korábban Rosell kommunikációs embere volt, ő úgy látja, hogy a katari szerepvállalásban jó lehetőségek vannak, Benedito szerint viszont el fog jönni az idő, amikor szégyenkezniük kell, hogy Katar neve ott van a klub mezén. Ő a maga részéről nemhogy nem újítaná meg a szerződést, hanem felbontaná azt, mivel szerinte a katari rezsimről kialakult kép káros a Barcelonára. Laporta már korábban is megmondta a magáét a katari üzletelésről, úgy fogalmazott, hogy
a katariakkal kötött üzlet részletei még a Coca-Cola receptjénél is titkosabbak,
és ezért is gondolja, hogy az elmúlt években az átláthatóság komoly probléma volt a Barcelonánál. Ugyanilyen megosztottság van a stadionfelújítással kapcsolatban: a 600 millió eurós projektet már megszavazták, de nincs egyetértés a jelöltek között, hogy mi lenne a legjobb megoldás, leginkább a névadó szponzorok miatt.
Kik ezek a jelöltek?
Joan Laporta 2003 és 2010 között irányította a Barcelonát, előbb Rijkaardot, majd Guardiolát nevezte ki, utóbbival érte el a klub történetének legsikeresebb korszakát. 2010 után politikai pályát tervezett, de ez nem tartott sokáig.
Josep María Bartomeu azután lett elnök, hogy Sandro Rosellnek távoznia kellett a Neymar leigazolása körül kialakult botrány miatt. Korábban nem tűnt úgy, hogy lesz esélye az elnöki címre, de aztán Messiék triplázással zárták az idényt, a Bajnokok Ligáját, a spanyol bajnokságot és a kupát is megnyerték, ami sokat segített neki.
Toni Freixa a korábbi elnök, Sandro Rosell csapatának tagja volt, ő irányította a klub kommunikációját, gyakran beszélt az újságírókkal is.
Agustí Benedito már indult egy elnökválasztáson 2010-ben, akkor Rosell mögött második lett, tíz százalékot kapott. Azóta többször kritizálta a klubvezetést, és nem támogatja a Nou Camp felújításával kapcsolatos elképzeléseket sem, mert attól tart, hogy még több katari tőkét vonnának be.
Az sem mindegy, hogy mi lesz a La Masia akadémiával, mivel vannak arra utaló jelek, hogy nem megy minden rendben az utánpótlásban. A Barcelona B kiesett a harmadosztályba, a Juvenil a negyedik helyen végzett korosztályában, sokan kételkednek a
Rosell által kinevezett vezetőkben.
Freixa szerint az elmúlt öt évben olyan modellt követtek, hogy fiatal játékosokat szerződtetnek, és őket formálják kész futballistákká, valószínűleg ezt folytatná, ha ő nyerne. De nem fog. Benedito szerint valami elveszett a La Masiából, és ezt pótolni kell, míg Laporta úgy oldaná meg a problémát, hogy a klub nemrég visszavonult játékosát, Eric Abidalt és a korábban kirúgott szakmai tekintélyt Jose Ramon Alexankót nevezné ki ismét vezetőnek.
Egyelőre Bartomeu a legnagyobb esélyes
Az elnökválasztási kampányokban a különböző játékosígérgetések mindig fontosak, a mostaniban volt olyan, magát megnevezni nem akaró jelölt, aki Sergio Ramos nevét is bedobta, amiből aztán jó nagy balhé lett a Real és a védőjátékos között. Laporta 2003-ban Ronaldinhóval kampányolt, most Pogbát ígérte meg a szurkolóknak, az elnökjelölt szerint a Juventus francia sztárja tökéletesen passzolna a mostani rendszerbe. További transzfereket is ígért, és azt, hogy elnöksége alatt Messi sokkal boldogabb lesz, mint most.
Az elnökválasztás július 18-án szombat lesz, a választásra jogosultak reggel héttől este hétig szavazhatnak majd a Barcelona stadionjában, a Camp Nouban. Aki a legtöbb szavazatot kapja, az lesz a klub elnöke a következő öt évre.
Borítókép: David Ramos / Getty Images
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
