Hekkernindzsák költöznek a Holló utcába

Most már Budapesten is van egy olyan digitális műhely, ahol az utcáról betévedt ember a legmodernebb eszközökkel buherálhatja össze az általa megálmodott tárgyakat. Ami egy különleges anyagokból készült iPhone 4 védőtoktól a vicces és haszontalan robotokig bármi lehet. Ez a hely a Holló utcában megnyílt FabLab.

A digitális fabrikálással foglalkozó FabLab ötlete az Egyesült Államokból ered, és ma már világszerte több tucat másolata van. Mindenhol ugyanazok az alapelvek érvényesülnek. A műhelybe bárki betérhet, és az ott dolgozók együtt próbálnak választ adni a felmerülő kérdésekre. Mindenki a saját szaktudását, ötletét adja be a közösbe. Csak fegyvert tilos gyártani.

Ide úgy jöhetnek be az utcáról az emberek, hogy csak az ötletet kell magukkal hozniuk, mert minden anyag megtálalható lesz, ami a megvalósításhoz szükséges - mondta Kurucz Tamás, az egyik alapító tag. Ő építészeti makettekkel foglalkozik, a munkái európai kiállításokat is megjártak, és elsősorban az építészeti projektekhez tud segítséget nyújtani.

Olyan az egész, mint amikor a gyerek betéved az apja sufnijába, látja az ott lévő szerszámokat, az anyagokat, de nem látja közöttük a kapcsolatot. Az apuka pedig megmutatja, hogy miként lehet valamit létrehozni. Ugyanezt a szerepet vállalja magára a FabLab, azzal a különbséggel, hogy itt lézervágó is van - mondta Lakatos Dávid, aki a BME-n kezdett villamosmérnökként, majd fizikus lett, és most hekkernindzsának tartja magát. A buherátor mozgalom fellegvárában, a MIT Media Lab-ban tanul, és az ottani FabLab eszközeivel gyártja le furcsa szerkezeteit. Például van egy ingaként lengő graffitifújó gépe, amivel magas házak falai is befesthetők.

A sajtótájékoztatón műhely berendezéseit a holdraszálló járművet tervező Puli Space projekt is használná, mert a 3D nyomtatók segítségével gyorsan és egyszerűen lehet elkészíteni a számítógépen megtervezett prototípusokat.

Ez egy profitorientált vállalkozás, megpróbálják nullszaldósra kihozni. Az egyik fő bevételük a tagdíj, a diákok heti ötezer, a magánemberek heti hatezer forintért, a cégek tizenötezerért használhatják a műhely eszközeit. Juhász Márton András alapító szerint a munkaköltség így is sokkal alacsonyabb, mint ha egy céget bíznánk meg a feladatokkal. Egy héten át többször is használhatók az eszközök, tehát a tagok naponta több tucat plexilapot a megfelelő formára vághatnak.

Képzésekkel is próbálnak bevételt szerezni és lesz egy online bolt, ahol olyan cuccokat árulnak majd, amelyek semmilyen más művészellátóban nem kaphatók.