Megint retteghetnek, hogy rájuk rúgják az ajtót

A lassan bohózatra emlékeztető történet még 2015 májusában a FIFA éves kongresszusával indult, amikor több FIFA-vezetőt bilincsben vittek el zürichi luxusszállodájából az elnökválasztás előtt két nappal. Akkor többen nyomasztani kezdték Sepp Blattert, hogy ne induljon el a választáson a történtek miatt, még a hozzá közel állók is ezt javasolták neki. 

Az 1998 óta irányító elnököt viszont ez nem érdekelte, és az évtizedekre visszanyúló korrupciós botrány ellenére simán újraválasztották. Aztán hamar realizálta, hogy mekkora ellenszélben kellene dolgoznia a következő ciklusában, úgyhogy néhány nappal később meggondolta magát, és lemondott a tisztségéről.

Azóta elég sok minden történt:

• 1994-től kezdve szinte az összes győztes vb-pályázatról kiderült, hogy valami nem volt rendben az odaítéléssel, 
• közben további FIFA-tagok ellen indult vizsgálat,
• Blatter lemondás utáni nyilatkozatai arra utaltak, hogy meggondolhatja magát, és mégis visszatér, 
• aztán őt, a főtitkárát Jerom Valckét és az UEFA-elnök Michel Platinit is eltiltotta a FIFA, ezzel gyakorlatilag véget is ért a pályafutásuk a nemzetközi futballszövetségnél,  
• majd decemberben újabb két alelnököt tartóztattak le Zürichben. 

A FIFA megítélése soha nem volt ilyen rossz, és benne van a pakliban, hogy a pénteki elnökválasztó kongresszus előtt újabb tagokat tuszkolnak majd rendőrautóba, mivel a svájci és amerikai hatóságok is nyomoznak a FIFA-val kapcsolatos ügyekben. Az egyik a tavaly kirobbant, marketingjogokkal kapcsolatos visszaélésekkel kapcsolatos, a másik pedig a 2018-as orosz és a 2022-es katari világbajnoki rendezésnél felmerült anomáliákat vizsgálja. 

Úgyhogy már csak azért is jöhet kapóra a mostani kongresszus a hatóságoknak, mert ez a legjobb alkalom, hogy kihallgassanak tagokat, vagy őrizetbe vegyék azokat, akik ellen bizonyítékuk van. 

Blatter szelleme ott lesz 

Mielőtt Sepp Blatter magával rántotta a helyére pályázó Michel Platinit, nagyon úgy nézett ki, hogy a francia UEFA-vezető útja sima lesz a FIFA-elnökségig. Népszerű volt, több kontinensen is támogatták. A vesztét az okozta, hogy a vádak szerint 2 millió eurónyi kenőpénzt fogadott el Sepp Blattertől, és hiába bizonygatta, hogy ez a pénz legálisan járt neki - kilenc évvel ezelőtti munkájáért például -, az etikai bizottság előbb felfüggesztette nyolc évre Blatterrel és a főtitkár Valckével (és az UEFA-elnök Platinivel) együtt. Ezt a büntetést Blatter és Platini esetében a rendkívüli elnökválasztás előtti szerdán nyolcról hat évre csökkentették.

Platini emiatt biztosan nem lesz ott, de Blatter nagyon is befolyásolhatja a mostani választást: tizenhét évi elnöksége után sokan még mindig az ő útmutatására várnak. Február elején nyilatkozta egy francia rádiónak, sok tagország küldöttje kérte ki a tanácsát a választással kapcsolatban, szóval a háttérben simán kampányolhat egy neki szimpatikus jelöltnek. 

Furcsának tűnhet, hogy miért kíváncsi bárki egy korrupciós botrányokba keveredett bukott elnök véleményére, azonban Blatter nagyon népszerű figura volt Afrikában és ez elmaradottabb térségekben. A kontinensek közül a legtöbb szavazattal rendelkező Afrikában például a kisebb-nagyobb FIFA beruházások és a 2010-es dél-afrikai vb miatt volt biztos tábora, ezért a botrányok ellenére a tavalyi kongresszuson is többen kiálltak mellette, és szavazták is rá. Egyesek annyira biztosak voltak az ártartlanságában, hogy szerintük Blatter megbuktatása összeesküvés volt az amerikai hatóságok részéről. Hasonlót egyébként Vlagyimir Putyin mondott a botrány idején.  

A sorsolásos ember lett a favorit 

Platini elsüllyesztése után a legesélyesebb jelölt a svájci Gianni Infantino lett, aki az UEFA főtitkára volt éveken át. A legtöbbször a Bajnokok Ligája- és Európa Liga-sorsolásokon láthattuk, ő volt az, aki levezényelte ezeket az eseményeket. 

Infatinót kritizálta már Blatter, nevezték Platini bábjának, mégis sorra álltak be a szövetségek mögé (köztük az MLSZ is), és nem csak Európából: dél-amerikai, ázsiai és afrikai tagországok is jelezték, hogy őt támogatják. 

Programjának egyik érdekes része, hogy kibővítené a világbajnokság mezőnyét 32 csapatról 40-re, ahogy azt tették az UEFA-nál is az Európa-bajnokságokkal, csak ott 16-ról emeltek 24-re.  Mivel a FIFA elég jó anyagi helyzetben van - 5,2 milliárd dolláros bevétele volt a legutóbbi ciklusban -, ezért több pénzt adna a tagországoknak, és a kisebb régiók is jobban járnának anyagilag, ha ő lenne az elnök, legalábbis ezt ígérte.  

