Sok rossz beidegződéssel, gátlással leszámoltam

Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy élsportoló letérjen az ismert útról. Cseh László klubját és edzőjét elhagyva tavaly decemberben döntött úgy, hogy 29 évesen új életet kezd, nem Kőbányán, hanem Törökbálinton és Egerben folytatja a felkészülését. Turi György helyett Plagányi Zsolt irányítja az edzéseit. Tizenhét éven át tartó együttműködés szakadt meg.

„Úgy tűnik, nem fogunk csalódni. Sokkal jobbnak érzem magam, mint tavaly ilyenkor, és felszabadultabbnak is. Valószínűleg annak tudható mindez be, hogy az edzéseimet sokszor együtt tervezhetem Plagányi Zsolttal, akitől egy dolgot gyorsan megtanultam. Ugyanazt a célt nem csak egy, hanem többféle úton is meg lehet közelíteni. Minden jel arra mutat, hogy a kényszermentes edzések visznek előre. Sok rossz beidegződéssel és gátlással kellett leszámolnom, hogy más embernek, más úszónak érezhessem magamat” – ismerte el a Telekom Sporthír Szolgálatnak nyilatkozó Cseh László.

Kiss László, a válogatott szövetségi kapitánya szerint elismerésre méltó, hogy Cseh László már az áprilisi eindhoveni versenyen teljesítette az olimpiai részvételhez szükséges szintet, és nem is egy, hanem három számban: a 100 és 200 méteres pillangón, valamint a 200 vegyesen.

„Bízom abban, hogy ez csak a jó kezdet volt, amit még jobb folytatás követ. Nap mint nap tapasztalom, hogy még a hozzáállásom is megváltozott, ezt pedig a környezetváltozással magyarázom. Jól érzem magamat a törökbálinti 25 méteres kismedencében és ugyanolyan jól az egri 50-es uszodában is, ahol 15-16 éves tehetséges srácok folyamatosan arra hajtanak, hogy az edzésen megszorítsanak, sőt, ha már fáradok, meg is előzzenek. Kell ez a versengés nekem, csak örülök annak, hogy rendesen oda kell tennem magamat.”

Június elején először a kedvére való franciaországi nyílt bajnokságon, Canet-en- Roussillonban teszi próbára magát, aztán a még nagyobb kihívást jelentő római versenyen. A hónap végén következik a győri országos bajnokság, amely bevált szokás szerint egy hónappal előzi meg az év főversenyét, a kazanyi világbajnokságot.

„Egyéni csúcsokat kell döntenem ahhoz, hogy a világbajnokságon döntős lehessek, és az is világos, hogy ott még egyszer felül kell múlnom magamat, hogy ezt ne mások tehessék meg velem. Azért változtattam meg szinte mindent magam körül, hogy kaphassak még egy esélyt az eddig megvalósulatlanul maradt álmaim beteljesítéséhez. Ha túl leszek a kazanyi világbajnokságon, nem fogom keresni az újabb versenylehetőségeket. Kiveszek majd néhány hét szabadságot, hogy aztán szeptemberben felfrissülve indulhassak el a Rió felé vezető hosszú úton."