CímlaponA rovat hírei |
'Magyarország vívónemzet, hej, hej'Így született meg az első athéni magyar arany2004. 08. 15., 22:10 | Frissítve: 2004. december 01., szerda 14:50
Egy óra nyolc percet javítva az Athén központjától a Helleniko Sportcentrumig tartó táv nem hivatalos világcsúcsán, az Index tudósítója megérkezik a női párbajtőrdöntőre. Hat szívroham és egy sírógörcs, és boldogan hemperedhet a szurkolók gúlája alá, hiszen Nagy Tímea olimpiai bajnok. Másodszor.
"Rossz volt az idei év, a turisták csak az olimpiára jöttek" - panaszkodik a taxis, miközben megdönti az Athén központjában fekvő Syntagma tér és a város határán álló Helleniko Sportközpont közötti távolság nem hivatalos világcsúcsát. Az Index tudósítója négy perccel a női párbajtőr négyes döntőjének kezdete előtt indul útnak, hogy rögtön szívrohamot kapjon. Beléptekor Laura Flessel-Colovic sportszerűtlenül hanyatt veti magát, hogy elkerülje a kiesést. Akciója láthatóan összezavarja Mincza Ildikót, aki így, a kardozó Nemcsik Zsolthoz hasonlóan, egytusos vereséget szenved.
Idegtépés, szívmasszázs
Idegtépő mérkőzés a francia Nisima ellen, Király tudósítót szívmasszázsban részesíti egy kedves dél-afrikai szurkoló. Eszmélete visszanyerése után majdnem újabb szívinfarktus jön, tizennégy-tizennégynél azonban Tímea gyönyörű találatot visz be. "Sydneyben is egy tussal nyert" - lelkeskedik Lengyel Balázs, a kardcsapat tagja. A szombati versenyen már a legjobb harminckettő között vereséget szenvedő kardozó közben a kardcsapat nevében fogadkozik. "Bennem sok maradt, remélem csütörtökön kijön" - mondja az egyéni versenyben a későbbi bronzérmes, Tretyak ellen kieső kardozó. A szünetben az újdonsült olimpiai ezüstérmes Nemcsik Zsoltot is sikerült megállítani egy szóra. Nemcsiken még érezhető a szombati döntő feszültsége. Azonban azt mondja, csütörtökig nem nagyon akar érzelmeket, majd a csapatverseny után szeretne örülni az egyéni ezüstnek. Talán egy kicsit többnek is. A harmadik helyért folyó mérkőzésen Mincza sokáig jól áll, de közvetlenül a vége előtt, 9-9-nél valami megszakad, két tus hátrányból nehéz felállni. Nem is sikerül. Mincza megtörten távozik. Pedig a bronzmeccsre már mosolyogva tudott kijönni. Könnyfátyol és tudatvesztés
"Magyarország, vívónemzet, hej, hej" - üvöltik a nézők, akik Budapestről, Dunaújvárosból, Vácról, Székesfehérvárról és még ki tudja honnan érkeztek. "Ezért jöttünk, meg egy ezüstért, de nem baj, nyertünk" - üvölti a fülembe egy fiatal, aki tegnap éjszaka szállás hiányában Athén utcáin éjszakázott. Az éltetésbe hungarikumok keverednek, "mákosguba, pacalpörkölt, hej, hej".
"Számítani nem számítottam rá, ilyet nem lehet elvárni, de bíztam, benne, nagyon" - nyilatkozza fülig érő szájjal Kulcsár Győző, Nagy edzője, aki maga is négyszeres olimpiai bajnok. "Nem hittem volna" - mondja Nedeczky György, a női párbajtőrcsapat vezetőedzője is. A társak kevésbé visszafogottak. "Példát mutattak a lányok" - üvölti boldogan Kulcsár Krisztián, a férfi párbajtőrcsapat tagja. Társa, Kovács Iván kicsit tart tőle, hogy az erős kezdés megárthat, de aztán vigyorogva bizakodóra vált: "Még egy érem, és teljesítjük az előzetes várakozásokat." A háttérben Nemcsik Zsolton is felfedezhető, hogy most már talán saját ezüstjének is örül. Aztán a himnusz, aztán a szurkolók újra egymás hegyén hátán. Király tudósítót az igazi profiként gondolkozó Barakonyi fotós menti ki a gúla aljáról, hogy immár együtt próbálják megdönteni a Helleniko-Syntagma táv másfél órával korábban felálított nem hivatalos világcsúcsát. |