![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Nagykoalícióban a Google és a Microsoft
További Tech cikkek
-
Olyat hibát produkál a Windows, hogy garantáltan mindenki kiugrik a székéből
- Könnyen megeshet, hogy a Google kénytelen lesz eladni a Chrome-ot
- A Huawei hivatalosan is bejelentette, előrendelhető a Mate 70
- Lesöpörheti Elon Musk X-ét a Bluesky, már a Google is relevánsabbnak találja
- Ezek a leggyakrabban használt jelszavak – érdemes változtatni, ha ön is használja valamelyiket
Együtt harcol a Google, a Microsoft, az AT&T, az AOL, a Salesforce és számos más, amúgy riválisnak számító amerikai cég az elektronikus személyes adatok védelméről szóló törvény, az ECPA szigorításáért, értesült a Cnet. A cégek, amelyek olyan szabadságjogi civil szervezetekben találtak támogatókra, mint az ACLU és az EFF, azt szeretnék elérni, hogy a ezentúl a rendőrség csak bírósági engedély birtokában tekinthessen be az ügyfelek magánjellegű üzeneteibe, és a mobil eszközök helyzetét se ismerhesse meg, ha azt a bíróság nem rendeli el.
A nagy privacy-párti felbuzdulás oka, hogy a cégek úgy érzik, a mostani szabályozás miatt a lehetséges ügyfelek tartózkodnak attól, hogy átváltsanak a cloud computingra, vagyis az adatok távoli szervereken történő feldolgozására és tárolására, mert attól tartanak, hogy adataikhoz bárki, így a rendőrség is könnyebben hozzáférhet akkor, ha nem saját merevlemezeiken tárolják őket.
„Az ECPA legfőbb hiányossága, hogy bünteti a cloud computing használatát” - mondta Marc Zwillinger, a koalíció egyik tanácsadója a Cnet-nek.
Most elég egy darab papír
Az ECPA (Electronic Communications Privacy Act, az elektronikus kommunikáció védelméről szóló törvény) 1986-ban, tehát jóval az internet tömeges elterjedése előtt lépett hatályba, és azóta is sokszor kritizálták homályos szövegezése, illetve amiatt, hogy nem veszi figyelembe az elmúlt negyedszázadban megváltozott technikai környezetet. A mostani szabályozás szerint elég, ha a egy hatóság, pl. az FBI vagy a CIA írásban tanúsítja, hogy kémelhárítási ügyben nyomoz, és máris hozzáférhet bármilyen elektronikusan tárolt személyes adathoz – emailhez, fotóhoz, cellainformációhoz – anélkül, hogy a bíróság arra engedélyt adott volna.
Ez a gyakorlat ellentmond azoknak a magánszféráról alkotott alkotmányos alapelveknek, illetve a belőlük következő, precedens értékű ítéleteknek, amelyek kimondják, hogy az amerikai polgároknak joguk van a privacyhez, és azt csak alapos indokkal, a házkutatási engedélynek megfelelő bírósági engedéllyel sértheti meg az állam, illetve annak nyomozó hatóságai. A vonatkozó, most is érvényes törvények és ítéletek jó része az információs robbanás előtt született: az ECPA 1986-ban, de a Katz v. United States, amely a telefonfülkéből folytatott beszélgetéseket védi az indokolatlan lehallgatás ellen, 1967-ben, amikor az internet, a mobiltelefonok és a cloud computing elterjedésével még senki sem számolt.
Bírósági engedélyhez kötnék a turkálást
Az az alapelv, hogy a kormányzat ne turkáljon feleslegesen a magánszférában, folyamatos konfliktusban áll a mindenkori kormányzatok érdekeivel, és ez alól az Obama-adminisztráció sem kivétel. Az Igazságügyi Minisztérium nemrég arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Katz vs. United States perben hozott ítélet nem vonatkozik a mobiltelefonok cellainformációira, tehát ebben az esetben a polgároknak nincs joguk elvárni személyes adataik biztonságát, és az információkhoz a nyomozók bírósági engedély nélkül is hozzáférhetnek. Az USA-ban a rendőrség csak az elmúlt évben több tucat esetben kért ki a szolgáltatóktól cellainformációkat.
A Cnet értesülései szerint a most összeállt koalíció négy, az ECPA-t szigorító alapelvet szeretne elfogadtatni. Ezek lényege, hogy rendőrség ezentúl csak bírósági engedély birtokában férhessen hozzá nem publikus személyes adatokhoz, illetve cellainformációhoz; hogy szigorodjanak a bejövő és kimenő telefonhívások nyomon követését szabályozó előírások; illetve hogy a rendőrség csak adott accounthoz (telefonszámhoz, postafiókhoz, felhasználónévhez), vagy egy személyhez köthető információkat kérhessen ki a szolgáltatóktól – ne lehessen tehát egyszerre kikérni minden olyan felhasználó adatait, akik egy adott időpontban egy mobilcellában tartózkodtak, vagy egy bizonyos kifejezésre kerestek a Google-ön.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)