Hirdetett egy kilencvennapos reformprogramot is: elnöksége első három hónapjában többek között előkészítené a 2026-os világbajnokság pályázati rendszerét, változtatna az átigazolási szabályokon, és kinevezne egy új főtitkárt is, feltehetőleg afrikait, ami politikai szempontból jó döntés lehet. Számításai szerint amúgy az afrikai szavazatok felét megkapja majd, ezzel nehéz lenne megverni őt.

És ő is elmondta egy interjúban,

Vele szemben a másik nagy esélyes a bahreini királyi család tagja, Salman Bin Ibrahim al-Kalifa sejk, aki az ázsiai futball feje, és országa futballszövetségét irányította az arab tavasz alatt is.

Emberi jogi csoportok szerették volna, ha kirakják az elnökválasztásról, mert a vádak szerint részt vett a tüntetésekben résztvevő futballisták és sportolók azonosításában, akiket később bebörtönöztek és állítólag megkínoztak. Később tagadta, hogy szerepe lett volna ebben. Azzal is vádolták, hogy bevásárolta magát a FIFA-ba. Megvolt a véleménye a tavalyi zürichi letartóztatásokról is, szerinte elég gyanúsak voltak a körülmények, és felmerül a kérdés, hogy kinek az érdekeit szolgálták. 

Valamelyest hasonlít a felfogása Sepp Blatterére, januárban beszélt is arról, hogy senki nem veheti el az exelnöktől a fejlődő országokban elért eredményeket, azaz a felzárkóztatásokat segítő beruházásokat. Szerinte is át kell alakítani a FIFA-t, mert nagyon fontos, hogy átlátható legyen a szervezet, de egy decemberi interjúban utalt arra, hogy nem akar tisztogatni. Szerinte az Infantino-féle költekezés veszélyes, mert hamar elfogyhatnak a tartalékaik. A vb-mezőny növelését ő sem zárná ki, de ezt a lépést szerinte alaposan meg kell tervezni. 

Az elmúlt hónapokban szépen csöndben az egyik favorit lett a választáson, a tábora becslések szerint 90 szavazó környékén lehet, leginkább Ázsiából és Afrikából számíthat támogatásra. Szerette volna elérni, hogy a február végi választásra minél kevesebben legyenek a szavazólapon, mert úgy véli, van néhány jelölt, aki annyira kevés szavazatot fog kapni, hogy az indulásának sincs értelme. 

 A terv és háttértárgyalások nem jöttek be, mert rajtuk kívül is maradt három induló.

• A jordán herceg, Ali bin al-Husszein volt az egyetlen ellenfele tavaly Sepp Blatternek, őt támogatták többek között az európaiak is. A vártnál több szavazatot kapott, de a második fordulóban visszalépett, mert nem volt esélye, hogy megszorongassa Blattert. 
• A francia Jerome Champagne már dolgozott a FIFA-nak nyolc éven át, a Sepp Blatter-éra alatt is foglalkoztatták. Tavaly májusban is indult volna, de nem kapott elég jelölést. Azt hangsúlyozta, hogy ő sosem támadta a FIFA-t, inkább védeni akarta a szervezetet. 
• A dél-afrikai Tokyo Sexwale rengeteget tett azért, hogy országa megkapja a 2010-es világbajnokság rendezését, de a kampánya elég gyenge volt, nem esélyes a győzelemre.

A végső versenybe várhatóan egyikük sem szól majd bele, inkább azért lesz fontos a szerepük, mert szavazatokat vehetnek el az esélyesektől, illetve ki mögé állnak az újabb fordulókban. 

Megmenthető-e még a FIFA?

Blatter a botrányok ellenére sokáig azt hangoztatta, hogy néhány csupán ember szennyezte be a FIFA jó hírét, de ettől még egy tisztán működő szövetségről van szó. Aztán amikor a tavalyi lemondása után arról faggatták, hogy meg lehet-e változtatni a FIFA-n belüli állapotokat, így nyilatkozott: 

"Az új elnök nem tudja megváltoztatni a FIFA-t.  Amikor engem megválasztottak 1998-ban, akkor 34 ember dolgozott a FIFA-nál. Ma már több mint négyszázan vannak, sokak szerződése 2028-ig érvényes. Egy új ember nem tudja megváltoztatni az egész szervezetet. Talán néhány embert leválthat, de ez úgy működik, mint egy futballklubnál: a vezetőket leválthatják, de a játékosokat nem lehet hazaküldeni."

Ettől függetlenül a leendő elnök legfontosabb feladata, hogy olyan intézkedéseket hozzon, melyekkel a FIFA a rengeteg korrupciós balhé után egy 21. századi szervezetre hasonlítson. Mert az utóbbi időben egy olyan elnök és egy olyan hírhedt végrehajtó bizottság irányított, melynek tagjai között már alig van olyan, aki nem keveredett korrupciós botrányba, és nem túlzás őket bűnbandának nevezni. Első lépésként már pénteken elfogadhatnak egy reformcsomagot, ami decentralizálja és átláthatóbbá teheti a FIFA működését. 

A mostani elnökválasztás sem indul simán, mert kedden Ali bin al-Husszein azzal a kéréssel fordult a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz, hogy érjék el a választás elhalasztását, ugyanis visszaélések lehetnek.

Közben a svájci főügyész is közölte: már 153 gyanús banki tranzakciót találtak a FIFA-környékét, szóval nincs kizárva, hogy az idei elnökválasztás is inkább a botrányokról szól majd.