Kivégezték a Magyar Olimpiai Bizottságot

A parlament kedden megszavazta a  sportirányítás és az ágazat finanszírozásának átalakításáról szóló törvényjavaslatot. A sporttörvény módosítását 152 igen, 2 nem és 36 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá a képviselők. De mit is jelent ez az eufemisztikus átalakítás?

Hát azt, hogy ezzel a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) gyakorlatilag feladat nélkül maradt, elvettek tőle mindent, a pénzt, a kinevezési jogokat, az utánpótlást, és még tagozati rendszerét is. Ez utóbbiak önállóvá válnak, és közfeladatokat ellátó köztestületekként működnek tovább.

Négy ilyen jön létre:

• a verseny- és élsporté, vagyis az olimpiai sportágaké
• a nem olimpiai sportágaké
• a fogyatékkal élőké
• a diák-, hallgatói és szabadidősporté

A kormány a döntést az elmúlt olimpiai ciklust áttekintő felülvizsgálattal indokolta. Néhány hete azonban megírtuk, hogy a MOB elmúlt négyéves munkáját teljes sikertelenség jellemzi, és ez a döntéshozóknak is szemet szúrt már.

Ön, kedves olvasó, ha csak kívülről nézi, meglepődhet, hiszen Rióban az érmek számát nézve egy sikeres olimpiát láthatott, de a számok mögött a keserű igazság az, hogy csak három sportágban sikerült érmeket hozni, amelyek nagy részét két sportolónő, Hosszú Katinka és Kozák Danuta szállította.

A magyar sport sorvad, és nem látszik az utánpótlás, ahogy egy éve megírtuk. Úgy tudjuk, a MOB munkatársainak száma is harmadára csökken.

Visszatérve a törvénymódosításra: a MOB szakmai munkája – az olimpiai mozgalommal összefüggő alapfeladatainak és a törvényben meghatározott további sportszakmai feladatainak az ellátása mellett – alapvetően sportszakmai javaslattételre, szakmai koncepciók megalkotására, valamint az abban való közreműködésre irányul.

A finanszírozás egycsatornássá válik: az állami források tervezése, elosztása, felhasználása, elszámolása és ellenőrzése teljes egészében visszakerül a sportért felelős államtitkársághoz.

A MOB-tól a minisztériumhoz került a járadékok és ösztöndíjak megállapítása, az ezzel összefüggő hatósági feladatok és juttatások kifizetése, a Gerevich Aladár sportösztöndíj-rendszer működtetése, valamint a doppingellenes tevékenységgel és az utánpótlás-neveléssel kapcsolatos feladatok is. Utóbbira – kormányzati közlés szerint – létrejön a nemzeti utánpótlás-nevelési feladatokkal foglalkozó helyettes államtitkárság.

A jövőben az állami sportcélú támogatásokat miniszteri helyett kormányrendeletben szabályozzák, kötelezővé teszik a sportszövetségeknek etikai és gyermekvédelmi, valamint sportegészségügyi szabályok megalkotását. A jogszabály rögzíti a nemzeti sportinformációs rendszer megalkotásának feladatait is, írja az MTI.

Szabó Tünde sportért felelős államtitkár korábban azt mondta: az átalakítással jelentősen tehermentesítik a MOB-ot, amelyben a sportszakmai munka kerül előtérbe. Emlékeztetett, hogy Budapest 2024-ben olimpiát szeretne rendezni, s az ezzel kapcsolatos feladatok is a szervezeten keresztül valósulnak meg. Az időzítésről szólva azt mondta: fontos volt a négyéves olimpiai ciklust figyelembe venni, mivel a sportstratégiai programok is mindig négyéves időszakokra vannak kidolgozva. A módosítások 2017. január 1-jén lépnek hatályba.