Cseh: Sajnálom, nem így kellett volna történnie
További Úszás cikkek
- Videón a fair play díjra jelölt magyar úszó megható gesztusa
- Eltüntették a Lánchíd egyik kőoroszlánját
- Sós Csaba keretet hirdetett a budapesti rövidpályás úszó-világbajnokságra
- Nem indul a budapesti világbajnokságon az olaszok olimpiai bajnoka
- Index-exkluzív: Sorsfordító döntés Milák Kristóf pályafutásában
Cseh László a múlt héten véget ért riói olimpián megszerezte pályafutása negyedik olimpiai ezüstérmét, emlékezetes hármas holtversenyben lett második 100 pillangóban.
A Sport TV Mai helyzet című műsorában beszélt arról, milyen feszültséget okoz az olimpia és a győzni akarás, meg arról, hogy a nevelésnek is van ehhez köze.
Cseh szerint a 200 pillangó döntőjében borzasztóan úszott. A verseny előtt egy-két nappal kijött rajta egy feszültség, és utólag úgy látja, lehet, már akár egy hónapja is benne volt. A döntőben, ahol hetedik lett, olyan érzése volt, mint még soha:
„Biztos vagyok benne, hogy az olimpiáról lehet szó, hiszen a többi versenyen ez nem jött elő az utóbbi időben. Sajnálom, mert nem így kellett volna ennek történnie, az egész éves felkészülésünk nagyon jó volt, és amiket év közben úsztam, azt mutatta, hogy ennél jobb eredményre lehetek képes, de valamiért ezt szánta nekem a sors."
Szerinte az aranyérmet kicsit túlmisztifikálta, túlságosan vágyott rá, de lehet, hogy ez megint olyan utat mutatott, hogy változnia kell lélekben, személyiségben.
„Az évek alatt sajnos egy kicsit félrement ez a nevelés. Amit annak idején az edzők sugallták, hogy minden versenyen a legjobbnak kell lenned, ha rosszul szerepeltél, akkor csak te vagy a hibás érte, és minden verseny a lehető legfontosabb. Nem tanultunk meg csak úgy beugrani és versenyezni. Remélem, hogy ez azért nem mindenkire jellemző! Azt gondolom, hogy mondjuk rám és pár úszótársamra, akikkel együtt úsztam, mindenképpen ez volt a jellemző. Nem tudtunk úgy versenyezni, hogy ne az legyen, hogy csak a legjobbak lehetünk, és ha bármi negatív jött, azt ne csak úgy éljük meg, hogy egy vállrándítás, és jól van, majd legközelebb."
Testileg abszolút rendben volt, mentálisan viszont nem volt teljesen 100 százalékos. A legnagyobb probléma az volt, hogy a többi verseny nem jelzett, mert jól ment neki az úszás.
„Az edzőmmel úgy fogalmaztuk meg, hogy ha egészségesek vagyunk, és az orvos megkérdezi, hogy vagy, és azt mondod, hogy jól, akkor ő sem tudja azt mondani, hogy márpedig szerintem nem vagy jól, és csináljunk egy teljes kivizsgálást. Ugyanez volt az úszással is, fantasztikusan ment a versenyzés, az úszás, oda tudtam állni minden kritikus számra, minden kritikus versenyen, és kezelni tudtuk ezt a feszültséget. Nem mutatkozott olyan jel, ami azt sugallta volna, hogy hoppá, itt azért problémák lehetnek az olimpián.”
„Összességében nézve nyugodtan mondhatom, hogy elégedett vagyok, pozitív az egész eddigi pályafutás. Hiába vannak hullámvölgyek, abból mindig fel kell tudni állni, és tovább kell tudni menni. Egyetlen hiányérzetem van, az olimpiai aranyérem, ami még mindig nem sikerült, de el kell tudnom fogadni azt is, hogy e nélkül is lehet hosszú, boldog életet élni” – mondta Cseh.