Erre a tesztre nem mondhat nemet Hosszú

Hosszú Katinka második sajtótájékoztatóján elhangzott kéréséről/követeléséről, a sporttudományos szekció megalakításáról nem sok szó esett eddig, míg az első, decemberi beszéd után folyamatosan elintézték az általa kért dolgokat.

Ennek a szekciónak pedig akár a legfontosabb és legközelebbi feladata is lehetne, hogy mivel riói idő szerint este tízkor vagy később kell döntőt úszni, milyen élettani hatásokat válthat ki a verseny. Ezt akár már most lehetne modellezni, kutatni. Hiszen az nyilvánvaló, az európai úszók eleve hátrányban lesznek az amerikaiakkal szemben.

Az úszódöntőket ugyanis általában délután ötkor vagy hatkor szokták rendezni - az amerikai időeltolódás és tévéközvetítés miatt kell később kezdeni -, amikor a szervezet csúcsteljesítményre képes.

Augusztusban mindenkinek felborul majd a bioritmusa - az akklimatizáció után az európaiaknak még egyszer -, ehhez alkalmazkodni kell, ezért sem valószínű, hogy az esti döntőkben világcsúcsok várhatók.

A következő kérdések merülhetnek fel. Érdemes-e este 10 után edzeni a felkészülési időszakban – bokszmeccsek kezdődnek ilyen későn, ott vannak késői edzések -, és milyen méréseket érdemes végezni. Ezekből pedig milyen következtetések vonhatók le. 

Az úszók ugyanis hagyományosan kora reggel edzenek az uszodában, és nem késő este.

Rióban ugyanakkor egyáltalán nem kell délelőtt úszni, mert az előfutamok sem délelőtt lesznek, hanem 13 órától.

Mindenkinek speciálisan kell erre felkészülni, sokan megoszthatnák még a tapasztalataikat, ők mit éreztek.

A birminghami egyetem már elkezdte a vizsgálatokat, ha a hazai szövetségnél is lenne egy ilyen kezdeményezés, biztosan nem ártanának a versenyzőknek. Egyúttal Hosszú is érezhetné, nem a pusztába kiáltott szó az övé. (Ha ezt sem értékeli, akkor még inkább menthetetlen a helyzet.)

Annyi biztos, hogy a pekingi olimpián délelőtt tízkor kellett döntőt úszni, és nem valószínű, hogy akkor voltak beható és alapos élettani vizsgálatok.